Kik és milyen szakmai egyeztetés alapján döntöttek a szabályszigorításról?
A Magyar Élelmiszerkönyv Sütő- és cukrász Szakbizottsága végezte az előkészítő munkát. A Szakbizottság nagy gondot fordított arra, hogy a rendelet által szabályozott termékek ne csak egészségesek legyenek, hanem ezen termékek elterjedése érdekében minél ízletesebbek, a fogyasztók számára minél kedveltebbek is. Ezért a rendelet-tervezet véglegesítését megelőzte ezen termékek próbasütése többféle összetétel mellett, és érzékszervi bírálat után rögzítették az összetételt, amely a rendelet-tervezet szövegébe bekerült.
A sótartalom csökkentése (fokozatos 0,45 százalékos csökkentés) mennyire lesz érzékelhető a fogyasztók számára?
A sócsökkentő programmal összhangban a Sütőipari termékekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/81-1 számú előírás kenyerek fejezet 2012-ben módosult, ahol a sócsökkentés két lépcsőben történő megvalósítása szerepel, annak érdekében, hogy a fogyasztók fokozatosan szokhassanak hozzá az alacsonyabb sótartalmú termékekhez.
Minimális csökkentésnek tűnik, de már ennyi is elég ahhoz, hogy számottevően kevesebb sót vigyünk be a szervezetünkbe?
A kenyér és péksütemények az egyik legszélesebb körben fogyasztott élelmiszerek, így alkalmasak arra, hogy a sóbevitel csökkentése megvalósuljon.
Van arra valamilyen ellenőrzési mód, hogy a sótartalmat a kész termékeknél vizsgálni tudják?
Számos akkreditált analitikai módszer alkalmas a sótartalom meghatározására.
Az előírásban a termékcsoportokra meghatározott minőségi követelmények az előírást tervezet 1. függeléke szerinti vizsgálati módszerekkel határozták meg, így az ott megjelölt, vagy azzal egyenértékű vizsgálati módszereket kell alkalmazni.
Mi az előzménye a rendeletnek?
Sóbevitel csökkentése háttér:
A WHO 2006. évi fórumán áttekintették a túlzott mértékű sófogyasztás és az egészség közötti összefüggést.
Az Európai Unióban 2007-ben megjelent Fehér könyv „A táplálkozással , túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról” egyik alapvető eleme az egészségesebb élelmiszerkínálat megvalósítása. 2008-ban tagállami kormányzati képviselők részvételével létrehozott magas szintű munkacsoport a Bizottság kezdeményezésére döntött az egészségesebb élelmiszerkínálat EU szintű megteremtésének sócsökkentő keretprogram kidolgozásáról.
Magyarország - csatlakozva az Európai Bizottság felhívásához - vállalta az élelmiszerek 16%-os sócsökkentését, 4 év alatt, a legszélesebb körben fogyasztott élelmiszercsoportok vonatkozásában. A program megvalósítására Nemzeti Sócsökkentő program „STOP só” néven indult az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (jelenleg OGYÉI-OÉTI) koordinálásával. Az alapvető cél, hogy a WHO által javasolt napi 5g/fő sóbevitelt fokozatosan érje el a lakosság.
A Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) - a sócsökkentő programmal összhangban - a Sütőipari termékekről szóló kenyerek fejezete 2012-ben módosult. A szabályozás értelmében a sócsökkentés két lépcsőben történő megvalósítása szerepel, annak érdekében, hogy a fogyasztók fokozatosan szokjanak hozzá az alacsonyabb sótartalmú termékekhez. A sócsökkentésre meghatározott időpontok a jelenleg hatályban lévő MÉ 1-3/81-1 számú előírásban is benne vannak, tehát nem új elemként szerepelnek (1.lépcső: 2015.január 1., 2. lépcső: 2018.január 1.)
Új termékek meghatározása
A fogyasztói tudatosság emelkedésével egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt. Az előterjesztés célja, hogy a fogyasztók asztalára minél több jó minőségű termék - kenyerek és péksütemények – kerüljenek, ezért a rendelet számos új kenyérfajtát von szabályozás alá. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, mint a graham kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, tönkölybúza kenyér, kukoricás kenyér, és a megújult összetételű búzakenyér, rozsos kenyér, rozskenyér.
Egyre fokozódó társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a vonatkozó szabályozás szigorítását, így a Magyar Élelmiszerkönyv 2-81 számú irányelvét és az 1-3/81-1 számú előírását jelen rendelettervezettel egységes szerkezetbe foglaljuk (ez lesz a 1-3/16-1 számú Élelmiszerkönyvi lap) és azt a Magyar Élelmiszerkönyv I.–es kötetébe, az előírások közé helyezzük át.
A tervezett változtatásokat tesztelték előzetesen? (A liszt- és a sóarányok tervezett változtatásai szerint)
A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság nagy gondot fordított arra, hogy a rendelet által szabályozott termékek ne csak egészségesek legyenek, hanem ezen termékek elterjedése érdekében minél ízletesebbek, a fogyasztók számára minél kedveltebbek legyenek. Ezért a rendelet-tervezet véglegesítését megelőzte ezen termékek próbasütése többféle összetétel mellett és érzékszervi bírálat után rögzítették az összetételt, amely a rendelet-tervezet szövegébe bekerült.
Mitől függ, hogy elfogadják-e a rendelettervezetet? Mikorra várható ezzel kapcsolatban döntés?
A tervezet az uniós notifikációt követően - amely 3-6 hónapig is eltarthat -, a tervek szerint nyár közepére hatályba léphet.