A tulajdonosok ugyanis arra biztatják leendő vendégeiket, hogy szabaduljanak meg a ruháiktól és anyaszült meztelen élvezzék a természetes, organikus alapanyagokra építő, minden modernitástól mentes étterem légkörét. Weboldal persze van, amin eddig 24 ezren jelezték, hogy szívesen töltenék itt az estéjüket, egy szál fogtömésben. Felmerül a kérdés, hogy a laza felszabadultság érzéséhez hozzájárul-e majd a pincérek öltözete – vagy annak hiánya. A szakácsról nem is beszélve: elképzelhető, hogy a konyhában nem csak a fakanalat fogja lengetni? És a többi vendég látványa befolyással lesz vajon az étvágyra? Nem tudjuk, egy azonban biztos: itt nem lesz rongyrázás.
De hogy változott így meg a világ? A hetvenes években szüleink még csak a naturista kempingekben tollaslabdázó nudistákon szörnyülködhettek, míg ma már pár óra alatt összehozható egy meztelen flashmob New York City központi pályaudvarán vagy a francia borvidéken, amin aztán meg sem lepődik már senki. Egyre több város csatlakozik a pucér kerékpáros felvonuláshoz is világszerte, így a meztelen étterem sikere nyomán nem lehet csodálkozni majd, ha a Critical Massból egyszer Critical Ass lesz. Abban azonban bízunk, hogy Bunyadiból csak egy lesz, és a többség továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy egy jó éttermi élmény nem a bizarr volta, hanem épp ellenkezőleg: kellemes és kifinomult vonatkozásai miatt okozzon élveztet.
