A kézműves sörök és a fine dining éttermek közötti szorosabb kapcsolat mondhatjuk, hogy most van alakulóban. Az éttermekben mindig van egy-két sör az itallapon, de keveseknek van kifejezetten sörlapjuk, és gyakorlatilag senki, vagy csak nagyon kevesen ajánlanak kifinomult sör–étel párosításokat, pláne nem sörkóstolós programot.
A New York-i Luksus étterem az egyetlen, amelyik úgy kapott Michelin-csillagot, hogy egyáltalán nincs borlapja, viszont a vendégek 20 féle csapolt és 150 féle üveges sörből választhatnak. Bár az étterem megújulás előtt áll, és a tulajdonos, Daniel Burns új terveiről még nem sokat lehet tudni, a séf hatásosan érvel a sör mellett. Úgy véli, hogy a sörrel szabadabban lehet kísérletezni, és rengetegféle ízt lehet előállítani. A sör és az ételek párosítása ugyanolyan kifinomult lehet, mint a borok esetében: a Luksusban például az egyik kacsahúsos fogáshoz szilvapürét adnak, ami mellé a séf a BeerBrugna nevű olasz sört ajánlja, amelyhez az érlelési folyamat végén szilvát adnak. De lehet a kontrasztra is játszani: amikor egy desszert mellé savasabb sört kínálnak. Sőt, Burns állítása szerint a sör íze jobban alkalmazkodik az ételhez, mint a boré, és a maga részéről biztos benne, hogy a sör rózsás jövő előtt áll: a sörfőzők fantáziájának semmi nem szab határt, a kézműves sörök egyre jobban terjednek, és a sör fejlődése – a borral ellentétben – sokkal inkább az innovációhoz, mint a hagyományokhoz kötődik. Burns végkövetkeztetése szerint a gasztronómiában a jövőben a sör az eddiginél sokkal nagyobb szerepet fog játszani.
