Szerencsére Magyarországon is egyre zavarba ejtőbb a sörkínálat, nagy utat tettünk meg az elmúlt években a világos sör-barna sör egyeduralma óta. Ha azonban nem vagyunk tisztában azzal, melyik elnevezés mit takar, könnyen meglehet, hogy “mellényúlunk”, és olyasmi kerül a poharunkba, amit egyáltalán nem szeretnénk meginni. Biztosan vannak olyanok, akik szerint “sör-sör”, de ez nyilvánvalóan nem igaz… és nem is ilyen egyszerű. Számos olyan karakterjegy van, amely megkülönbözteti egyiket a másiktól, és ezeket nem árt jól ismerni, hogy mindenki olyan sört választhasson, amely igazán közel áll az ízléséhez.

IPA (azaz India Pale Ale)

Íze: Erős komló íz jellemző rá, és vannak enyhén, illetve durván keserű változatai is.

Színe: Általában borostyán színű és opálos, de most már vannak világosabb és sötétebb IPÁk is.

Erőssége: Jellemzően 4,5-6%, de vannak olyan gyártók, akik megpróbálták rekonstruálni az eredeti IPÁt, ami akár 8-9%-os is lehet.

Érdekes adat: Az 1700-as években Indiában állomásozó brit katonák megelégelték, hogy a hazájukból érkező sör folyton megromlik, mire hozzájuk érkezik, ezért a gyártók kitalálták, hogy több komló hozzáadásával kedvezhetnek távolban élő honfitársaiknak. A komló ugyanis kiváló természetes tartósítószer. Így született meg a legkomlósabb sör a világon.

Világos sör

Íze: Európában ez a fajta inkább malátás-fás ízű, Amerikában pedig komlósabb (de nem annyira, mint az IPA).

Színe: A világos aranytól a borostyánszínig bármilyen lehet.

Erőssége: 4-7%.

Érdekes adat: Világos sört 1642 óta gyártanak, ám ekkoriban még kokszot használtak üzemanyagként a maláta pörköléséhez. A kokszot szénből állították elő.

Pilsner vagy pilseni sör

Íze: Erőteljes komló íz (de nem olyan erős, mint az IPA), lágyabb maláta ízzel kiegészülve, illatos, kesernyés mellékízzel.

Színe: Világos arany, tiszta, áttetsző.

Erőssége: Általában 5%.

Érdekes adat: A pilseni a legifjabb sörfajta, 1842 óta gyártják.

Búzasör

Íze: Sokféle íze lehet, attól függően, hogy milyen búzából készült, de általában könnyű, enyhén komlóízű sör, amely élesztős mellékízének köszönhetően kiváló nyári ital.

Színe: Akárcsak az íze, a színe is sokféle lehet, viszont szinte mindig opálos, amit magas fehérjetartalmának köszönhet.

Erőssége: 3-7%.

Érdekes adat: A búzasör kategóriájába nagyon könnyű beleférni, csak az az egyetlen kikötés, hogy a sör a búza malátájából kell, hogy készüljön.

Barna sör

Íze: A barna sörben több maláta található, amitől picit inkább földesebb az íze, nem pedig keserű. De lehet az íze édeskés, enyhén komlós, földes és malátás is.

Színe: Sötét, sötétborostyán.

Erőssége: 4-8%.

Érdekes adat: Nagyon régi sörfajta, már az 1700-as évek elején is készítették.

Porter

Íze: Lágy ízű, amelyben érezhető a pörkölt gabona, a csokoládé és a toffee is.

Színe: Nagyon sötét, viszont majdnem áttetsző.

Erőssége: 4-7,5%.

Érdekes adat: A porter majdnem kiment a divatból, amikor népszerűvé vált a stout, viszont a 70-es években az amerikai Anchor Brewing Company újra gyártani kezdte. Ez volt az első porter a szesztilalom után Amerikában.

Stout

Íze: Füstös ízű sör, amelyben a kávé, a csokoládé, az édesgyökér és a melasz is felfedezhető. A komló viszont nem mutatkozik.

Színe: Nagyon sötét a színe, a habja viszont sokkal világosabb.

Erőssége: 4-7%.

Érdekes adat: A portert és a stout-ot állandóan összekeverik. A világháborúk idején a porter sokkal gyengébb lett, ezért az lett a hiedelem, hogy az erős porter nem más, mint a stout.

Savanyú sör

Íze: Savas, kesernyés vagy savanyú. Néha gyümölgyös, mert esetenként gyümölccsel főzik.

Színe: Ez leginkább attól függ, milyen módon savanyítják és milyen gyümölcsöt tesznek bele.

Erőssége: 4-10%.

Érdekes adat: Savanykás ízét a vad baktériumoknak és az élesztőnek köszönheti.