Tükör a nyugati gasztronómiának: A konyha valódi szentsége

Az emlékezetes epizód egy egészen rendkívüli séfnek köszönhető: egy buddhista szerzetesnőnek. A 60 éves is elmúlt Jeon Kwan soha életében nem dolgozott étteremben, mégis világhírre tett szert a főztjével.
Kwannak saját konyhakertje van, és ez a szabálytalanságaival együtt is paradicsomi állapotokat tükröző kert szimbolizálja a spirituális gyakorlatát is. Ebben a kertben mindenki szabad: ha jönnek a rovarok, és nekiállnak dézsmálni a terményeket, senki nem akadályozza meg őket ebben. De az sem ritka, hogy becsörtet egy vaddisznó egy sütőtökért. “Ezért nem néz ki valami szépen a kert” – mondta el a szerzetesnő a New York Times-nak.

Kwan filozófiája szerint a főzés, amelynek lényege, hogy a testet és a lelket tápláljuk, a zöldségekkel, gyümölcsökkel, fűszerekkel és hüvelyesekkel, gombákkal és gabonafélékkel való egy intim kapcsolatra épül. Az ő gondolkodásában a szakács és az alapanyag a lehető legközelebb áll egymáshoz.

“Az uborkából én leszek. Belőlem lesz az uborka. Mivel én nevelem, az én energiám árad szét benne”

– mondja Kwan.
Kwan maga a “temple cuisine” megtestesítője, amely évszázadok óta a koreai kultúra része. Már akkor mélyen gyökerező hagyományai voltak, amikor a nyugati világ csak ismerkedett azokkal a fogalmakkal, mint a slow-food és a locavore, és még sorolhatnánk.

Fermentálás? Szárítás? Érlelés? Szezonalitás? Jeong Kwannak és elődjeinek évszázados rutinja van ezekben a divatos eljárásokban (ahogyan természetesen ez a nyugati világban is örökségünk). A temple cuisine legfőbb alappillérei

az idő, a csend és a terményekkel történő bensőséges kapcsolat.

Kwan szerint a főzés ugyanaz, mint a buddhizmus, hiszen mindkettőnek az a célja, hogy energiát közvetítsen. De az biztos, hogy az ő konyhájában semmi keresnivalója a stressznek és agressziónak.

A New York Times egy lapon említi a szerzetesnőt Michel Bras-val, Alain Passard-ral és David Kinch-csel, jóllehet Kwannak nincsen étterme. Nincsenek vendégei. Szakácskönyve sincsen. Sosem járt szakácsiksolába, és nem járta végig az éttermi ranglétrát. Legalábbis nem ebben az életben. Buddhista hite szerint ugyanis valószínű, hogy előző életeinek valamelyikében már összekapcsolódott a sorsa a főzés művészetével. Ő csak egyszerűen a buddhista templomban főz, ahol él.
Infó: A Netflix 1 hónapos ingyenes próbahónapot biztosít a sorozatai iránt érdeklődőknek.