Egy amerikai házaspár a múlt század közepének szakácskönyveit nézegette, és annyira elbűvölték őket a receptek – elsősorban a fotók –, hogy minden héten elkészítenek egyet közülük, és blogban dokumentálják a kísérletet. Mindez azért érdekes, mert az ötvenes-hatvanas-hetvenes évek Amerikájának ízlése a jelek szerint – az elképesztő mennyiségű zselatinnal – egészen egészen távol állt a mai kulináris trendektől. És ez a legkevesebb, amit mondhatunk. Persze vehetjük úgy, hogy ez benne az érték; ahogy a blog szerzője, Ruth fogalmaz: „Akár tetszik, akár nem, ezek a borzalmas receptek hozzátartoznak Amerika kulinális kultúrájának fejlődéséhez. Hosszú, fájalmas és néha gusztustalan volt az út, ami a jelenlegi állapotig elvezetett”.
