A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi, leginkább válságosnak nevezhető műanyag helyzetet. “Ez egy olyan csoda alapanyag, amely kicsit túl jól sikerült” – fogalmazott a kutatást vezető egyik professzor.

A műanyag mára az életünk minden zugába befúrta magát. Míg egy könnyű műanyaghab-pohár 50 év alatt bomlik le, a műanyagpalackok legtöbbjének ehhez körülbelül 500 évre van szüksége, egyes kevert műanyagok 800-1000 évet igényelnek ehhez, bizonyos plasztikok pedig teljesen soha nem képesek lebomlani. Mondhatjuk tehát, hogy válságos a helyzet? Igen. Talán éppen egy áttörő felfedezésnek lehetünk viszont a tanúi. (A videó egy “műanyagtengerpartot” mutat be Asztráliában.)


Ha csak a gasztronómiai szegletét nézzük a problémának: belegondolni is szédítő, hogy egy szimpla bevásárlásnál mennyi műanyagot veszünk meg és viszünk haza, amelyek nagy része szinte azonnal a kukában végzi. Most azonban talán egy meghatározó pillanathoz érkeztünk, ugyanis egy Egyesült Királyság-beli kutatócsoport eddig sikeresen kísérletezik egy műanyaglebontó enzimmel.

Mert Guller / Unsplash

Egy 2016-os felfedezés nyomán indult el a kutatás, egy japán hulladéklerakóban találtak ugyanis egy “műanyagevő” baktériumot. A tudósok elkezdték vizsgálni a főszerepbe került enzim szerkezetét, majd kísérletezés közben rájöttek, hogy akaratuk ellenére fokozták az enzim PET (azaz polietilén-tereftalát) lebontó képességét. John McGeehan, a University of Porthsmouth professzora elmondta, hogy

„végül feljavítottuk az enzimnek ezt a tulajdonságát, ami igen sokkoló volt”.

A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a jelenlegi, leginkább válságosnak nevezhető műanyag helyzetet, ugyanis a mutáns enzim évszázadok helyett pár nap alatt lebontja a műanyagot. Messze még a kutatás vége, de a tudósok célja az, hogy „rávegyék” az enzimet arra, hogy eredeti komponenseire visszabontva a műanyagot azt teljes mértékben újra tudják hasznosítani, és a szemét akár ugyanolyan műanyagpalackként születhetne újjá.

Sagar Chaudhray / Unsplash

Hogy ez miért lenne előrelépés a mai újrahasznosításhoz képest? „Így nem lenne szükség több kőolajra, és a természetet is tehermentesíthetnénk a műanyagtól” – tette hozzá a professzor. Jelen pillanatban az újrahasznosított palackokból átlátszatlan rostok lesznek, amelyből ruha vagy szőnyeg készül.

Mindez hatalmas előrelépés lenne, főleg azon sokkoló tények fényében, hogy közel egymillió műanyag palackot adnak el percenként a bolygón, és jelenleg ennek csupán nagyjából 14%-át hasznosítják újra. A szemétként felhalmozódó műanyag közvetlenül veszélyezteti a tengeri élővilágot. McGeehan frappánsan fogalmazza meg a műanyag problematikájának lényegét:

„Ez egy olyan csoda alapanyag, amely egy kicsit túl jól sikerült”.

A felturbózott enzim egyelőre csupán 20%-kal tud többet, mint az eredetileg felfedezett japán társa, de a tudósoknak ez is sok információval szolgál. Annyi biztos, a segítésünkre siető baktérium az elkövetkező évek legnagyobb durranása lehet a környezetvédelemben.

Forrás.