A koriander a dél-amerikai, valamint a közel- és távol-keleti gasztronómia egyik megkerülhetetlen alapanyaga, jusson csak eszünkbe a taco, a zhoug, a banh-mi szendvics vagy a pho leves. A túlzott csípősség mellett ennek az aromás fűszernövénynek a jelenléte szokott a másik fő indokként előkerülni, ami miatt sokan nem mernek bátrabban ismerkedni ezekkel a konyhákkal.
Míg a rajongók kiemelik a fűszernövény karakteres, friss, kellemes, citromos ízjegyeit,
a korianderellenesek mindeközben egyfajta szappanízről panaszkodnak.
A 23AndMe egy genetikai vizsgálatokra specializálódott cég. Olyan valóban hasznos szolgáltatások mellett, mint hogy milyen a természetes alvási periódusunk vagy mennyire vagyunk érzékenyek a zajokra, arra is kínálnak egy tesztet, hogy génjeink alapján utáljuk-e a koriandert, vagy sem.
Egy több mint 30 ezer fő bevonásával készült kutatás ugyanis kimutatta, hogy a génjeink határozzák meg, ki mennyire rajong a korianderért. A kutatás arra az eredményre jutott, hogy a fűszernövény rajongói egy recesszív génnek köszönhetően kevésbé érzékenyen reagálnak a korianderben található, erőteljes aromákért felelős aldehidekre, amelyek egyébként a szappankészítés során is valóban előkerülnek.
Ahogyan az sejthető volt, azok a népcsoportok, ahol ritkábban fogyasztják a fűszert, például Európa nagy részén, sokkal hajlamosabbak lesznek szappanízűnek érezni a koriandert.Jó hír azonban az emberi civilizáció eme elemi problémájára, hogy akárcsak a csípősség esetében, trenírozhatjuk az ízlelőbimbóinkat: kis mennyiségekkel kezdve fokozatosan hozzá tudjuk szoktatni magunkat a koriander ízéhez. Az utálkozók azonban nagy valószínűség szerint nem sok esélyt adnak a küllemre a petrezselyemhez hasonlító, de számukra orrfacsaró illatú zöld növénynek.
Csatlakozna az utálkozókhoz? Itt megteheti, és itt még mindennapi használati tárgyakat is vásárolhat ellenszenve kifejezésére!