Comfort food. Magyar kifejezés mindmáig nincsen rá. Az angol sem túl régen terjedt el. 1977-ben bukkant fel a Webster’s Szótárban, öt évvel azután, hogy Liza Minelli egy interjúban ezt mondta: „diétázni szükséges és jót is tesz, de nem bírom ki comfort food nélkül.”

Azóta sokan használták ezt a kifejezést, szakácskönyvek és receptgyűjtemények özöne jelent meg ezzel a címmel, főleg Amerikában. A comfort foodról mindenki hallott, de majdnem mindenkinek mást jelent. Országonként és egyénenként is. Sőt, mint ki fog derülni: életszakasz- és hangulatfüggő is, mit tartunk annak.

Jennifer Pallian / Unsplash

Egyesek azokat az ételeket tartják comfort foodnak, amikkel nem kell sokat vacakolni. Időt spórolnak nekünk. Levespor, félkész pizza, fagyasztott halrudacska. Ők azonban messze állnak a valóságtól: a comfort food a legritkábban kerül ki ebből a kategóriából, ugyanis

nem az a lényege, hogy kényelmesen megússzunk valamit. Épp ellenkezőleg.

Utaltunk korábbi cikkünkben Proust regényhősére, akiből egy bizonyos sütemény újra és újra erős érzelmeket vált ki.

Olvassa el korábbi cikkünket a témában! Az emlékezés íze, avagy a Proust-jelenség nyomában

Az Anyukám Mondta szilvás gombóca

Ezzel már sokkal közelebb kerülünk a comfort food lényegéhez. Belekóstolunk, és máshová repít minket. Plusz ehhez nem kell szánalmas pótszereket használni, épp elegendőek az étel eredeti ízei. Azonban kell hozzá még valami:

emlék, nosztalgia, jó érzések és pozitív értékképzetek.

Nem könnyű magyarra fordítani, körülírni sem egyértelmű.

A VIII. kerületi Arany Tacskó Bisztró “bikinigyilkos” nudlija

Ételek, melyekkel kényeztetjük magunkat.

Gyermekkorunk ízei.

Anyáink-nagyanyáink főztje.

Laktató, házias fogások.

Rosensteinék kocsonyája

Mindben van valami, de egyik sem fedi teljesen az igazságot. A comfort food egyszerűen olyan étel, mely jó érzést, nosztalgiát ébreszt. Nem csak elégedettséget okoz, és pillanatnyi örömöt kínál, mint a nass, hanem

mélyen beivódott, kellemes emlékek és érzések tapadnak hozzá.

Hangulatokat, helyzeteket idéznek fel, melyekben jól éreztük magunkat, harmónia vett körül. A comfort food általában egyszerű, jólesően finom étel. Az otthon, a biztonság, a melegség érzését adja. A comfort food kifejezés azzal fordított arányban terjedt el, amennyire egyre nagyobb hiányt szenvedünk ezekből az érzésekből.

Egy amerikai comfort food: Buffalo-csirkeszárnyak / pixabay.com

Régen csak hazamentünk, és boldogan belapátoltuk a mama töltött paprikáját és habkönnyű túrógombócát, mindenféle Webster’s szótár és mélyebb szemantikai értelmezés nélkül.

Lehetséges, hogy a comfort food 1977-es megjelenése azt a határt is jelöli, amikor az étkezés elszakadt a közösségi érzéstől?

Mert régen szinte minden comfort food volt? Tudjuk, régen minden jobb volt… de a comfort food azért most is jó.

A hamburgiak “hamburgere”, az egyik legnépszerűbb utcai ételük: Fischbrötchen @elagram_84-Instagram

Ha komolyan vesszük, hogy a comfort food valójában jutalomfalat, ne szűkítsük le a kifejezést a kalória- és energiadús, laktató kajákra. A comfort food nem nass, nem a bánat- és stresszevés tárgya, és nem szükséges feltétlenül elhízni sem tőle. Számomra hasonlóan nosztalgikus érzéseket jelent a fent említett túrógombóc és a kairói utcán frissen facsart mangólé is. Utóbbitól másnap már nem éreztem magam annyira komfortosan, de bármikor belekóstolok egy itthon vásárolt, dobozos változatba, a jó emlékek ugyanazon fiókjából bújik elő a színes Khalifa utcai kioszk előtt való ücsörgés végtelen laza időtlensége, mint Baba néni csodálatos konyhájának megismételhetetlen hangulata.

Az egyik Bib Gourmand éttermünk, a Fricska Gasztopub húslevese májgombóccal, házi metélttel

Országonként, sőt azon belül területenként eltérő, ki mit tart comfort foodnak. Sőt, a kifejezés nem állandó jelző: hangulatfüggő is lehet. A comfort food szülőföldjén, az Egyesült Államokban a spagetti, a kiadós fasírt, az (amerikai) palacsinta biztosan beletartozik. Az oroszok eleve könnyen kerülnek szentimentális állapotba, de erre rásegíthet a pirog, a scsí és a kvász. Mexikóban a házi guacomole és az asszonyok tapsoló mozdulataival kerekre formálódó, hazai tortilla kelt hasonló érzéseket. Az olaszoknál mintha minden comfort food lenne – nem csoda, náluk az evés még mindig közösségi élmény és érzelmi ügy. A franciáknál többek közt a créme caramel, Indiában a basundi tölti be ezt a szerepet.

A zsíros tejjel, cukorral, kardamommal és olajos magvakkal készülő indiai édesség, a basundi @pushkarbendre Instagram

A comfort fooddal kapcsolatban nemrég feltettem a kérdést ismerőseimnek, hogy kinek mit is jelent. Volt, akinek édesanyja aranygaluskája jutott először eszébe, volt, akinek az óvodai, kakaós-cukros tejbegríz. Szóba került a csirkepaprikás, a húsleves, a madártej és a tojásos nokedli, de felkerültek a listára az elfeledett tájételek is, mint a ganca, puliszka vagy az olajütőből frissen kikerült napraforgóolajjal megkent kenyér is. Sok esetben kerül elő a gyermekkor, és anyu vagy a mama főztje. De hogy mennyire szubjektív értelmű és rugalmas a kifejezés, mi sem bizonyítja jobban, hogy aki Thaiföldön élte eddigi legvígabb napjait, annak a pad thai jutott eszébe.

A Stand25 rakott krumplija / Fotó: Szindbád, az utazó

Álljunk meg egy pillanatra, és gondolkodjunk el rajta: és nekünk mi a comfort food?

Nézze meg, milyen az, amikor külföldiek kóstolgatják a magyar comfort foodokat! “Mintha a Game of Thrones karakterei lennének!”