Hirdetés
Hirdetés

Olajba pottyant mesék: 10 „fánk fact"

SZERZŐ: DiningGuide
2018. január 26.
Régebben úgy tartották, hogy a fánk jó ellenszer lehet a skorbut és a megfázás ellen... Ha efféle gyógyírt nem is ígérhetünk, az endorfinszintünkre biztosan kedvező hatással lesz.
Hirdetés

Csöröge, rózsa, forgács, szalagos, herőce, farsangfarka... Egy édes harapnivaló, amelyről leginkább a gyermekkorunk, a tél, a tésztát gyúró nagymamáink jut eszünkbe. A farsang zsírban, mulatozásban és bőségben gazdag időszaka sok ember számára elképzelhetetlen fánk nélkül és az édesség szövevényes hagyománytérképét böngészve láthatjuk, hogy a fánk más országokban is szerepel a farsangi ízkavalkádban. Az alábbi sorokban tíz érdekesség következik a fánktörténelem bugyraiból.

Az olajba pottyantott tészta évezredes találmány, fánk mivoltában a 15. század környékén vette be magát Európába, viszont csak az 1800-as évek óta esszük rendületlenül, feltehetően annak köszönhetően, hogy olcsóbbá vált a cukor. Régebben a hússal és zöldséggel töltött verzió hódított, aztán az édesszájúság jegyében számos nemzetnél kialakultak a különféle édes fánkadaptációk, amelyek közt számos átfedés található.

Gergely Csatari / Flickr

Fánkmánia a világháborúk árnyékában
Mindkét világháború kellett ahhoz, hogy a nagyüzemi fánkgyártás beinduljon az Egyesült Államokban. Az első világháborúban az Üdvhadsereg, a második során pedig a Vöröskereszt önkéntesei osztogattak fánkokat az amerikai katonáknak, hogy ízük felidézze bennük az otthon melegét. (És a gyorsan felszívódó szénhidrát is igen praktikus lehetett.) A katonák a frontról hazatérve is vágytak az édességre, így egyre nőtt az igény a fánkosok iránt.

wikipedia.org

A „csodálatos, már-már emberi automatikus fánkgép”
Ezt a költői nevet adta Adolph Levitt az általa tervezett fánkgépnek. Az Oroszországból bevándorolt zsidó férfi 1920-ban állította ki a világ első automatizált gépét harlemi pékségében – válaszul az első világháború után felmerült igényekre –, amely közel ezer fánkot készített el óránként.

Krispy Kreme web

A gépesített eljárások lehetővé tették a nagyüzemi előállítást. A történet sok szálon futott onnantól kezdve. Vernon Rudolph 1937-ben nyitotta meg a Krispy Kreme nevű létesítmény kapuit, amely azóta hatalmas fánkos és kávézólánccá nőtte ki magát és ezáltal a műfaj úttörőjének számít. Mindkét alapító részben annak köszönheti sikerét, hogy a gépeket közszemlére helyezve bárki testközelből figyelhette a fánkkészítés folyamatát és meg is vehette azon nyomban az újítónak számító attrakció termékeit. 

Népi mendemondák szerint a fánk orvosság...

Bizonyára sokan a kabátjuk után kapnak a fenti sor elolvasása után. Régebben úgy tartották, hogy a fánk jó ellenszer lehet a skorbut és a megfázás ellen. Ha arra nem is válik be, de az endorfinszintre rendszerint kedvezőleg hat.

Nyugat-Európában krapfen, schneeball és beignet van terítéken

A fánk európai válfajairól számos legenda kering. A francia beignet nevű édességet állítólag Mária Antónia királyné egy karnevál során fedezte fel és áldásos tevékenységének köszönhetően az egész ország rákapott.

Leon Ephraïm / Unsplash

Az osztrákok karnevál idején krapfent esznek. Az eredetet tekintve itt sincs semmire bizonyíték, de bárhogy legyen is, a lekvárral vagy krémekkel töltött szalagos fánk a farsangi napok kötelező édességévé vált.
A bajor tartományban népszerű schneeball (azaz hólabda) úgy fest, mintha a szaggatásból maradt tésztát rusztikusan egy gömbforma segítségével összeragasztanák, majd kisütnék olajban. A kontinensre jellemző módon erről sem hiányozhat a porcukor.

Churro és frittelle a mediterrán vidéken

Kicsit délebbre vándorolva is fánkokba ütközünk a téli és farsangi szezont vizsgálva.

A spanyol churro bár spirál alakú, mégis a fánkok körébe tartozik. Lám-lám, a ropogós tészta eredetét szintén homály fedi. Egyesek szerint portugál felfedezők hozták el a receptet Kínából, mások szerint spanyol juhászok készítették el először churrot, amely kapóra jött nekik, mivel sokáig elállt. Ha Spanyolországban ér minket a szilveszter, a hajnali órákban vegyük az irányt egy helyi churrería felé, ahol forró csokival és némi churróval enyhíthetjük a másnapi fejfájást. Ez a helyiek körében népszerű hagyomány.

Huib Scholten / Unsplash

Az olaszok sem maradhatnak ki a farsangi szemléből. A Velencei karnevál idejére ellepik a cukrászdákat és pékségek polcait a frittellék különféle variációi. Már a neve is árulkodik a bő olajban való sütésről. A többi fánkhoz hasonlóan ennek is számos verziója kapható, népszerű például a töltelék nélküli mazsolás-fenyőmagos, az almás, a csokis és a vaníliás.

A paczek és pampuska nevek alatt is fánkot sejtsünk

A torkos csütörtök főszereplője a lengyeleknél a paczek (többesszámban paczki), amelyet a böjti tiltólistás hozzávalók felhasználásával sütöttek ki először, azt megelőzően a sós változatuk volt népszerű. Külcsínre a szalagos fánkra hasonlít.
Az ukránokhoz is elért a német hatás, ennek eredménye lehet a kerekded pampuska, amely sós és édes változatban egyaránt népszerű. A sós pampuska jellemzően töltetlen és fokhagymás öntet kap, míg az édes fánkok mákos, lekváros vagy gyümölcsös tölteléket kapnak. Lvivben még Pampuska fesztivált is rendeznek minden évben.

Sósan kérem!

Remek hírünk van a cukorbombáktól émelygők számára: nem minden édes, ami fánk. Pástétom, ricotta, sajt, juhtúró – csupán néhány töltelék a sok közül. Ki tudja, lehet, hogy a cronut után ez lesz a legújabb őrület.

Művészi szinten űzni: a fánk az irodalmi és a gourmet világban

Régi recepteket olvasni igazi időutazás. Éppen ezért melegen ajánljuk Zilahy Ágnes 1892-es Valódi Magyar Szakácskönyvében megjelent gazdag nyelvezettel megírt fánk receptjét. Hogy őt idézzük, „sikerülése majdnem kizárólag a jó élesztőtől és a tésztának kellő eldolgozásától függ”.

A gourmet fánkmegoldásokkal mi magunk is foglalkoztunk már. Davide Deligio fánkspagettije, Kovács Árpád formabontó sárgarépás-kapros túrófánkja, Korponai Péter csöröge mille-feuille-je és Mártha Róbert fagylalttal gazdagított szalagos fánkkompozíciója egyaránt megállja a helyét az újragondolt fánkok világában.

Hirdetés

Pogány örömök sok zsírral és cukorral

Szándékosan hagytuk a végére a két eredettörténetet, hiszen minden cikk hajlamos így indulni. A farsangot, ami a vízkereszt és a nagyböjt kezdetét jelző, hamvazószerda közti időszakot jelenti, javarészt erős katolikus bázissal rendelkező országokban ünneplik szerte a világban, a katolikus vallás pedig a pogány-, illetve népi hagyományokat ölelte magához. A böjti időszakot megelőző pár hétnyi mulatozás alapvetően pogány eredetű téltemetést takar, amely a kicsapongó mulatozással és dőzsöléssel hivatott felébreszteni a nyár szellemét és beindítani a bő termés szekerét. A katolikus világban a farsang a böjti időszakot megelőző időszak,

amikor kicsit kiélhetik magukat az emberek a maszkabálok és bőséges étkezések alatt, mielőtt elkezdődne a húsvétra felkészítő böjtölés.

A fentiek szellemében alakult ki az a hagyomány, hogy ilyenkor kiadós, zsírosabb ételeket és desszerteket fogyasztunk inkább.
Maga a fánk szavunk egyébként német eredetű és az erdélyi szász nyelvből vettük át. Eredetileg serpenyőben sült tésztát jelentett. Az alapvetően nehéz édesség magas bűnözési szintje miatt remekül passzol az élvezetekben tobzódó víg hetekhez.

youtube.com

Tengerentúli kalóriaexport Hollandiából

A modern fánkfalás forrását nem meglepő módon Amerikában találjuk. Az eredettörténetek megoszlanak, de az látható, hogy az 1800-évek vége felé indult be a globális fánktörténet motorja. Az újvilágba holland telepesek vitték el az olajos tészta receptjét. Az amerikai doughnut (vagy donut) a közepén díszelgő lyukról ismeretes: a legenda szerint egy hajóskapitány megelégelte, hogy fánk közepe sokszor sületlen maradt, ezért lyukat fúrt a tészta közepébe és úgy süttette meg a tésztát édesanyjával. A lyukas korong a monda szerint ezt követően kezdett el széles körben terjedni. Ki tudja!

Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram