Mindezt a szó legszorosabb értelmében, hiszen ebben a pár napban nem csak hagyományokkal és művészettel, hanem több évezredes gasztronómiával is megismerkedhetnek az érdeklődők - még akkor is, ha a szigeten az elmúlt néhány száz évben jöttek-mentek a hódítók, s majdnem eltüntették a Föld színéről az őslakosokat is.
A hajó kiköt Rapa Nui-ban, az idegenvezető azonnal Hanga Roa-ba irányítja a csapatot. A látvány, ami fogadja a turistákat, nem is olyan meglepő. Elsőre. Itt már minden és mindenki úgy néz ki, mint évszázadokkal ezelőtt….kivéve a pop-up grill-t, amin néhány húsdarab sül. De ezután jön az igazi meglepetés, az úgynevezett Umu pae, vagyis az „étel a föld alatt”.
A vulkáni kövekkel körberakott lyukból szinte kilóg a banánlevél-ágy vége, amire rétegesen kerül többek között csirke - vagy halhús, burgonya és taro, majd ismét banánlevél, némi földréteg, s végül nem maradhat el a teremtőtől, Makemakétól kért áldás sem. Mire lemennek a korán sem veszélytelen ősi játékok, a csirkehús tökéletesre sül.
