Hirdetés
Hirdetés

Kambodzsa fekete aranya – A kampoti bors

SZERZŐ: DiningGuide
2017. augusztus 8.
A világ borsrajongóinak viszonylag kicsi, de annál lelkesebb csoportja számára Kambodzsa délkeleti csücske páratlan jelentőséggel bír. A Thai-öböl és az Elefánt-hegység lankái között meghúzódó Kampotból származó borsot a szakértők olyan elragadtatott jelzőkkel illetik, amelyek általában csak a legnemesebb boroknak járnak ki. A kambodzsai fűszer – amelyre híres séfek esküsznek Párizstól Los Angelesig – jó úton halad afelé, hogy elfoglalja az őt megillető helyét a világ élvonalában.
Hirdetés

A kampoti bors sikere egyelőre töretlen. Újabb és újabb piacok nyílnak meg előtte, Európán kívül az USA-ban is egyre nő rá a kereslet. A francia séf, Olivier Roellinger például nem győzött áradozni a fűszer rendkívül széles skálán mozgó ízvilágáról és illatgazdagságáról. A bors egyik különleges ismertetőjegye, hogy enyhén édeskés, virágos íze hosszan megmarad a szájban.
A régió egykor elszegényedett farmerei számára a kampoti bors valódi fekete arany. A fűszer különösen azóta éli reneszánszát, hogy tavaly az Európai Unió oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) látta el. Ez a megjelölés olyan termékeknek jár ki – mint például nálunk a gönci sárgabarack vagy a gyulai kolbász – amelyek egy egyedülálló földrajzi régióból származnak. A fűszer uniós elismerése kollektív jogosultság, tehát az érintett földrajzi területen minden termesztőre kiterjed, amennyiben betartják az előírásokat.
A kampoti borstermelés évi hetven tonnával egyelőre még gyerekcipőben jár. Összehasonlításképp, a világ legnagyobb borstermelője, Vietnam évente 145.000 tonna borsot termeszt. A helyi termelők számára ugyanakkor nem a mennyiség fontos, hanem a minőség. A vörös kampoti bors kilójáért nemrégiben nem kevesebbet, mint 378 eurót (vagyis kb. 115 000 forintot) fizettek Németországban. Ehhez képest a Vietnamból Európába importált bors kilója kb. kétezer forint.
A kambodzsai borstermelés a francia gyarmatosítás idején élte fénykorát. A vörös khmerek 1975-ös hatalomra jutása után azonban a szélsőséges kommunista rezsim a kampoti borsot túl dekadensnek tartotta, és elhanyagolta az ültetvényeket. A termesztést végül egy japán humanitárius munkás indította újra a kilencvenes évek közepén. A rezsim okozta sebek természetesen nem gyógyultak be egyik napról a másikra. Míg a kétezres évek elején még mindössze évi két tonna borsot termesztettek, jelenleg már 450 farm foglalkozik borstermesztéssel a régióban.
Bár a borstermelők optimisták a jövőt illetően, a potenciális veszélyekkel is tisztában vannak. Amellett, hogy fel kell venniük a küzdelmet a Vietnamból származó hamisított kampoti borssal, számolniuk kell az aggasztó méreteket öltött erdőirtással is. A fellendülő borstermesztés következtében létrejövő nagy ültetvények pedig rossz hatással lehetnek a későbbiekben az árra és a minőségre egyaránt.
 

Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram