Ha ez egy Guy Richie film lenne, akkor ezzel a címmel próbálnánk eladni a sztorit. Viszont ez nem egy Guy Richie film, a sztorit pedig nem kell eladni, ugyanis nem szorul rá. Ellátogattunk a Radnóti Miklós utcai N’icerollba, és kicsit alaposabban a pult mögé néztünk, hogy lássuk, mi van a hype mögött.

És nagyon sokáig nem is kellett kutakodnunk, mert a pultban ismerős arcot pillantottunk meg. A Radnóti Miklós utcai kicsi üzletben ezelőtt is egy “tekerős” koncepció valósult meg, csak épp az palacsinta volt, és a bulinegyedbe költözött. Most viszont a kör alakú lap, amin a fő attrakció készül, nem forró, hanem jéghideg, egészen pontosan mínusz 30 fokos, és erre lapítódik ki az összes alapanyag, és lesz belőle két perc elteltével fagyitekercs. A fagylaltok kétféle alapból készülnek: tejes-tejszínesből, valamint kókusztejesből, úgyhogy a vegánok is örülhetnek, mert itt nekik is számos ízkombináció áll rendelkezésükre. Vannak fix ízek, amelyek elsősorban a tulajdonosok ízlése nyomán alakultak ki, de létezik egy úgynevezett “my roll” is, amelybe azt kér a vásárló, amit szeretne.



De most már térjünk az ismerős arcra, Böröcz Zsófira, aki az üzleti életben jártas társával közösen hozta létre ezt a különleges fagyizót. Zsófi a BGF-en végzett vendéglátás-szálloda szakon, és az egészséges táplálkozás lehetőségeiről írta a szakdolgozatát, majd a közétkeztetésben helyezkedett el. Ennek lassan tíz éve. Ezután a Baldaszti csoportnál dolgozott, majd kiment Londonba, ahol mindent a nulláról kezdett. Először egy bárban dolgozott, aztán a Le Pain Quotidiennél kapott állást, ahol sikerült folyamatosan előbbre lépnie. Időközben megpályázott egy állást Gordon Ramsay-nél, ami szeptemberől lett volna esedékes, őt azonban azonnal felvették egy másik állásra a Maze Grillbe, mert szeptemberig még hónapok voltak hátra. Eközben azonban már jelentkezett a Basque Culinary Centerbe, egy masterképzésre, amely az innovatív étteremvezetésről szólt. Az ott töltött kilenc hónapban elképesztő szakmai fejlődésen ment keresztül, olyan előadóktól tanulhatott, mint Heston Blumenthal vagy Ferran Adriá. Gyakorlati idejét a háromcsillagos Martin Berasategui étteremben töltötte. Négy hónapig a desszertpályán volt, ahol saját bevallása szerint rengeteget tanult a tökéletes munkavégzésről. Aztán – némi küldetéstudattal is felfegyverkezve – visszajött Budapestre, és különböző helyek megnyitásában és/vagy fellendítésében segédkezett. Ilyen volt a Mozsár kávézó, ahol üzletvezetőként dolgozott, az Elysée, vagy legutóbb a Babka. Ekkoriban találkozott Wenhardt Norbival, a “rossz zsaruval”, aki üzleti formát adott Zsófi gasztronómiai tudásának, és ketten megalapították a Gasztrokommandó nevű tanácsadó céget. Az Oh My Green nyitását már ebben a felállásban segítették, de foglalkoznak rendezvényszervezéssel és forgatásokkal is. A N’iceroll az első saját üzletük, amelynek fő attrakciója ez az itthon egyelőre egyedülálló, thai mintára készülő fagyi, amelyben nincs semmilyen adalékanyag, mesterséges színezék, térfogatnövelő, tartósítószer és ízfokozó. Az ízek kitalálásánál nyilvánvalóan jól jöttek a Martin Berasategui-féle desszert pályán töltött hónapok, de a mérce magas volt: Pierre Hermé ropogós palacsinta tekercsének szárított változata például nem is került fel az étlapra, csak a napi ajánlatok közé (természetesen ez nem Pierre Hermé hibája, mielőtt bárki azt hinné, becsméreljük a művészetét). Ahogyan azt már említettük, a fagylalt egy mínusz harminc fokos fémlapon készül, ide kerülnek az alapanyagok, amelyeket a tanult kollégák spatulával összedolgoznak, kilapítanak, majd feltekernek. Mindez két percet vesz igénybe, de megéri kivárni. Az üzletben kapható ezen kívül szendvics, smoothie-k, és mindenféle ízesített víz. Plusz pont jár a fenntartható rendszerekért és a kedves, odaadó kiszolgálásért. Szép jövőt jósolunk.