diningguide.hu

Bejelentkezés  |  Regisztráció   |   Hirlevél      
Cukrászt keres a Kárpátia

Cukrászt keres a Kárpátia

Többéves referenciával, igazolt gyakorlattal cukrászt keresünk. Teljes munkaidőbe, délutáni és hétvégi munkavégzéssel is. »

Wang Mandarinja

Wang Mandarinja

Wang új helyet nyitott Mandarin néven. A bisztró a Pilvax közben talált otthonra. »

A Locavore-ban MINDEN EGY HELYEN

A Locavore-ban MINDEN EGY HELYEN

Ízek, látkép és kulinária a Tabán tetején! »

L’Alexandrin: pasztel és terroir

L’Alexandrin: pasztel és terroir

A L'Alexandrin a lyoni hagyományok lágy, de tisztelettudó, mégis rafinált megújítójaként pozicionálja magát. »

Leon de Lyon: ide nekünk az oroszlánt

Leon de Lyon: ide nekünk az oroszlánt

Az étterem alóságos intézménye a városnak, a lyoni gasztronómiának. »

Mére Brazier: az anyák főztje

Mére Brazier: az anyák főztje

A legkiérleltebb formában képviselik a lyoni lényeget, az egyszerű és tökéletesen kiegyensúlyozott ízű ételeket. »

Sörmustra

Sörmustra

Cikkek, receptek. Mindent a sörről. »

Hírek
Coskun Mehmet, a hazai török büfék atyja

Minden a Szent István körút 22. szám alatt kezdődött. A legendás Három Testvér első fecske volt a gyorsétkezdék között, gyakorlatilag megteremtette Magyarországon a török büfé fogalmát. A török konyha pedig általuk olyan szervesen épült be a hazai kulináris hétköznapokba, mint kevés másik. Vajon a magyar ízléshez közel álló ízeknek köszönhető ez leginkább? És a pesti török büfé vajon ugyanolyan, mint az isztambuli?

Coskun Mehmet, a hazai török büfék atyja

Coskun Mehmet, a hazai török büfék atyja fotó: Nagy Balázs

Coskun Mehmet, a magyarországi török gyorséttermek atyja ma a három üzletből álló Star Kebab lánc tulajdonosa, és egyben a minőségi török gyorskonyha elkötelezett harcosa.

Hivatása szakács, ám erről nemigen tudna papírt mutatni. Ankarában született és 11 éves korában beállt kuktának a főképp a baklavájáról híres Düveroğlu étterembe, ahol kitanulta a mesterséget. Mehmet tulajdonképpen soha nem tervezte, hogy Magyarországra jön. Legtöbb honfitársához hasonlóan ő is Németországban vagy Amerikában szeretett volna érvényesülni. Magyarországról csak annyit tudott, mint a legtöbb török, hogy része volt az Oszmán birodalomnak, de a térképen már nem tudta volna megmutatni. Ám 1992-ben ajánlatot kapott egy vendéglőstől, aki miután Ausztriában megismerkedett egy kínai nővel, török–kínai éttermet nyitott a Vígszínházzal szemben. Hat éven át dolgozott reggeltől hajnalig, mint a török–kínai török főszakácsa, amíg félre nem tudott tenni annyi pénzt, hogy két barátjával saját éttermet nyisson a Szent István körút 22. szám alatt. Ez lett a legendás 3 Testvér, amely igen hamar egész lánccá nőtte ki magát, és gyakorlatilag megteremtette Magyarországon a török büfé fogalmát.

Három testvér, kebab hajnalig

A jól kitalált, a magyar ízléshez közel álló ételkínálaton túl a siker titka nagy valószínűséggel a látványkonyha-koncepció és a késő éjjelig tartó nyitva tartás volt. Azóta rengetegen követték az általa felállított példát, miért is ne tették volna, hiszen a körútszerte megjelenő 3 Testvérek tíz éven át éjjel-nappal telt házzal üzemeltek. Időközben, ahogy ez már lenni szokott, végbement egyfajta felhígulási folyamat, amely sajnos a minőség rovására is ment.
Maga Mehmet is készséggel elismeri, hogy számos török büfé, amelyet az általa indított formában nyitottak, rémséges ételeket árul. Ha valaki szeretné elkerülni a kellemetlen meglepetéseket, inkább a megbízható, nagy forgalmat bonyolító helyeken egyen. És hogy melyek ezek? Mehmet nyilvánvalóan a saját érdekeltségeit ajánlja, személyesen kezeskedik három saját Star Kebab nevű vendéglőjéért, illetve az egyik ex-3 Testvéres tulajdonában üzemelő Szerájért.

Cay, süzme, csípős szósz


Mehmet szerint egy török büfé akkor autentikus, ha a kebabot török férfi vágja az úgynevezett karral, azzal a hosszú, lapos késsel, és semmiképp sem géppel. Fontos ismertetőjel, hogy a tulajdonos, ha esik, ha fúj, mindig ott van a helyszínen, valamint fontos, hogy legyen török tea, illetve nem árt, ha török zene szól és törökös a hangulat. Ha ezek nem stimmelnek, nagy valószínűséggel nem is fogunk jót enni. Természetesen nem pusztán ilyesmin múlik a török büfé sikere. Vannak bizonyos kardinális alapanyagok, amelyeket Törökországból kell hozatni, vagy legalább egy megbízható helyi töröktől kell vásárolni. Mehmet otthonról hozatja a joghurtot, óriási, 10 literes vödrökben, kartonszámra. Ez a magas zsírtartalmú, krémes joghurt nemigen hasonlít az itthonihoz: ez ugyanis olyan sűrű, hogy megáll benne a kiskanál. Nélküle elképzelhetetlen mind az ayran, a frissítő, sós-joghurtos ital, mind a híres joghurtos padlizsán, amelyet oly sokan igyekeznek utánozni otthon – megfelelő joghurt nélkül hiába.

Nekünk magyaroknak, úgy tűnik, kell a szósz


Mindezzel együtt egy pesti török büfé azért nem olyan, mint egy isztambuli. A török konyhát számos ponton kellett alkalmazni a magyar ízléshez. A körúti kebabhoz hasonlót nemigen kapni egész Törökországban, hiszen otthon teljesen szárazon, szósz nélkül eszik: csak hús, pita és saláta van a tányéron (vagy a pitában). Érdekes adalék, hogy nyugatabbra menvén, pl. Berlinben még több – a magyar ízlésnek már túl sok – szószt pakolnak a kebabra. Hasonló átalakuláson ment át a legtöbb egytálétel is: főzelékesedtek. Nekünk magyaroknak, úgy tűnik, kell a szósz.
Mehmetnek nálunk azzal is meg kell barátkoznia, hogy teljesen rendszertelenül eszünk. Törökországban például levest hajnaltól tizenegyig főztek, és ebédre már nem maradt belőle. Nálunk az éjszaka közepén is akarnak levesezni.
Aztán úgy fest, hogy mi magyarok nem esszük a bárányhúst. Nem szeretjük a güvecet. Bár nem mondjuk, mégis idegenkedünk tőle, ha lehet mást választani, mást választunk.
Mehmet azonban kitűnő alkalmazkodó. A régi Szikra mozi épületében található első számú Star Kebab valójában már török–magyar étterem, hiszen két szakács dolgozik benne: egy török és egy magyar, és ugyanúgy lehet kapni baklavát, mint palacsintát.
Miközben török büfék naponta nyílnak, rendes török étteremnek, az 1992-től 1997-ig üzemelő Király utcai Istambul bezárása óta hírét sem hallani. Ahogy hallgatom Mehmetet, lassan ennek is rádöbbenek az okára. Ez nem valami esztelen terjeszkedési vágy, hanem puszta családfenntartás. Otthon rengeteg rokona van, és minél többnek szeretne üzletvezetői állást biztosítani egy jól menő büféláncban. Az ő ambíciója korántsem gasztronómiai vagy pénzügyi: neki, mint minden rendes török embernek, első a család.


Címkék: street food
« Vissza a Hírek rovatba
Budapesten hol a legfinomabb a gyros? Csirke vagy borjú?

A döner - ami itthon gyakran a gyros szinonimája - a magyar pláza és bulikultúrával együtt fejlődött és napjainkra nemzeti fast food-dá avanzsálódott. Bár a nyári fesztiválszezon világra hozta álszent alternatíváit – így pl. a turistalégyfogó kenyérlángost –, mégis az éjszakai szeletelésben megfáradt fiatal dubstepperek, a hajnalig tartó pogózásban megsérült punkok és a bólogatástól görcsölő nyakú rapperek kivétel nélkül ugyanazt eszik az utcán. Mi is. »

hozzászólás

A nyárs és a polgár!

Hétfőn Budapest, kedden Berlin, mert a döner egy berlinikum. Egy germanikum. »

hozzászólás

Diákokkal beszélgettünk a Bocuse d’Or kapcsán a szakácsszakma mai helyzetéről, a motiváltságról, a szenvedélyről és a szakma iránti elkötelezettségről, valamint a harmadik commis-k szerepéről Molnár Gáborék felkészülése alatt. »

Szerintünk Kenczler Márton készíti itthon a legjobb plakátokat. Tavaly is kérdeztük a Bocuse-művek kapcsán, idén is megtettük. Kértük, hogy legyen tömör. Szerettük, amiket mondott. »

Széll Tamás mindent elmond a Bocuse-ről és még a Hegylakót és a tündéket is szóba hozza

Széll Tamás, a Bocuse d’Or első magyar döntőse két éve a tizedik helyet szerezte meg a csapatával. Idén Molnár Gáborék is a döntőbe kerültek, de vajon mire számíthatnak? Milyen buktatói vannak a versenynek, mire érdemes odafigyelniük a boxokban? Az eligazításban és a kulisszatitkokban Széll Tamás segít, aki minden részletre kitérve hozza el a verseny hangulatát. »


Oldalak:  >|

A végzet asszonya a konyhában!

Provokatív, szexi svéd szakácskönyv - azaz ne kelljen olyan gyakran elválni ágytól és asztaltól.

A végzet asszonya a konyhában!

Ha most nálunk rendeli meg, akkor 5990 forint helyett 4490 forintért kapja meg a reprezentatív albumot. »

Rendelje meg a Larousse enciklopédia új kiadását kedvezménnyel!

Rendelje meg a Larousse enciklopédia új kiadását kedvezménnyel!

Újra kapható a Larousse Gasztronomia Lexikon. Nálunk 24 900 Ft helyett most 19 900 Ft-ért rendelheti meg! »

A világ legjobb piacai között: a lyon-i

A világ legjobb piacai között: a lyon-i

Ted Aprajev lyoni kalandjai közül természetesen a piac sem maradhatott ki. A szerző saját bevallása szerint jószerivel minden lyoni „disznóságot” felfalt, a tenger nemes gyümölcseitől sem tartóztatva magát, így aznap este már igen elnehezülve érkezett a Leon de Lyon étterembe. »

Quenelles

Quenelles

Ezúttal Paul Bocuse receptje szerint: borjúból

Az emblematikus lyoni ételek szinte egyetlen halalapú képviselője a csukagaluska, vagyis a quenelles de brochet. »

Sashal sáfránnyal

Sashal sáfránnyal

Szemérmes lyoni halassal bontottunk

A croix rousse-i halasnál végigkövettük a sashal tisztítását és előkészítését, majd főztünk. »

Mangalica kocsonya

Mangalica kocsonya

Bocuse D’Or-inspiráció és főhajtás a 2013-as döntő tízedik helyezettje, Széll Tamás előtt. »

Így készült fel Molnár Gábor a döntőre

Így készült fel Molnár Gábor a döntőre

"Az adrenalin szint felfog menni, az biztos, de ez engem csak pozitívan befolyásol." »

A németországi hétköznapok

A németországi hétköznapok

"Sokan teljesen őrültnek gondoltak, hogy azt az egészet, amit itthon eddig sikerült felépíteni, hirtelen felrúgom." »

Értékelési szempontok    |    Impresszum    |    Médiaajánlat    |    Kapcsolat    |    Adatkezelési elveink