Hirdetés
Hirdetés

Sörálló, vízálló, és sanszos, hogy időtálló: Magyar tengeri gasztrokönyv

2018. június 14.
Van valami elvitathatatlan bája annak, hogy éppen a Magyar Tengeri Gasztrokönyv dedikálása idején keletkezett kisebb tó Budapest belvárosának legközepén, a Vörösmarty téren. Bár a közönségtalálkozót elmosta az eső, a könyv remélhetőleg megtalálja az olvasótáborát, és nem csak a Balatonról. Ha nyári lektűrt kell ajánlanunk, idén ez a könyv lesz az. Igen praktikus előnye, hogy víz- és kajaálló, bátran gyűrhető, igazi strandolvasmány.
Hirdetés

Lektűr csupán abban az értelemben, hogy könnyű olvasmány. 200 oldalon követik egymást a néhány perc alatt elolvasható sztorik. De ne klasszikus sztorizgatásra gondoljunk, inkább saját élményeken, kóstolásokon, balatoni ismeretségeken alapuló eszmefuttatások ezek. Mindegyik írás csupán néhány oldalas, emiatt óhatatlanul is bele-belekap a könyvbe az ember, hiszen az olyan hangzatos felvetések, mint az Erről is Budapest tehet?, a Gasztrojegy, pisijegy és a Balatonhoz való jog vagy a Miért van a Balatonnál ennyi beton? bizonyára többünknél a többi téma elé kéredzkedik.

Szerzői kézben / Forrás: @kalasgyorgyi Instagram


Pedig az írásokat fegyelmezetten egymás után olvasva kapja meg a könyv tartalma az igazi ívét: távolabbi perspektívából indít, és organikusan fűzi egyik témát a következőbe. Éppen ez az egyszerre távoli és közeli perspektíva adja a könyv erejét: bár a szerző Balaton-rajongónak nevezi magát, nem egy tősgyökeres balatoni sorait olvassuk, sőt!
Kalas Györgyi, az Index.hu gasztroírója azon ritka magyar állampolgárok közé tartozik, akinek nincsenek gyerekkori élményei a Balatonról, szó sincs tehát nosztalgiáról vagy évtizedek óta tartó szerelemről. Felnőttként ismerte meg a magyar tengert, és az elmúlt tíz év élményeit dolgozza fel a kötet. Az újságíró újdonsült balatoni nyaralóként követte (és kóstolta) végig a Balaton elmúlt évtizedének "gasztroforradalmát".

Bár a kötet értelemszerűen tele van éttermekkel, büfékkel, szó nincs kalauzról.

Szubjektív, saját élményeken alapuló könyv, amely nem akarja az összes arra érdemes helyet leltározni. Néhány kérdésre el is csíptük Kalas Györgyit.
"Szerintem ez egy hihetetlenül pozitív jelenség ma Magyarországon, ami a Balatonnál történik, ezt akartam megörökíteni. Három év munkáját sűríti a kötet. Jó ideje Budapesten élek, és ami leginkább megfogott a balatoni térség gasztronómiájában, az a személyessége volt. Ez tényleg teljesen más, mint Budapesten, ahol

egymás után nyílnak a jól kinéző helyek, de a legritkábban kötjük őket arcokhoz, személyiségekhez."

Fotó: Ajpek Orsi


"Kezdetben a helyek túlnyomó részét tényleg a sajttal-sonkával töltött rántott hússal és a mikrózott hamburgerekkel lehetett leírni, aztán gyakorlatilag három-négy év alatt óriásit változott a kínálat. Ezt a folyamatot követtem végig." És hogy mi volt a célja a könyv megírásával? – tettük fel a költői kérdést, amire igen pontos választ kapunk:

Közelebb hozni a vendéglátósokat a vendégekhez

"Próbáltam körbejárni ezt a témát. Hogy miként lehetséges az, hogy májusban-júniusban fantasztikusat lehet enni egy-egy helyen, augusztusban pedig ugyanott kifejezetten negatív élmény ér. Hogy miért kell olykor egy órát várni a kézműves kacsaburgerre, és miért fogynak ki a vendéglősök augusztusra a helyi alapanyagokból. Megvannak a vendéglátósoknak is a nagyon is érthető szempontjai, ugyanakkor én is vendég vagyok, tudom, hogy milyen érzés az, ha valahol csalódik az ember. Ezeket a nézőpontokat szerettem volna megmutatni, mindkét oldalról."

Könyv és csülök a Vígmolnár Csárdában / Forrás: @kalasgyorgyi Instagram


Ez olyan jól sikerült, hogy szokásunktól eltérően könyvet ajánlottunk itt, a Dining Guide oldalán. A kötet ugyanis mindennemű promóanyagtól mentes, konkrétan egy helyről sem ír PR céllal. Elkerül ezenkívül egy sor típushibát: rajong, de nem kritikátlanul. Kritizál, de építő jelleggel, történeti kontextusban láttatva a Balaton mentén zajló folyamatokat. A kérdések valódi kérdésfelvetések, valódi válaszokkal, vagy legalábbis az ok-okozatokra való rámutatással, és a különböző nézőpontok felvillantásával. Azért is előlegeztük meg cikkünk címében az időtálló jelzőt a könyvnek, mert minden szubjektivitása mellett egy

hiteles korrajz a balatoni gasztronómiáról, nagyon is érvényes felvetésekkel.

Bizonyára sok olvasónkat érdekli, hogy mely éttermeket ajánlja a balatoni gasztrokönyv, ebbe most nem mennénk bele – kiderül a kötetből. A könyv témáit viszont szerettünk volna megmutatni. Bár eredetileg csak néhány címet akartunk leírni, végül majdnem az összeset ide citáltuk. Ugye, hogy érvényes kérdések ezek?

Hány éves a Kistücsök?
Miért lett egyszer csak divat a Balaton?
Miért telt meg a Káli-medence?
Erről is Budapest tehet?
Hogyan lett Siófokon jó cukrászda?
Álljunk meg egy csülökre a 71-esen!
Mire jó a strandbüfé verseny?
Beach food-e a lángos?
Hogyan legyünk lángosszakértők?
Hol érdemes lángost enni?
Balatoni-e a balatoni hal?
Miért nincs a hekknek feje, és igazából mi a neve?
Miért nincs a büfében magyar hal, ha a Balaton tele van hallal?
Miért tilos a Balatonban halászni?
Hogyan kerültek angus borjúk a Balatonra?
Miért nem megy ki a divatból a rántott sajt?
Regionalitás, az minek?
Hol nő a hamburgerbe a balatoni saláta?
Finom a paradicsom, csak kevés
Hol sütik a legjobb pörcöt?
A büfés legjobb barátja: a törzsvendég
Miért nem egyenletes a minőség?
Kolbászt a kolbászostól?
Mi a baj a főszezonnal?
Tényleg egész hétvégén esni fog?
Tudatosan időzített büfézés?
Gasztrojegy, pisijegy és a Balatonhoz való jog
Hogy kerül az NDK turista a sörcímkére?
Miért van a Balatonnál ennyi beton?
Mit csinál egy büfés télen?
Lesz-e itt nemzetközi turizmus?
Magyar Tengeri Gasztrokönyv
Kiadó: Jaffa
Ár: 3490 Ft

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram