Hirdetés
Hirdetés

Szabadalom, copyright és jogok: hogyan védjünk meg egy receptet?

SZERZŐ: DiningGuide
2016. december 21.
Egy recept, ha belegondolunk, az alkotója számára épp olyan szellemi termék, mint egy könyv az írójának, festmény a festőjének vagy dal a zeneszerzőjének. De vajon létezik-e szerzői jog a konyhában?
Hirdetés

SZERZŐI JOG
A zenei, művészeti és irodalmi művek szerzőit tehát védi a szerzői jogi törvény. Ebbe a körbe tartozhat bele egy recept is. Martin Berger, a Svéd Szabadalmi Hivatal (Swedish Patent and Registration Office) munkatársa így magyarázza: "Bár a recepteknek van szöveges tartalma és információt hordoznak, nem védi őket a szerzői jog, hiszen csak a hozzávalók nevét, azok arányát és néhány instrukciót tartalmaznak. Az ilyen típusú instrukció se nem eredeti, se nem egyedi, így aztán nem számít műalkotásnak.”
Ez a felfogás nyilvánvalóan nem veszi számításba, hogy a szakács kreatív munkát végez, és nem tartja fontosnak a hozzávalók adagolását, az elkészítés módját, esetleg különleges technikáját sem. Az Egyesült Államokban elhíresült a Publications International kontra Meredith ügy, ami egy ismert joghurtmárka szakácskönyvének a receptjeihez kapcsolódott. A bíróság azt állapította meg, hogy “egy étel elkészítéséhez szükséges hozzávalók beazonosítása egyszerű ténymegallapítás.”
Egyszóval a szerzői jog (copyright) fogalma a konyhában nem nagy segítség, bár vannak kivételek. Natasha Reed, a New York-i Foley Hoag LLP szerzői jogokkal foglalkozó szakértője szerint “a szerzői jog nem védi a használati tárgyakat, az ezzel kapcsolatos ötleteket, formákat vagy képleteket. Mivel az étel ‘hasznos’, a szerzői jog csak akkor kerül képbe, ha a recept olyan kreatív momentumot tartalmaz, ami – fizikailag van fogalmilag – jól elkülöníthető a hasznosságától. Ilyen például Caitlin Freeman Mondrian-tortája.”
kepernyofoto-2016-12-21-13-23-36
Ez a torta Caitlin Freeman Modern Art Desserts című könyvében jelent meg több más, modern művészeti alkotás által inspirált édességgel együtt, amelyek a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum Blue Bottle kávézója számára készültek.
De szerencsére a szerzői jog nem az egyetlen módja annak, hogy megvédjük egy séf kreativitásának gyümölcsét.
SZABADALOM
A szabadalom a szerzői jognál nagyobb hasznunkra lehet a kulináris világban. Daniele De Angelis, a milánói Bird & Bird ügyvédi iroda ügyvédje szerint a szabadalom “olyan találmányokra és újításokra vonatkozik, amelyek technikai problémákra nyújtanak megoldást. Ha egy recept vagy eljárás ennek megfelel, akkor már lehet, hogy szabadalmaztatható lesz." Martin Berger hozzáteszi, hogy az újításnak az egész világon újdonságnak kell lennie, amit még senki nem használt, vagy lehet ismert anyagok egészen újfajta felhasználási módja. Ezek lehetnek gasztronómiai alapanyagok, de azért inkább az a gyakoribb, hogy egy receptet kereskedelmi titokként kezelnek.”
A szabadalmat minél előbb be kell jegyeztetni, mert azé lesz a jog, aki elsőként bejegyezteti, függetlenül attól, hogy időben ki találta ki előbb, valamint az is legalább ilyen fontos, hogy a találmány ne legyen nyilvánosan elérhető. Sok konyhai szabadalom létezik, ilyen például a szivacssütemény (Sponge cake) ami mikrohullámú sütőben kel meg vagy az az ötlet, hogy a mogyoróvajat és a zselatint ugyanabban az edényben kell tárolni.
BEJEGYZETT MÁRKANÉV
A bejegyzett márkanév (trademark) általában abban segít, hogy élelmiszerek márkaneveit, logóit, szlogenjeit levédjük, de gasztrotermékek csomagolására, alakjára, megjelenésére is vonatkozhat, mint például a kólásüveg formája. Két mexikói étterem, a Two Pesos és a Taco Cabana között zajlott ezzel kapcsolatos vita: egyikük bíróság elé citálta a másikat, mondván hogy a másik étterem túlságosan hasonlít az egyikre. És a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az enteriőr berendezése is funkcionálhat márkaként, és ily módon védett lehet.
ÜZLETI TITOK
A szakácsok utolsó védvonala lehet az üzleti titok fogalma. Ahelyett, hogy hivatalosan bejegyeznék vagy levédetnék a receptet vagy egy tányér elkészítésének a módját, megpróbálhatják titkosítani, ahogy ezt a Coca Cola vagy a KFC tette például. A szakácson múlik, hogy a receptet titokban tudja-e tartani: ez nem könnyű, de nem is lehetetlen megvalósítani, és a lopásnak komoly következményei lehetnek. Az Egyesült Államokban az üzleti titkok ellopása például ipari kémkedésnek minősül, és nagy pénzbüntetéseket lehet érte kapni, sőt, akár tíz évig terjedő börtönt is.
Készült a www.finedininglovers.com cikke nyomán.

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram