Ha február, akkor szinte már kötelező furminttal öblögetni egész hónapban a borospoharat. Tudjuk ezt már lassan kilenc éve, és mi is minden évben gyakoroljuk ezt a jó szokást, viszont a bennünk felmerülő kérdőjeleket is érdemesnek tartjuk a megfogalmazásra.

Szekértáborokon innen és borszektákon túl, nyíltan vagy kevésbé nyíltan, de minden borkedvelő rendelkezik saját véleménnyel Tokajról és a furmintról. S miközben a média segítségével évek óta próbálják itthon és külföldön is egyre magasabb piedesztálra emelni a szőlőfajtát, az idei Furmint Február nagykóstoló után szeretnénk mi is magunkban egy rövid kérdést feltenni: vajon mit tud a furmint, hogy már egy egész évet, illetve a Furmint Február szervezői hosszú idők óta egy hónapot szentelnek rá?

Igor Ovsyannykov / Unsplash

A válasz szerencsére már kevésbé számít újdonságnak és tabutémának a szakmában: bármenyire is igyekszik a hazai kampány a szőlőfajtát sikertörténetként beállítani, hiába a vélt sokszínűsége, a száraz furmint – főleg Tokajban – önmagában, talán kevesebbet tud, mint gondolnánk. Egy ideje a borászok négyszemközt már suttogják, hogy bizony Tokajban a legjobb furmint a hárslevelű, amely szintén jól közvetíti a tokaji terroirt. Egyre több kérdés merül fel a furminttal kapcsolatban, ebből kifolyólag teljesen érthető, hogy miért egyre bizonytalanabbak a borászok.

A túlzott szőlőfajta-centrikus hazai kampány azt a veszélyt hordozza magában, hogy Tokaj és ezen belül az aszú kezd egyre jobban háttérbe szorulni. Mint ahogyan Fiáth Attila rovatvezetőnk egy korábbi interjújában már kifejtette, a furminttal Tokaj elindult egy olyan átgondolatlan és koncepciótlan úton, amelynek megvannak a veszélyi, és feladja a hagyományos identitást.

Olvasta már interjúnkat Fiáth Attila borakadémikus-közgazdásszal? Csodák nincsenek, a világ legjobb bora a tokajú aszú

Márpedig erős borvidéki identitás nélkül egyre nehezebb lesz sikeresen felvenni a versenyt a világgal. Miközben szeretjük a szőlőfajtát a világ nagyszőlőfajtáival kontextusba helyezni, megfigyelhető, hogy a belőle készült száraz borok a minőségükben kevésbé, de az árazásban már közelít ezekhez.

A barátságtalan savakkal is kellene kezdeni valamit, nem mennyiségi, hanem inkább minőségi státuszban, továbbá komolyan elgondolkodtató az a tény, hogy a furmint borok alig érlelhetőek, és stílusban is csaponganak.

Kép: Bor-neked / Wikipedia

“Az aszú meglévő világhírneve és egyedisége mellett a tokaji száraz borok is azonnal összehasonlításba kerültek a világ legnagyobb fehér boraival” – mondja kérdéseinkre a Furmint Februáron Majoros László, a tarcali Majoros Birtok tulajdonosa, hozzátéve, hogy erre a fajta összehasonlításra és versenyre a borvidéken készült száraz furmint jelenleg egyáltalán nincs felkészülve, és kidolgozva sem. Általánosan nem tudunk minden évben ugyanabban a stílusban készíteni furmintból borokat. Ha ilyet tudnánk, azt azonnal megcsinálnák máshol külföldön, és a furmint gyakorlatilag elveszítené az egyediségét és jellegét, mint magyar hungarikum. Folytatva előző gondolatait Majoros László hozzáteszi, hogy Tokajban egyre többen kezdik felismerni és bevallani, hogy a furmint hárslevelűvel házasítva nagyon szép borokat ad.

Ezzel mi is egyetértünk, és

hiszünk benne, hogy Tokajban az aszú további erősítést fog kapni, majd ennek a hullámnak a hátán jó lenne megismertetni a világgal a Tokaj Dry brandet és természetesen a furmintot.

Jelenleg pont fordítva gondolkodunk, kampányolunk, cselekszünk. A furmint, az aszú és a házasítás kérdése mellett Tokaj talán nagyobb gondokkal is küzd. Ezekre pedig fontos lenne mihamarabb megoldást találni. Elsőként megemlítenénk a nagy munkaerőhiányt, amely Tokaj szempontjából különösen kritikus. Ha a borvidék igazi értékét az aszúban látjuk, akkor nagyon fontos lenne egy olyan generációt kinevelni, amelynek tagjai tovább viszik ennek hagyományait, hisznek és látnak is benne jövőt.

Nem csak az aszúban, hanem úgy általában a szőlőben – mondja a Sanzon Pincészettől Rácz Erika. Lehet, hogy pár év múlva azért nem tudunk majd aszút készíteni, mert nem lesz, aki leszedje, és nem lesz, aki meg tudja különböztetni a botritiszes szemet a nem nemes penésztől.

50-60 éves helyi nénik járnak szüretelni, de mi lesz, ha kihal ez a generáció?

Ez a kérdés bennünket is foglalkoztat, miközben nem hunyhatunk szemet afelett, hogy eközben az állami szakképzési támogatások is hiányoznak. Rácz Erika – másokhoz hasonlóan – további problémának látja, hogy komoly hiányosságai vannak a minősítési rendszernek, és addig, amíg ilyen nagy szórásban lehet különböző minőségű borokat Tokaji név alatt vásárolni, nehéz lesz Tokaji márkát építeni.

Aggodalmaiban Majoros László és mi is osztozunk, és úgy gondoljuk, hogy nagy szükség lenne egy tiszta, egyöntetű, mindenki által elfogadható termékleírásra. A Tokaji borvidék túl kicsit ahhoz, hogy községenként, településenként egyedi dolgokat foganatosítson meg.

Ahogyan Ausztria képes volt rá, hogy megalkosson egy elfogadható és működő termékleírást, szerintünk Magyarország és Tokaj is képes lehet arra, hogy egy gazdasági, szakmai, történelemtisztelő, de egyben innovatív kezdeményezéseket tartalmazó leírást meg tudjon alkotni.

A brand védelme érdekében sürgető megoldás kell találni: egy bizonyos összeg alatt ne lehessen Tokaji név alatt forgalomba hozni borokat.

Összefogás nélkül pedig semmi sem sikerülhet, éppen ezért felkiáltójelként tolmácsoljuk záróakkordként Rácz Erika gondolatait: Tokaj nagyon zárt régió, és itt most nem az eredetvédelmi rendszerre gondoltam. Az emberek, de akár a borászok is nehezen nyitnak bármilyen újításra és kezdeményezésre. Sokszor érzem azt, hogy a többi borrégióban valahogy több vér és lendület lüktet, mint itt, Tokajban, és több teret is engednek a közös gondolkodásnak, véleménycserének és az újításoknak.

Kép: bartapince.com

A teltházas Furmint Februáron a vendégek bőven válogathattak kedvükre, mi Tokajból a Barta Öreg Király Dűlő Teraszok 2016-os furmintját, Gizella Szil-völgy 2016-osát (hárslevelű és furmint fele-fele arányban) és egy számunkra eddig ismeretlen pincészetnek, a Trifecta Bomboly 2016-os furmintját szeretnénk kiemelni; Somlóról pedig a Somlói Vándor Pincészet 2015-ös furmintját. És ha már Somló, az utóbbi évek tapasztalatai alapján érdemes megemlítenünk, hogy száraz borként a furmint önmagában itt sokszor szebb borokat ad, mint Tokajban. Utóbbi borvidékről inkább házasítva, vagy kevés maradékcukorral gazdagítva kedveljük leginkább.

A magunk nevében kívánjuk, hogy Tokaj mihamarabb megtalálja útját, és egyre többször halljunk felőle külföldön is!