“Ha fontos a fotód minősége, de még nem tartasz profi szinten, vagy nem akarsz méregdrága fényképezőt vásárolni, iPhone-t használj!” – ez nem egy reklámszöveg, hanem Vic Gundot vélekedése egy Twitter-bejegyzésben arról, hol tart most a technika.

Gundot-ról érdemes tudni, hogy a Google egyik fejese volt, korábban pedig a Microsoftot igazgatta, ami hát finoman szólva sem kebelbarátja az Apple-nek. Szóval biztosak lehetünk benne, hogy nem marketingfogásról van szó, hanem tényszerű megállapítás, hogy manapság már egy telefonnal is kiváló minőségben készíthetünk fényképet.

Előző cikkünkben nagy vonalakban vázoltuk, hogy egy sima telefonos fotón is jól nézhet ki az étel, most ezt fejtjük ki többrészes cikkünkben.

Először az otthon készült fotókhoz mondjuk el az apró trükköket, amelyek által egy kicsit mi is profinak érezhetjük magunkat, a sorozat további részeiben pedig ellátogatunk éttermekbe, végül beszélünk a képszerkesztésről is.

Fények

Hol, mikor és hogyan alkalmazzuk a természetes fényeket, és mit tegyünk, ha az éjszaka közepén jut eszünkbe palacsintát készíteni, amit le akarunk fotózni?

Hol?

Mivel nagy valószínűséggel a lakásunkban főzzük az általunk csúcsgasztronómiának tartott ételeket, melyet épp most láttunk a tévében valamelyik gasztrocelebtől, így az erkély, a gang vagy az ablak jöhet számításba. A szerencsésebbek emeleti lakásban laknak, ahol több fény jön be.

A főnyeremény viszont a vidéki ház, ahol az ablakok általában nagyobbak (ergo több fény jön be) és a szemközti ház nem árnyékol be. Ha pedig van kertünk terasszal, ahol nyaranta kényelmesen kiülünk, és a marhapörkölt zaftját szürcsöljük kovászos uborkával, vagy épp a kertből szedett friss gyümölcsöket rendezzük a kosárba, jobb fotótémát és fényeket nem is kívánhatunk.

Mikor?

A legjobb időpont a reggel 8-10 óra között, valamint délután 15-18 óra között. De nem mindegy az ablakok fekvése, se az, hogy télen vagy nyáron fotózunk. Télen ugyanis hamarabb megy le a nap, és laposabbak a fények. Így jóval kevesebb a rendelkezésre álló időnk.

Miért pont délelőtt?

Már kellően világos van, mégse tűz be a nap. Ám még így is érdemes egy vékony fehér függönnyel tompítani a fényeket. A szűrt fény ugyanis jobban elmossa az árnyékot, ezáltal egységesebb lesz az elkészült fotónk.

Miért ne délben?

11-15 óra között legerősebb a fény, ami kiégetheti a színeket és az árnyék is akkor a legnagyobb.

Miért délután a legjobb?

A késő délutáni napfény a legideálisabb az ételek fotózására. Elsőre hülyén hangzik, hiszen nem természetfotóról beszélünk, de figyeljük meg, hogy sokkal élettel telibb, színgazdagabb, vibrálóbb lesz a kép, amit délután fotózunk.

A szürkület után már ne nagyon fotózzunk! Bár egy komoly fényképezőgép még ilyenkor is jó fotót készít állványról, de telefonnal már csak zajos képet fogunk kapni. Ha nincs függöny, próbáljunk meg kreatívan állni a dolgokhoz. Egy fehér póló, vagy fehér sütőpapír is tökéletesen alkalmas lehet fényszűrésre.

Milyen szögből fotózzuk az ételt?

Mostanában nagyon trendi a felülről fotózott étel. De ez legjobban a lapos ételeknél működik, mint pl. a pizza, vagy egy tányér leves. A fine dining azon belül is a nordic vonalra jellemző a nagy tányér, letisztult sallang mentes ’díszlet’, amit felülről lefotóznak a maga egyszerű szépségében. Amelyik ételnek térbeli formája van, mint például egy hamburger, érdemes oldalról fotózni. Persze aranyszabály nincs.

Ne állj a fény útjába!

Figyeljünk arra, hogy se felülről, se oldalról fotózva ne álljunk a fény útjába! Egyrészt kevesebb fény éri, ergo laposabbak lesznek a színek, másrészt leárnyékolódnak részek, sötét foltok alakulhatnak ki, vagy egyszerűen csak túl nagy lesz a pohár, vagy tányér árnyéka. Érdemes tehát az ablaknak szemből, vagy pedig oldalról fotózni.

Ha nagyon profik akarunk lenni, akkor derítőt és fényterelőket is használhatunk

A derítő segítségével a másik oldalról visszaverjük (megtámogatjuk) a fényt, így még egységesebb lesz az elkészült fotó. Otthoni megoldásnak lehet ez egy fehér kartonlap, esetleg alufólia. Aki pedig komolyabban foglalkozik a témával, az beszerez egy erre alkalmas, összecsukható derítőt.

Mire jó a fényterelés?

A fényterelők akkor használjuk, ha ’mood’ azaz hangulatfotókat akarunk készíteni. Papír írószer boltban pár száz forintért beszerezhető fekete kártyákkal drámai hatást kelthetünk, ha megfelelően használjuk. Ez nagyon sok időt és türelmet igényel, úgyhogy ez tényleg csak foodie-knak ajánlott.

Kérdezzünk meg egy food bloggert, mikor evett utoljára meleg ételt?
Egy-egy fotó elkészítése ugyanis simán eltart fél óráig, addigra pedig már rég kihűl.

Melyik lámpát használjuk?

Ha mégis késő este jutott eszünkbe nekiállni sütni-főzni, és mindenképp le akarjuk fotózni, legjobb, ha neonfényt keresünk a lakásban. Ez ugyanis hidegebb, ami közelebb áll a természetes napfényhez, mint egy hagyományos sárga izzó. Mindenképp kerüljük a vaku használatát!

Díszlet

Valljuk be, hogy a fényképpel illúziót keltünk. Ám mégis egy igényes fotó, az igényesség irányába viszi el tudatalattinkat és lehet egy idő után, már nem csak kilapátoljuk az ételt a tányérba, hanem szépen elrendezgetjük. Manapság divatos a rusztikus, vintage stílus. Ehhez látogassuk fel nagyanyánkat, és kérjük el tőle a régi étkészletet, fadeszkát, és mindenféle apró kiegészítőt.

Próbáljunk meg a fotós szemével látni. Hiába a cégünk logózott kávésbögréje a kedvencünk, az kevés eséllyel fog jól mutatni a képen. Ez a fotó jó példa, hogyan teremthetünk hangulatot egy-két apró kiegészítővel. 

Az asztal legyen egyszínű. A legjobb egy faasztal, de rakhatjuk nagy csempére, márványra, kőre is a tányért. Használjunk asztalterítőt, de abból is törekedjünk az egyszínű, vagy csíkozott mintákra. Ha túl sok az információ, akkor a lényegről, jelen esetben a tányérról elviszi a hangsúlyt.

+ 1 tipp

Próbáljunk matt felületű evőeszközt használni, a csillogósnál ugyanis visszatükröződünk. Ugye senki sem akarja viszont látni magát egy kanálon, ahogy a kedvenc mackós pólójában fotózza a húslevest?