A kortárs gasztronómiát forradalmasította a sous vide, azaz a szuvidolás. A fehérjék legjobb oldalát kihozó vákuumos vízfürdő hasznos tudomány, ugyanis a háttérben zajló lassú folyamat egyrészt megkapóan összeért ízeket, illetve omlós húsokat eredményez. Voltaképpen egy nagyszerű trükk. De mi a helyzet a vákuumozáshoz használt műanyaggal? Valószínűleg sokakban felmerült már a kérdés, hogy jár-e valamilyen kockázattal, ha műanyagot használunk a főzési folyamat során.

A sous vide módszer lényege nem a műanyagban rejlik, mégis elengedhetetlen kelléke a folyamatnak. Az aggodalmaskodók a lehetséges káros anyagok feloldódása kapcsán rákot vagy botulizmust emlegetnek, amely egy bénulásos betegség, és a magyar népnyelv csak kolbászmérgezésként utal rá. Utóbbi azért merül fel egyesekben, mert a betegséget okozó toxin megtalálható nyers vagy rossz technológiával elkészített hentesipari készítményekben.

youtube.com

Ha főzésről beszélünk, akkor különbséget tehetünk rossz és kevésbé rossz műanyagok között. Egy veszélyes műanyag a polikarbonát, amelyből vegyi biszfenol A, azaz BPA, egy szintetikus vegyszer tud kioldódni. Ez megtalálható a folpackban, a műanyag nyomós adagolókban, a hordozható műanyagedényekben, a víztartályokban és a műanyag tányérokban is. A “kevésbé rossz” műanyagokból nem oldódik ki BPA. Ilyen például a nagy sűrűségű polietilén (HDPE), a kis sűrűségű polietilén (LDPE) és a polipropilén. Sajnos egyelőre nem elérhető elmélyült kutatás ezen a téren, de annyit tudunk, hogy a három felsorolt típus jelenti a jelenleg elérhető legbiztonságosabb megoldást. Azért tartoznak mégis a nem feltétlenül „jó” kategóriába, mert egy 2011-es tanulmány szerint a műanyagok zöméből melegítés hatására kioldódnak olyan nem BPA jellegű vegyi anyagok, amelyek megzavarhatják a hormonális aktivitást. Ezen vegyi anyagok mértéke azonban ismeretlen.

Milyen műanyagot használhatunk sous vide-oláshoz?

A fentiek fényében azoknak ajánljuk a vízfürdős technikát, akiket nem aggaszt a vegyi anyagok hatására vonatkozó kutatások hiánya. A ChefSteps étkezési vákuumtasakok használatára buzdít, mivel azok BPA-mentesek és polietilénből készülnek. A tasakokat vákuumozó gépek segítségével zárjuk le. Amennyiben nem szeretnénk ilyen fóliahegesztő gépre költeni, akkor jó alternatívát jelentenek a kis sűrűségű polietilénből készült simítózáras tasakok. 70 Celsius fok feletti hőmérséklet esetén használjunk két tasakot a biztonság kedvéért.

intecracing / Instagram

Vákuum fóliahegesztő nélkül

Erre is van házi barkácsmegoldás. Amikor a hús már a tasakban van, távolítsunk el minél több levegőt a tasakból, de lezárás helyett hagyjunk egy kis rést. Ezt követően eresszük a tasakot egy edény vízbe (a simítózárig). A víznyomás kiszorítja a még bennmaradt levegőt, így lezárhatjuk a tasakot.

Vissza a botulizmushoz

A kórt okozó baktérium alacsony oxigéntartalmú környezetben és alacsonyabb hőmérsékleten tenyészik leginkább. Éppen ezért a betegségtől tartók a legjobb, ha mellőzik az ételek 4-60 Celsius fok között történő hosszú távú főzését és tárolását (ez több mint két órás folyamatot jelent).

Forrás.