Ma bejárta a hír a sajtót, miszerint két éven belül a felére csökken a hazai üdítők cukortartalma. Kíváncsiak voltunk, hogy a jól hangzó ígéret mit is takar, és néhány gondolattal kommentáltuk a hírt.

Múlt héten az IKEA 2020-ig kitűzött célját közölhettük (globális) jó hírként, most pedig egy nagyon is minket érintő vállalásról adhatunk hírt.

Olvassa el korábbi cikkünket! Az IKEA utat mutat: 2020-ig szabott határidőt magának

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség 2020-ig az üdítőitalok 50%-os cukorcsökkentését ígéri. A vállalás a szénsavas üdítőitalokra, gyümölcslevekre, gyümölcsnektárok, további szénsavmentes italokra és jeges teákra vonatkozik. Lévén 2018-at írunk, ez túl merész vállalásnak tűnt, ezért utánakrdeztünk a szövetségnél a részleteknek.

Az 50%-os cukormínusz valójában egy átlagérték

Ez azt jelenti, hogy végigzongorázva az italpalettán, bizonyos üdítőkből teljesen el fog tűnni a cukor, más italok viszont annyit veszítenének az élvezeti értékükből, hogy nem tudnak jelentősen változtatni az eddigi recepten. Az 50%-os mínuszt tehát összesítve, az összes üdítőitalt egybeszámolva kell értenünk, amelyekben egyenként változó mértékben csökken a felhasznált cukormennyiség.

Mit is jelent a hazai űdítő?

Kíváncsiak voltunk továbbá arra, hogy a gigászi világmárkák üdítőit vajon beleérthetjük-e a tervbe? A válasz korrekt: a jól ismert multicégek Magyarországon gyártott italaira vonatkozni fog a cukorcsökkenés. (Azt ugye eddig is tudni lehetett, hogy a világszerte árusított kóla/narancs/gyömbér és a többi szénsavas üdítők országonként változó mértékben édesek, ahogyan például az egyazon márkák címkéjével eladott dohánytermékek is más ízűek és erősségűek a különböző országokban.) A címkékről érdemes tehát tájékozódni, hol készült az adott termék.

A címkék tehát továbbra is a jó barátaink.

Még egy fontos szempont képbe kerül ezzel, amit ugyancsak érdemes tudatosítanunk. A fehér cukor csökkentése mindenképpen üdvözlendő törekvés, de… Ha az adott gyártó nem amellett dönt, hogy a terméke egész egyszerűen legyen kevésbé édes, akkor értelemszerűen valamiképpen pótolni kell a cukrot.Ez számos módon történhet. A cukorpótlókról és azok élettani hatásairól egy teljes könyvet lehetne írni (ahogyan írnak is), ezért röviden csak annyit tanácsolnánk, hogy tájékozódjunk, melyik édesítőnek szavazunk bizalmat, és olvassuk el jól a címkéket.

Nem mindegy ugyanis, hogy aszpartámmal, szukralózzal, eritrittel (vagy más cukoralkohollal), esetleg teljesen természetes sztíviakivonattal édesít az adott cég. És most csak mindössze négyet említettünk a jó néhány opció közül. Ne feledjük: megeshet, hogy a finomított fehér cukornál is károsabb hatású művi édesítőt fogyasztunk – az egészségtudatosság jegyében. Ugyanakkor a pusztán idegen hangzású szavaktól sem kell megriadnunk (pl. xyllit, eritrit vagy akár bizonyos E-számok), hiszen ezek között is vannak természetes eredetűek, illetve a tudomány mai állása szerint a szervezetre nem ártalmas anyagok.

Az 50% valójában 10%-ot jelent, ha mostantól számolunk

Ha figyelmesen szemléljük az alábbi infografikát, láthatjuk, hogy a jelenlegi (pontosabban a 2017-es) adatokhoz képest 2020-ig valójában csak további 10%-os cukorcsökkenést ígér a szövetség.

Az 50%-os csökkenés valójában 10 év leforgása alatt, azaz 2010 és 2020 zajlik le.

A Szövetségről
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség a magyarországi alkoholmentes italgyártók szakmai érdekvédelmi szervezete, amely a hazai ásványvíz-palackozók több mint 95 százalékát, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók mintegy 80 százalékát képviseli. Tagvállalataink éves szinten mintegy 200 milliárd forint termelési értéket állítanak elő és közvetlenül 5.000 embert foglalkoztatnak Magyarországon.

= Nem minden hazai üdítőre fog vonatkozni a változás

Ahogyan az a fenti dőlt betűs sorokból kiderül, a cukorcsökkentés kizárólag a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség által képviselt italgyártók termékeire vonatkozik. Tehát nem csak a külföldön gyártott, de itthon érétkesített italokra nem lesz érvényes a cukorcsökkentés, hanem például a hazai gyümölcslevek 80%-ra vonatkozni fog a visszaszorítás, 20%-ra viszont nem.

Okosan tehát továbbra is: a szándék becsülendő, de olvassuk (és értsük!) a címkéket!

Persze, csak ha számít nekünk mindez.

Köszönjük a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetségnek, hogy azonnal válaszoltak a kérdéseinkre.