Kevés olyan termék van a világon, amit annyira egy ország dominál, mint amennyire a tésztával teszik ezt az olaszok. Ezt a végtelenül egyszerű anyagot a végtelenségig kifinomult technikával, a hagyományok rigorózus betartásával és nem utolsó sorban a legjobb alapanyagból készítik, általában családi manufaktúrák. Persze csinálnak még köré olyan felhajtást, dizájnt és életérzést is, amit csak az olaszok tudnak... »

A döner - ami itthon gyakran a gyros szinonimája - a magyar pláza és bulikultúrával együtt fejlődött és napjainkra nemzeti fast food-dá avanzsálódott. Bár a nyári fesztiválszezon világra hozta álszent alternatíváit – így pl. a turistalégyfogó kenyérlángost –, mégis az éjszakai szeletelésben megfáradt fiatal dubstepperek, a hajnalig tartó pogózásban megsérült punkok és a bólogatástól görcsölő nyakú rapperek kivétel nélkül ugyanazt eszik az utcán. Mi is. »

A pesti ebédmenüket tárgyaló cikkünk folytatásaként, hasonló kritériumok szerint vizsgáltuk a budai lehetőségeket. Kevesebb helyet tudtunk megnézni, de így is, húsznál is több étterembe beültünk. »

Mese nincs, cukrászatban a franciák a mai napig megdönthetetlenek. Aki komolyabban érdeklődik a mesterség iránt, annak érdemes eltöltenie egy hosszú hétvégét Párizs csúcscukrászataiban (a kiruccanás sajnos sem a pénztárcát, sem a kalóriákat nem kíméli), többet ér vele, mint bármi mással. Egy krémes és macaron Pierre Herménél, egy japán–francia ihletésű piskóta Sadaharu Aokinál csak a kezdet, ott vannak még az ő tanítványaik is, meg számos feltörekvő fiatal. Akinek pedig sok pénze és ideje (vagy komoly ambíciója) van, ismételje meg mindezt Barcelonában, ahol a cukrászok megőrültek. »

Úgy gondoltuk, ideje egy önkényes összeállítással előrukkolnunk, mely a gasztronómia és a divattervezés kézenfekvő összefüggéseit vizsgálja. Azon túl, hogy az önkifejezés lehetséges terepeként tekintünk mind a táplálkozásra, mind a viseletre, különösebb rendszerelméleti fejtegetések nélkül is megállapíthatjuk: a főzés adott esetben épp olyan tervezői feladat, mint egy öltözék kigondolása. Az általunk hozott példák többsége főleg azt kutatja, hogy a divat miként tematizálja az étkezést, ám akad köztük például olyan hibrid is, mely a konyhában és a kifutón egyaránt megállja a helyét. »

Ételekről írni nem csak nálunk felkapott foglalkozás, az egész világon népszerű. A következő toplistában összegyűjtöttük, honnan szerezzünk ihletet, ha netán indiai, japán, kínai, vietnami, koreai vagy esetleg thai finomságokra szottyan kedvünk. »

A leginkább autentikus konyhát mindenhol a piacokon lehet utolérni, ahol állva, guggolva, földön vagy kis hokedliken ülve bepillantást nyerhetünk a nép igazi ételei és szokásai közé. »

Amikor nekivágtunk a budapesti éjszakának, nem egyféle koktélból kerestük a legjobbat, nem elit helyek után kutattunk, nem azt néztük, hol lelhetők fel a legjobb áron az italok, hanem leginkább azt, hol érvényesülhet egyfajta mértéktartó, igényes és következetes szemlélet. »

Most mondja azt valaki, hogy nincs itt multikulti. Aki keres, az talál, ezt bizonyítja az alábbi listánk is, amelyben a legjobb ázsiai leveseket gyűjtöttük össze. Vigyázat, ha egyszer megkóstolják, többet nem szabadulnak tőlük! »

Halotti tortól egy édesítőszerből kialakított tavon át az Eat art-ig - összegyűjtöttük a food event-ek megkerülhetetlen alakjait. »

Miközben újabb és újabb gyártók versengenek a világ legdrágább vécéje címért, egy éttermi mosdó egész más elvárások szerint alakul. Fullextrák helyett szeretjük a dimenzióváltást, a váratlan megoldásokat, és persze hízelgő kivágásban látni magunkat. Hiszen a mosdó nemcsak az ürítés, hanem a szépítkezés terepe, nárcisztikus hajlamaink csendestársa. »

Alább azokat a helyeket gyűjtöttük össze, amelyek minden valószínűség szerint maradandó nyomot hagynak. »

Itt a szeptember, iskolapad. Kezeket a szívekre, melyik szakács – profi vagy amatőr – nem álmodozott arról, hogy vesz egy nagy levegőt, a sátorfáját, és a világ valamelyik neves szakácsiskolájában sajátítja el a szakma fortélyait. Hogy az álmodozáshoz egy kis támpontot is adjunk, összegyűjtöttük, hogy mely diplomák jelenthetnek garantált egyenes utat a legjobb konyhákra. »

Magyarország nem enged a rántott húsból. Nem nehéz megjövendölni a műfaj feltámadását. Egyelőre azonban csak pár helyen készítik igazán jól. »

Képzeljük el, hogy nyár van. Igazi nyár, nem pedig előrehozott ősz. A hőmérséklet igen gyakran meghaladja a 30 fokot, izzik az aszfalt. A város majdnem kihalt, csak turisták és az éppen nem szabadságon lévők lézengenek izzadságfoltokkal a hónuk alatt. A meleg általában elnyomja az étvágyunkat, de enni kell. Mi lehetne jobb ilyenkor, mint egy könnyű saláta, amely nem nehezít el és még azt az érzetet is kelti, hogy tulajdonképpen fitneszelünk és hozzá egészségesen étkezünk. A legjobb saláták utáni kutatás tehát beindul. »

Egy jó borlap és az azt jól ismerő, képzett szakember valódi kincs egy étteremben. Budapest mellett ma már szerencsére egyre több olyan vidéki vendéglőt is találunk, amely megengedhet magának egy gazdagabb borkínálatot, és egy értő sommelier-t. »

Felkerekedtünk, hogy megkeressük Budapesten azokat a helyeket, ahol érdemes és magától értetődő betérni egy fröccsre, azt hittük, könnyű dolgunk lesz. Aztán fokozatosan kiderült, hogy védőháló nélkül ez a mutatvány nem is olyan egyszerű. Nem lehetetlen, de azért nem árt, ha az ember előtte felkészül. »

Nem mintha fővárosi felsőbbségből szemlélnénk ezeket az éttermeket, csak annyit jegyzünk meg, hogy a kétségtelen országos sivárságból, érdektelenségből az utóbbi években egyre több hely emelkedik ki. Az alábbi listában nem szerepelnek az évek óta az ország legjobbjai közt szereplő nagyágyúk. »

Nyár van, amikor ’ki a természetbe!’ a jelszó, de mi azért gondoltunk a betondzsungelben ragadtakra. Ha már vízpart nem lehet, legalább délben legyen meg az öröm: egy jó és megfizethető ebédmenüvel. Mert olyan jó kimenni valahová. A terasz bónusz. Először Pestet néztük. »

A kenyér (és egyéb péksütemények) korunkban igen ellentmondásos szerepet töltenek be. Egyrészt a szegénység szimbólumai, ugyanakkor jó, finom, ropogós fajtát találni a lehető legnehezebb dolog. »