Gertrúd az egyetem után szervezetfejlesztéssel foglalkozott, viszont a sütés és a sütizés örök szerelem volt számára, ezért elindította a blogját Sütit akarok! néven. Másfél év alatt a cukrászat fokozatosan előtérbe került, tavaly szeptemberben pedig már a saját cukrászda nyitásán gondolkodott. Pár Restaurant Day-es siker és sok pozitív visszajelzés adott akkora löketet, hogy januárban munkához láttak, tegnap pedig megnyitották a helyet.
Pár hónapja az Édesem blog szerzője, Márk Szonja is saját cukrászdát nyitott, aki az újságírást hagyta fel a süteményekért. Úgy látszik, valóban feléledt egy új tendencia a magyar cukrászatban, megjelent egy tudatos réteg, akik az intellektuális munkát váltják kézzelfoghatóra. Van, aki azt mondaná rájuk, yucciek, hívjuk inkább csak önmegvalósításnak.
Miben lesz más a Sütit akarok!?
“Igazából nem tudom, miben más, azt tudom, hogy mit tud. Tényleg mindent úgy adunk, ahogy otthon csinálnám magamnak. Olyan elcsépelt, hogy minőségi alapanyag, kézművesség, háziasság, de tényleg ez van. Figyelünk a szezonalitásra, azt sütjük, ami épp eszünkbe jut, vagy találunk egy érdekes receptet vagy amihez kedvünk van, amit szívesen ennénk mi is. Mivel nagy Oreo rajongó vagyok, ezért például valamilyen formában mindig lesz nálunk.
Két dolgot szeretnénk megvalósítani: egyelőre csak hétvégén, de később szeretnénk hétköznap reggelit kínálni amerikai palacsintával, tejberizzsel, tejbegrízzel, finom szirupos fahéjas csigával. A másik a desszertasztal: bármilyen rendezvényre, ahova rendelnének nagy tortát, legyen az esküvő vagy születésnap, nem óriási emeletes tortát szeretnénk, hanem egy asztalt, tele mindenféle sütivel. Aprókkal, tortával vegyesen, hogy nagyobb választékot tudjunk nyújtani, dizájnban teljesen illeszkedve az eseményhez, amitől sokkal személyesebbé válik az egész.”