Párizsban és New York-ban már jól bejáratott, Magyarországra még csak most érkezett el: március 20-án itt az első hazai Macaron Nap.

„Amikor megláttam megszerettem. Szerelem. Szerintem sokan így vannak ezzel. Nekem a macaron, ez a kis kerek desszert, annyi mindent kifejez. Úgy általában ledönt korlátokat, kitágítja a lehetőségeket”. Boros Reginával (aki egy grafikai stúdió vezetője, a Gasztrobizarr blog alapítója és társszerzője és 3 évet élt Spanyolországban, ott kezdett fokozottabban érdeklődni a gasztronómia iránt) az élen pár lelkes fiatal nemrég arra gondolt, hogy a Párizsban és New York-ban 2010 óta nagy lelkesedéssel fogadott Macaron Nap bevezetésével meg kéne próbálkozni itthon is. Nem csak álmodoztak, meg beszéltek róla, hanem gázra léptek. Az érdeklődést jelzi, hogy az alig pár napja létrehozott facebook oldalhoz már majdnem 500-an csatlakoztak. A március 20-ra egyebek mellett macaron kóstoltatással készülnek, de több verseny is szerveződik.

Figyelemmel kísérjük a macaron itthoni és nemzetközi „pályafutását”, egykori főszerkesztőnek is hála, itthon is hájp lett a téma, boldog-boldogtalan kísérletezett vele. Nem késtél el?

Fontosnak tartom leszögezni az elején, hogy a macaron szerintem nemcsak egy kerek, színes, mandulalisztből készült „desszert”, ami amúgy vagy ízlik vagy nem, hanem a macaron egy filozófia. A macaron szerintem az újdonság, a lehetőségek, a modern és igényes technológiák szellemét hordozza magában, az újítás, a felsőkategóriás gasztronómiai élmény szimbóluma.
Magyarországon a macaron édességet (ahogy a fent említett fogalmakat is) még mindig nagyon kevesen ismerik. Tehát bőven látom értelmét a további terjesztésnek és megismertetésnek. Ezen kívül kezdeményezésünk lényege nemcsak a macaron további elterjesztése, hanem a Macaron Nap, mint gasztronómiai esemény átemelése Magyarországra, az ország gasztronómiai megítélésének javítása a nemzetközi mezőnyben. Fontosnak tartom, hogy erősítsük a pozíciónkat, meghatározó tényezővé nőjük ki magunkat. Nem mondok újdonságot, mindenki tudja, és ezzel küzd, hogy ez nem jön egyik pillanatról a másikra, sokat kell tenni érte. Szerintem ez egy olyan plusz, amivel felkerülhetünk még inkább a térképre, méghozzá olyan városok meghatározó gasztronómiai eseményeinek vonatkozásában, mint Párizs vagy New York.

Somlói galuska, zserbó, rétes – Magyarország kedvencei, mivel érdemelte ki a macaron, hogy „emléknapot” szenteljenek neki és ne az előbbi triumvirátus valamelyik tagjának?

Az emléknap lényege Pierre Hermé által kitalált Macaron Nap magyarországi adaptációja, tehát ezért nem somlói galuska napot tartunk, az feltehetőleg kevésbé lenne érdekes Párizsban vagy New Yorkban. Amennyiben egy speciális réteghez - ami ebben a két városban nem is olyan kicsi - eljut az, hogy Magyarországon is lesz ilyen, valamiért azt gondolom, hogy mindjárt más szemmel néznek a magyarokra, a magyar termékekre, úgy egyáltalán az országra.

És akkor már miért nem cupcake? A Szex és New York-feeling itthon is bejön sokaknak. A cupcake kontra macaron egyébként sokakat megmozgató, mondhatni gasztrobulvár kérdés külföldön.

A macaronnal kapcsolatos filozófiámra térnék ismét vissza. Egy cupcake készítésében nincs akkor kihívás, mint a macaronéban, ráadásul a cupcake ugyan szerethető, de mégis más irány. A macaronban megfog a minimalizmus, a szinte művészi szintre emelt „egyszerű különlegesség”. Ami viszont a legnehezebb műfaj szerintem. A cupcake-ről nem nagyon mondhatjuk el, hogy egyszerű, vagy különleges. Megjegyzem a cupcake-nek is megvan az értelme, azt is lehet adaptálni sokféle eseményre (hiszen tudjuk, hogy a futball bajnokságon keresztül, Halloween és Valentin-nap vonatkozásában gyártják mindig a tematikus cupcake-eket), de erre talán alkalmas lenne egyszer egy az országban már létező sütemény is.

Ha valaki egész életében tömeggyártásban készült sütiket evett, mi az első lépés, amivel rá lehet vezetni a Franciaországban kétségkívül kultikus státuszt élvező macaron élvezetére?

Például azzal, hogy eljön a Macaron Nap rendezvényhez csatlakozó boltok egyikébe és kap egy ingyenes macaron kóstolót. Utána eldönti, hogy tetszik-e neki, vagy nem. Szerencsére a macaron érzelmekkel játszik, ezért nem szükséges racionális magyarázat arra, hogy miért szeresse majd.

Ha már a Macaron napon, milyen programokra számíthatunk?

Már több macaront árusító hely csatlakozott a Macaron Naphoz, ezekben a boltokban macaron kóstolókat tartunk, különleges ízekben is kipróbálhatják majd az érdeklődők. Például tudták-e, hogy létezik sütőtökös, citromfüves és sok más sós változatban is? Ezen kívül tervezünk macaron receptversenyt, kié tetszik a legjobban? Kiderül melyik boltban lehet a legjobb macaront kapni, továbbá számos partnerünkkel nyitott gasztronómiai rendezvényeket, kóstolókat tartunk, ahol nemcsak macaront, de más érdekességekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők. Mivel a macaron meglepően jó fotótéma, fotópályázatot is indítunk, a győztes jutalma természetesen fantasztikus és különleges macaron összeállítás lesz.

Egész évben szervezőnek majd események a sütemény köré, és ha igen, mik a tervek?

Igen, folyamatos lenne a készülődés, gyakorlatilag lezajlik március 20-án az első magyarországi Macaron Nap, ezután készülünk újult erővel a következőre. Célunk, hogy kibővüljön az árusítóhelyek listája, hogy a boltok versenyezzenek, komoly, aktív értékelőtáborral bíró közönséggel. Tehát egész évben foglalkozunk a macaronokkal majd.

Honnan fogja bárki is megtudni, hogy ezentúl március 20-án Maracon napot ülünk?

Kicsit félünk, nehogy elmossuk a március 15-i ünnepségeket ezzel az elsöprő erejű mozgalommal, na de viccen kívül a rendezvényt több médiumban is népszerűsítjük, akik kicsit is fogékonyak a gasztronómiára, azok tudni fognak róla, de Macaron Naphoz csatlakozó boltokban is ki lesz téve Macaron Nap plakát és matrica. Ezen kívül a jelentősebb gasztronómiai rendezvényeken is tervezünk megjelenni a továbbiakban.

Többször is hangsúlyoztad, hogy a nemzetközi vérkeringésbe is be kívánjátok csatornázni, mi több, ha minden igaz, az ünnepnapon maga a nagy macaron pápa, Pierre Hermé biztatja majd a magyarokat macaronevésre!

Így van. Van kapcsolatunk Pierre Herméhez, az ő személyes köszöntőjét olvashatják majd weboldalunkon a macaronnap.hu oldalon. New Yorkban is egészen jó kommunikációs lehetőségeink vannak, ott imádják az ilyen egzotikus híreket, hogy Magyarország is velük ünnepel. (nevet).

Ha kissé rosszmájúak vagyunk, már halljuk is: „egy ekkora kis vacakért, ennyit kiadni?!!” – mivel győznéd meg az abszolút kétkedőket azon kívül, hogy a Macon Napon megkóstolhatják majd a desszertet?

Ezeket a harcokat nap mint nap megvívják az üzletek, akár más termékek kapcsán is. A macaron egyfajta perverzió is. Az élet szeretete. Szemtelenül színes, szemtelenül minimál, és lássuk be, szintén kicsi pofátlanul édes, vagy túl ízes is tud lenni. Az állaga felfoghatatlan, ropogós is és puha is, aki már evett tökéletes macaront nem felejti el az élményt. Néhány percben azért el lehet magyarázni, hogy ez egy különleges francia étel, esetleg ecsetelni az elkészítés nehézségeit, a különleges állagot, az élményt, illetve azt, hogy ez egy olyan esszencia, amiből egy is bőven elég ahhoz, hogy átérezzük azt, hogy bizony ez mégis megéri. Utána pedig már úgyis függőkké váltunk, tehát nem is kérdés, hogy legközelebb is vásárol-e majd az ember.

Az emberek szeretik kedvenceiket otthon is elkészíteni. A macaront nem lehetetlen, de nagyon macerás, sok gyakorlást, precizitást igényel. Nem gondolod, hogy ez is közrejátszik majd abban, hogy idegenkedéssel fogadják?

Szerintem mostanában a háziasszonyok kifejezetten keresik az új kihívásokat. Szerencsére nagyon sok olyan irány elindult az utóbbi években, ami tényleg szemléletváltáshoz vezethet. Én úgy gondolom, hogy ez elkezdődött. Nem véletlenül van óriási népszerűsége egy-egy speciális alapanyagot árusító boltnak, legyen az tengeri herkentyűk vagy soha nem hallott olajok, ecetek, fűszerboltok. Határozottan érzem a javuló tendenciát és a kísérletező kedvet.

Kétségtelen, hogy egy szűk elit életét édesítő sütemény napjainkra a mainstream része lett. Legalábbis külföldön. Akkor lennél boldog, ha úgy mint Párizsban, olykor nálunk is felbukkanna macaron a McDonald’s-ban?

Ez egy érdekes kérdés. Nemrég láttam az egyik hazai gyorsétteremláncban (Costa Coffee). Hát egyik szemem sírt, a másik nevetett. Valami rettenetes, gyenge utánzata volt az igazi macaronnak, olcsó, ipari módon előállítva, de legalább méregdrágán. Legfeljebb elrettentő példának lehet jó. Az ilyesmi csak lejáratja ezt, de ezt persze nem általánosságban értem. Azonban nem véletlenül került bele a kínálatba, ezek szerint volt vagy van rá igény. Az más kérdés, hogy nem ártana, ha a minősége is vállalható lenne. De az, hogy ott volt mutatja, hogy nem értelmetlen a mozgalmunk.

Hol kóstoltál először macaront?

Először Bécsben láttam egy kávézóban, teljesen lenyűgözött a sok élénk színű édesség. Megmondom őszintén, nagyon keveset tudok enni belőle, mert hamar eltelít. Utána a váci Desszertszalonban kóstoltam meg igazából, ahol jól be is vásároltam minden színből, ajándékba vittem, kiváló volt és nagyon örültek neki. Annyira különleges, olyan sok mindent kifejez, mint kevés másik ételtípus.

És mi van a hazai kínálattal, végigkóstoltad már?

Igazából ahol csak járok és belefutok, mindig megkóstolom: Sarki Fűszeres - Franciaországból hozzák, elég jó, Desszertszalon: nagyon jó volt, Zazzi: szintén kitűnő, Costa Coffee – rettenetes, Gresham: nagyon jó. Ezekről vannak személyes tapasztalatok, a Facebook oldalon elkezdtük gyűjteni az élményeket, ahol mindenki megoszthatja velünk az élményeit.