A most induló cikksorozatunkban a biotermékek, bioélelmiszerek témáját járjuk körül. Tényleg ízesebb-e a bioalma, mitől egészségesebbek ezek az élelmiszerek és miért olyan drágák? A válaszok felkutatása során felkeresünk biogazdákat, biotermék forgalmazókat és természetesen megkérdezzük e termékek fogyasztóit is. Elsőként Dr. Roszík Péternek, a téma egyik legnagyobb hazai ismerőjének, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának tette fel kérdéseit Tacskó Muki.

Mitől mondhatjuk egy élelmiszerre, hogy az bio? Mitől jobb a bioélemiszer, mint a nem bio?

A bioélelmiszer egyrészt attól értékesebb, ami nincs benne: a káros anyagok, adalékok, vegyszerek. Másrészt attól értékes, ami benne van: a különböző mikroelemek, vitaminok, antioxidánsok. Ezt a magasabb beltartalmi értéket a biogazdálkodás úgy éri el, hogy ezeket az értékes anyagokat rendszeresen visszatáplálja a talajba. A biogazdálkodásnak ezenkívül négy fontos alapelve van. Ezek az alapelvek kimondják, hogy meg kell óvni az egészséget, a környezetet, gondosan, óvatosan kell eljárni minden termelési, termesztési folyamatnál és végül méltányosnak kell lenni az emberi, gazdasági kapcsolatokban.

Hogy pontosan mitől lesz bio egy termék, azt az Európai Unió jogszabályai, illetve az ezek alapján megalkotott hazai jogszabályok határozzák meg nagyon részletesen. A termelők munkáját mi pedig azzal segítjük, hogy megalkottuk az úgynevezett alap-feltételrendszer nevű dokumentumot, amely a jogszabályokat lényegében lefordítja a termelőknek és pontosan rögzíti azt, hogy egyes termékek előállítása esetén milyen szabályokat kell követniük. És hogy egy pontosítást rögtön tegyek: a biotermékekre Magyarországon a hivatalosan használható kifejezés az, hogy „ökológiai gazdálkodásból származó” termék.

A mai napig nagyon sok a félreértés az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerekkel, termékekkel kapcsolatban. Sokak szerint a tipikus bio alma például kicsi, kukacos, ráncos, de legalább finom. Merthogy az általános elképzelés szerint a biogazda nem végez kártevőirtást.

Igen, még valóban nagyon sok az előítélet. Hogy a példánál maradjunk: a bio alma igenis nézhet ki ugyanúgy, mint nem bio társa. És az ökológiai gazdálkodásban is végeznek kártevőirtást, de csak olyan anyagokkal, amelyek nem veszélyesek a környezetre és a fogyasztóra. Ezen a területen tételesen meg van határozva, hogy milyen anyagokat lehet felhasználni a kártevők ellen. Ezekről a listákról még soha nem kellett semmilyen anyagot eltávolítani mióta biogazdálkodás létezik, azaz még egy, a termelésben, termesztésben felhasznált anyagról sem derült ki, hogy veszélyes lenne.

Hogyan látja az ökológiai gazdálkodás helyzetét Magyarországon?

Magyarországnak nagyon jók az adottságai az ökológiai gazdálkodás területén, de ezeket nem használja ki: a termőterületnek csupán kettő százalékán zajlik ökológiai gazdálkodás. Ausztriában közel húsz százalék ez az arány. Véleményem szerint azonban ez a terület hatalmas felfutás előtt áll, szükséges volna ugyanakkor a lakosság és a termelők megfelelő tájékoztatása az ökológiai gazdálkodás előnyeiről.

Indokoltnak tartja-e, hogy a magyar biotermékek 2-3-szor drágábbak, mint az azonos fajtájú nem biotermékek?

Nem. A magyar biotermékek 80 százaléka, főleg az alapanyagok a külföldi piacokon kelnek el világpiaci árakon, ami körülbelül 50 százalékkal magasabb a nem biotermékek árainál. De még ezek a világpiaci árak is alacsonyabbak, mint amit a belföldi piacokon elkérnek ezekért a termékekért, ezek kétségtelenül nagyon magas árak. Ennek az lehet az oka, hogy ezen termékek esetében keresleti piac van. A termékeket egy szűk fogyasztói réteg veszi csak jelenleg: ezek a fogyasztók nem árérzékenyek, vagy mindenképpen előteremtik a szükséges összeget ezen termékek megvásárlására, például mert betegek és ezért kockázatos lenne számukra a nem bioélelmiszer fogyasztása. De azt fontos elmondani, hogy az 50 százalékos árkülönbség viszont mindenképpen indokolt, ennyivel valóban többet érnek a biotermékek.

Pontosan milyen tevékenységet végez a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.?

Mi azt vizsgáljuk, hogy egy gazdálkodó megfelel-e a jogszabályokban előírt követelményeknek. Ha mi megfelelőnek tartjuk az adott termék termelési-termesztési folyamatát, akkor erről tanúsítványt adunk ki és ettől kezdve lehet az adott terméket az „ökológiai gazdálkodásból származó” címkével árulni a világpiacon. A tanúsítvány kiadása után folyamatosan ellenőrizzük, hogy a gazdálkodó továbbra is betartja-e a szabályokat.

Milyen az ellenőrzési rendszerük?

Részletes dokumentációt kell vezetniük a termelőknek, ezeket rendszeresen ellenőrizzük. Ezenkívül mi az összes szántóföldet, táblát, ültetvényt, istállót, raktárt legalább évente egyszer a helyszínen is ellenőrizzük. Ha felmerül annak a gyanúja, hogy tiltott anyagot alkalmaztak, akkor analitikai vizsgálatot is végzünk, például növény vagy talajmintát veszünk. A szabályok megsértése esetén pedig végső soron a gazdálkodó tanúsítványa is visszavonható, akár egy adott termékre, vagy földrészletre, de akár az egész gazdaságra vonatkozóan is. Évente kettő-négy ilyen, az egész gazdaságot érintő tanúsítvány-visszavonás fordul elő.

Mi a helyzet a génmódosított növényekkel, élelmiszerekkel, az ökológiai szemlélet hogyan viszonyul ehhez a technológiához?

Most már rengeteg olyan kockázatról tud a tudomány, amelyet a génmódosított növények termesztése, fogyasztása okoz. Vannak olyan génmódosított növények például, amelyek megtermelik a saját kártevőjüket irtó anyagot, olyan hatalmas mennyiséget azonban, amely a növényt elfogyasztó emberre is veszélyes. Az USA-ban most akarnak engedélyezni olyan szőlőt, amit selyemhernyó génjével módosítottak. De van például emberi génnel módosított rizs is. Ez egy nagyon veszélyes terület, olyan faji határokat tör át ez a technológia, amelyeket nem lenne szabad. Éppen kockázatos volta, feltáratlan hatásai miatt nem fér össze az ökológiai gazdálkodással a génmanipuláció.

Végezetül: ön csak bioélelmiszert fogyaszt?

Törekszem erre és körülbelül az élelmiszerek 70 százalékában ezt sikerül is elérnem.

Van egy jó vegán recepted? Írj Tacskó Mukinak!

Van egy viccesen megírt főzési élményed? Írj Tacskó Mukinak!

Nyakon öntött a pincér tofupaprikással, vagy éppen elkápráztattak valahol egy szejtánbrassóival? Írj Tacskó Mukinak!

A leveledet ide várom: tacskomuki@gmail.com

Tacskó Muki nem csak főzni tud, de álhírekben is erős.