A svájci dizájner, Carolien Niebling összeállt a holland Herman Ter Weele hentesmesterrel és a szintén svájci Gabriel Serero séffel, aki a molekuláris gasztronómia meghatározó alakja. Koprodukciójuk minimum elgondolkodtató.
Szép tálalás, haute cuisine, fine dining catering, éttermek arculattervezése, ételfotó-művészet: hosszasan sorolhatnánk azokat a pontokat, ahol gasztronómia és dizájn szorosan összekapcsolódik. De amit ez a gasztroművész-trió alkotott, az egészen egyedi, hiszen az egyik legismertebb, leghétköznapibb húsárut, a kolbászt gondolták-tervezték újra.
Carolien az utóbbi három évét alternatív kolbászok tervezésével töltötte – a szóhasználat nem véletlen, hiszen a dizájner inkább ehető tárgyként tekint a húsipari termékre, mintsem tárgyiasítható ételként. A projektet egyébként könyvformában is megjelentetik majd The Future Sausage címmel.
A jövő kolbásza persze nem csak egy öncélú esztétikai kategória, hanem komolyabb kérdéseket is feszeget. A dizájnernek a világszerte tapasztalható tendencia adta az ötletet: túl sok húst fogyasztunk, túl sok állatot ölünk le a fehérjealapú táplálkozásunk miatt, ideje alternatív megoldásokat keresni e téren. Gabriel, a séf a zselésítés és a textúrák szakértője, rovarlisztből készített krémes állagú pasztát, és az ízek, aromák megalkotásában segédkezett. Herman, a hentesmester rengeteget ingázott Svájc és Hollandia között, hogy minden egyes fázisnál megkóstolja az ízeket. A húsok szakértője amellett, hogy nagyon is izgalmasnak találta a projektet, meglepő kijelentést is tett ezzel kapcsolatban: „a hús hamarosan luxuscikk lesz, ezért komolyan kell vennünk minden alternatív megoldást, amivel helyettesíthetjük.”
De mivel helyettesíthetjük a húst? Hogyan válthatjuk ki az állati fehérjét? Milyen lesz a jövő kolbászának a megjelenése? Ha teljesen máshogy néz ki, elvárhatjuk tőle, hogy ugyanazt adja ízben, textúrában, mint a hagyományos kolbászok? A végleges kolbász 65%-ban hús, kiegészítőként megjelenik benne a rovarliszt, a lencséből és csicseriborsóból készült liszt is. a séf szerint a rovarliszt (hátborzongató, de leggyakrabban csótánylisztről van szó) néhány év múlva általánosan elfogadott alapanyag lesz, de most még óvatosan kell kezelni, mivel az íze intenzív, és sok emberből már a tudat is ellenérzést vált ki. A könyv megjelentetésével nem titkolt céljuk, hogy olyan, kolbász- és szalámi gyártókhoz is eljusson az újító ötlet, akik ennek hatására hajlandóak lennének kísérletezni e téren. Hangsúlyozzák, hogy nem céljuk a húsfeldolgozás ellen beszélni, pusztán a húspazarlásra szeretnék felhívni a figyelmet – szokatlan, de kétségtelenül jövőbe mutató módon.
Forrás
