A mérgező gömbhal, vagyis fugu Japánban szó szerint méregdrága ínyencfogás, amit kizárólag speciális engedéllyel rendelkező éttermekben lehet fellelni. Aki erre vágyik, ne csak arra készüljön, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az is megtörténhet, hogy az ínyenc vacsora után örökre megszűnnek a problémák. A gömbhal bizonyos alfajai ugyanis mérgezőek, igaz, különböző mértékben. A méreganyag főzéssel nem hatástalanítható, így minden az előkészítésen múlik. Garancia nincs.

A rendőrség most csapott le Oszakában egy zártkörű, members-­only étteremre, ahol a legveszélyesebbet, a tigris gömbhal máját tették fel az étlapra. Ez gyakorlatilag tilos, de minél nehezebb hozzájutni és minél nagyobb az esélye, hogy az lesz az utolsó vacsora, a japánok egy részének annál izgalmasabb élményt jelent.

A fugu fehér húsát nagyon körültekintően szükséges elkészíteni, hogy ne nyírjon ki 4­-24 órán belül minden lelkes fugubarátot, aki megkóstolja. Ehhez speciális tudásra és nagy gyakorlatra, a vendégek részéről pedig nagyfokú kíváncsiságra – és valljuk be, egy adag hülyeségre is szükség van. Az étel élvezeti értékéhez nagyban hozzájárul az elfogyasztását kísérő hihetetlen adrenalinfröccs és a tudat, hogy az életünkről a konyhán már döntöttek. A főzéshez használt eszközöket és a kést mindentől elkülönítve tárolják, hisz a hal mérge majdnem háromszázszoros hatású a ciánhoz képest, ráadásul úgy hat, hogy miközben áldozata lassan megbénul, majd leáll a légzése, végig teljes tudatánál marad. Ellenanyaga nem létezik, így egy klassz halvacsora után némi nyelvzsibbadást érezni nem annyira vicces dolog a fuguétteremben. A speciális engedély szabályozza a hal elkészítésének nagyon aprólékosan leírt módját és kitér arra, hogy a fugu máját szigorúan tilos felhasználni.

Azonban néhány ínyenc őrült módon ragaszkodott hozzá, és az étterem séfje engedett a kísértésnek.