Balatonfüreden, Budapesten kiterjesztett üdülőjében jártunk, teszteltünk. Elsőként a sokat dicsért Nem Kacsáról és egy abszolút meglepetés helyről számolunk be.
Füred a Balaton fővárosa, ehhez kétség nem fér. A Tagore-sétányon az ember nem csattog csak úgy strandpapucsban, felfújt úszógumival a nyakában. Itt nagy élet van, még nagyobb parkolódíjak, és a nagy balatoni átlagnál jóval több vendéglátóhely, ahová tényleg érdemes beülni. Nem volt hát kérdés, melyik településen kezdjük meg az idei teszteléseket.
Nem Kacsa
Próbálunk nem humorizálni ezzel a (nem)kacsás elnevezéssel. Szóval. Bisztróstílus, rengeteg sok asztal és szék, kevés fogás az étlapon. Hála istennek, hogy nem fordítva (száz étel az étlapon és szűkös hely). Lazán foglalhatunk helyet, akár több asztalnyi távolságra is a legközelebb ülőtől. A kinti részt tisztességesen leárnyékolták,
belerévedhetünk a füredi révbe.
És már érkezik is az igyekvő felszolgáló, akinek a személye tulajdonképpen az egész ebédet meghatározza. Kedves közvetlenség, bájos hozzá nem értés – így tudnánk összefoglalni. Ez utóbbi persze elég bosszantó tud lenni, mégsem távoztunk rossz érzésekkel, mert a kisebb bakik után olyan igyekezettel próbált szépíteni, hogy tényleg nem lehetett rá haragudni.
A korrekt kis étlapot böngészve imponáló volt, hogy nagymenő vitorláskikötő-helyszín ide vagy oda, ott van a menüben a pörkölt – marha és csülök! –, a rántott hús, a lecsó és a palacsinta, semmi fakszni, kakaós és lekváros is.
Kollégám a Zöldfűszeres friss Bácshegyi kecskesajt salátával szemezve rákérdezett a sajt bácshegyi mivoltára, amire kisebb zavar támadt az erőben. Étlapváltás merült fel, és bizonytalankodás sajt ügyben. Sebaj, lapozzunk, sertésszüzet kérünk friss kenyérrel, savanyúsággal; illetve egy lecsót, amit készséggel készíttetnek el kérésünkre tojásosan.
A sertésszűz esztétikus tálalásban érkezik. Kívül kéreg, belül omlós, puha – remek.
Korrekt kísérői a gyökérkenyér és a csalamádé.
A lecsó kissé túl volt főzve, kész szerencse, hogy pont így szeretem, és nem a szaksajtóban méltatott, ressebb módra. Ez nem is lecsó, hanem egy kis piros lábasnyi nosztalgia. De jó is volt elkanalazgatni ott, a Balatontól pár méterre.
Az étlapon házikolbászként feltüntetett feltét viszont sajnos egyértelműen ipari darab volt, amit szervirozáskor szóvá is tettünk. Térülés-fordulás-rékérdezés a konyhában, majd érkezik a válasz: ez valóban nem házi, és megint előkerül az étlapváltás kérdés. Nincsen világvége, ha csak közepes minőségű, kommersz kolbász tud aznap a lecsó tetejére kerülni, de nagyra értékeltük volna, ha rendeléskor ezt az orrunkra kötik. A Nem Kacsa tavaly nyári nyitásakor annyit olvastuk-hallottuk, hogy csupa környékbeli földi jóból főznek, hogy érthetően kíváncsiak voltunk ezekre a javakra.
Kacsának tényleg nem kacsa a hely, és biztosan megfordulunk még itt a nyáron. A kedves igyekezet mellett kicsit több szakértelem a szervizben, egyértelműbb tájékoztatás, és kerek lesz ez a koncepció. Tudomásunk szerint Takács Lajos most visszatér ide a hely tanácsadójaként, egyelőre ezt a kis szezon eleji bizonytalanságot éreztünk, és sok biztató jelet, hogy érdemes lesz még itt kolbászolni. Jövünk még.
Sertésszűz: 2190 Ft Kolbászos lecsó: 2390 Ft Kenyérkosár: 590 Ft Savanyúság: 590 Ft Nem Kacsa Cím: Balatonfüred, Zákony Ferenc utca Nyitva: minden nap 11:30-00:00
Hoppácska: Első Balatoni Sörház
Füreden, a Gyógy tér 3-as szám alatt nem egy jó öreg gyógygödröt, a poháremelgetős társas mélymerülések helyszínét találjuk, hanem egy vadiúj helyet, amely gastropubnak nevezi magát. Poharat emelgetni persze itt is lehet, de melegen ajánlott egy teljes étkezésre is beülni ide.
Áttesztelt napunk legnagyobb meglepetését okozta az Első Balatoni Sörház. Ismerősi ajánlás nélkül el sem jutottunk volna ide: csak pár hete nyitottak, van is még egy pici befejezetlenség érzése az embernek, cégér például nem segítette a hely beazonosítását (vagy csak mi közelítettünk rossz irányból), a táblára felírt ételnevekből következtettünk arra, hogy jó helyen járunk,
de mit keres Blaha Lujza az étlapon?
A nemzet csalogányának Füreden volt nyaralója. A neve mellett pedig több étel is felbukkanhat, gondoljunk csak a Blaha-fánkra. Ő maga is közismerten remekül főzött, emellett kifejezetten színesen és szórakoztatóan írt is. Naplójában olyan ízesen mesél a főzésről, ételekről és éttermi élményeiről, hogy eszébe jut az embernek, hogy ma vajon blogolna-e Blaha Lujza. De vissza a sörházba. A műemléképület hűen őrzi eredeti stílusát (műemléképület lévén kell is neki), a hatosztatú régies ablakok, boltívek mellett ugyanakkor ott vannak a ma divatos csupasz izzók, ez bizony
a 19. századi Magyarország hangulata hipszter beütésekkel.
A Balaton 17 söreit kóstolgatjuk, és erre mindenkit csak biztatni tudunk. A Bríz névre hallgató, citrakomlóból és pale ale malátából főzött smash IPA mély nyomot hagy. A Kormorán (amerikai black IPA) és a Dingi (szintén amerikai vörös IPA) kóstolgatása után már tudjuk, nem jöttünk hiába, még ha gyengébben is muzsikál a konyha. De erről szó nincs. Sőt.
A csülök, ha stílusos
Restelljük, amiért a csülökterrine-ről nem sikerült a képünk. Két sült zellerpüréréteg közé került a csülök, felkockázva, a saját koncentrált levével együtt kidermesztve (tájkoztat készséggel a felszolgáló). Fermentált franciabab és marinált hagymák körítették. Az összes kóstolt étel közül egyedül itt jegyezzük meg, hogy egy picit lehetne határozottabb fűszerezésű az egyébként hibátlan előétel.
Elénk kerül egy tányér csirkepaprikás, a magyar gasztronómia neuralgikus pontja
Alsó-felső comb, sok jó minőségű házi tejföllel, kapor-snidling olajjal.
...amit olyan magabiztosan abszolvál ez a hely, aminek egyelőre még tanulgatjuk a nevét, hogy egyre kíváncsibbak leszünk egymás ételeire is.
Itt van például ez a házi kolbász. A kiváló arányban kevert tarja, lapocka, hasaalja és dagadóhoz (megkérdeztük) kellemesen köményes íz társul, de még ennél is kellemesebb, hogy milyen szaftos-húsos, és nem folyik belőle a zsír.
A kolbász mellé szalonnán lepirított kelkáposzta, zöld csili, kovászos uborka és dijoni mustár kerül a tányérra, igen jó ízléssel adagolva. Házi sütésű kenyeret kapunk hozzá, és mint a felszolgálótól kiderül, nem hoznak az étterembe készételt máshonnan, kenyeret sem. A kovászos kenyér sörmalátából készült – csak hogy el ne feledjük, hol is járunk.
Hogyan lehet izgalmassá tenni az unalmasnak kikiáltott csirkemellet?
Mondjuk úgy, hogy a jó minőségű, tanyasi csirkemellet szuvidolják, a bőrét lepirítják, gyakorlatilag egy chipset csinálnak belőle, majd azt apróra törve, meghintik vele a csirkemellett. Só helyett is funkcionál. Mellette pecsenyelé, menőbb nevén jus. Minden nagyon jó ízléssel, arányoan.
A tányéron még: bodzaecettel infuizonált karfiolpüré, marinált karalébégolyók, konfitált citrom több formában: gélként pöttyökben, maga a citrom brunoise-ra vágva, mellette priított gombák (laska, róka, shimei, vargánya keveréke).
Házi briós, vékony eperconsommé, rajta citromos meringue, madártej, eszpuma.
A túrós grízpudingos desszert minden elvárást felülmúlóan jól sikerült volt:
A hihetetlenül könnyű grízpuding szeletre leheletnyi tonkababot reszeltek, a szeleten vékony zöldalmazselé. Mellette gyömbérben marinált egres, tárkonyos bodzaconsommé, zöldalmagolyócskák, alatta karamellizált törökmogyorógrillázs. Csak ajánlni tudjuk. Bármelyiket. Mindegyiket.
Csülök terrine sült zellerrel 1490 Ft Sült kolbász 1990 Ft Blaha Lujza kedvence 2490 Ft Csirkemell, karfiolpüré, marinált karalábé 3490 Ft Briós, eper, madártej 1490 Ft Tárkonyos bodza, túrós grízpuding 1390 Ft Első Füredi Sörház Balatonfüred, Gyógy tér 3. Nyitva: minden nap 11:00-23:00