diningguide.hu

Bejelentkezés  |  Regisztráció   |   Hirlevél      
Gallok Budán - 3.rész

Gallok Budán - 3.rész

Elzász a központban

Az év egyik legizgalmasabb gasztronómiai programsorozata Elzász (Alsace) régiójának ízeivel folytatódik! 2015. április 23-25. között, külön étlapon, szabadon választható formában találkozhatunk Franciaország gasztronómiai büszkeségeivel, olyan ételekkel, melyeket "kötelezően ismerni kell”. Részletek a Larus Étterem weboldalán. »

Várvizi, a purista

Várvizi, a purista

Nem a túlhajtott nyelvtisztaságot kereső értelemben, hanem a stílustisztaságra való törekvést látom az ételkompozícióiban, mint a Le Corbusier által alapított avantgardista művészeti iránynál, ami az abszolút objektív konstruktivitás lehetőségét keresi. »

Első benyomás: <br>Zeller

Első benyomás:
Zeller

Jó, hogy van egy ilyen igazi szeretettel, őszinte lelkesedéssel, átlagon felüli kulináris hozzáértéssel menedzselt hely a városban, annak is egy elég meglepő pontján. Bátorság, kitartás, önbizalom mindezek megtérülni látszanak. Brávó. »

Első benyomás: <br>Végállomás Bistorant

Első benyomás:
Végállomás Bistorant

A Végállomás Bistorant rajta van a helyes vágányon. Tudás, szenvedély, megfelelő alapanyagok, technikai tudás megléte - ezekre nem lehet panasz. Még több bátorsággal az országos mezőnyben is előrébb törhetne. »

Első benyomás: <br>Black Cab Pub

Első benyomás:
Black Cab Pub

Már zarándokhely -

Szombathelyen mindig is lehetett jókat enni, átlagból kiemelkedő éttermet azonban már nehezebb volt találni. Ez idáig. »

Első benyomás: <br>Fricska

Első benyomás:
Fricska

Már régóta váratott magára egy figyelmeztető fricska a jóllakottan megállapodott, babérjaikon trónoló önelégült magyar vendéglősökre, egy ébresztő fricska, nem agresszív, nem tolakodó, de azért csípős fricska, hogy ébresztő hölgyeim és uraim: van még min javítani, van még mit tanulni. »

Sörmustra

Sörmustra

Cikkek, receptek. Mindent a sörről. »

Hírek
Belecsapnak a lecsóba
„Ez tipikusan az a dolog, amiről nem beszélni kell, hanem csinálni“ (Finta Sándor, KÉK)

A Kortárs Építészeti Központ itthon is elveti a közösségi kert első magvait.


fotó: Tornyánszki Éva

Amennyiben tudni vélnénk, hogy Magyarországon léteznek jelenleg olyan közösségi kertek, melyek tudatos fogyasztók kommunális tevékenysége árán beszerezhető élelmiszert teremnek, akkor tévedünk. Az első hazai közösségi kertről még február elején röppentek fel a hírek, ám a békásmegyeri kezdeményezés azóta rejtélyes módon elvesztette a kapcsolatot a külvilággal.

A Kortárs Építészeti Központ egy heroikus program keretében vállalkozik rá, hogy betöltse ezt az űrt, a program célkitűzéseiből szeptember 24-én, a 4. Fenntarthatósági Napon kaptunk bemutatót. A community gardening jelenségnek számos válfaja létezik szerte a világon, több évszázados története azonban elsősorban az élelembeszerzés alternatív útjaival forrt egybe.

Általános értelmezés szerint olyan, a közösségek által birtokba vett földterületről beszélünk, mely lokálisan megtermelhető élelmiszert biztosít az azt gondozó embercsoportnak. Ennek a tevékenységnek rengeteg áldásos hatása olvasható ki a már működő modellekből, melyek az egészségmegőrzés, a szociális szféra, az oktatás, és a környezetvédelem területén is új és új nézőpontokat kínálnak. A helyben megtermelt élelmiszer több szempontból felbecsülhetetlen: egyrészt kiiktatja azt a bizalmatlansági tényezőt, mely az ételek előéletének ismerete nélkül lép fel, másrészt, az élelmiszerlánc redukálásával a táplálék szállításával járó környezeti károkat is csökkenti. Az együttes gondozás megszervezése után az összeverődő önkéntesek hamar közösséggé formálódnak, nem csak a ténylegesen együtt töltött idő, hanem a kerttel járó felelősség is összefűzi őket. A birtokba vett terület így nem pusztán saját terményeket, hanem folytonos emberi jelenlétet generál, életet pumpál a kert városi környezetébe.


fotó: Tornyánszki Éva

Ezek az összefüggések méltán magyarázzák a Kortárs Építészeti Központ közösségi kertek iránti elkötelezettségét, ám a városi helyszínek lehetséges revitalizálása helyett az első, bemutatkozó kert egy szokatlan, művi környezetbe került. Aki a Millenáris Park tóparti sétányáról letévedve a szőlős menti fullasztó üvegfolyosók mögé merészkedik, az jó esetben most is ott találja azt a szerény paprika-paradicsom parcellát, melyet a Kortárs Építészeti Központ önkéntesei ültettek be egy késő őszi közös lecsózás reményében. A kései ültetés szép sudár paprikákat, ellenben fejletlen paradicsomokat produkált, így a program gasztronómiai felelőse, Fűszeres Eszter hozott anyagból dolgozott. A termény közös learatása külön attrakció lehetett volna, ám a Fenntarthatósági Napra szervezett esemény nem a már működő modell bemutatására törekedett.

Érkezésünk után hamar nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a Millenáris Parkba ékelt apró veteményes, illetve a rendezvény napjára összetömörült mobil kiskertek egy hosszabb távú projekt kedvcsináló, demo verzióját képviselik, figyelemfelkeltő jelleggel, hogy ideje belecsapni a lecsóba.

A közösségi kertészkedés áldásos hatásait népszerűsítő KÉK ugyanis komoly asszisztációt kínál a szerveződni vágyó közösségeknek, a pártfogolás programpontjairól a kertek weboldalán hosszasan olvashatunk. A szerveződés nem csak bemutató kertekkel jelöl irányt – a Lecsós Kertet a szintén idén ősszel bemutatkozó Fügés Kert kistestvéreként emlegetik– hanem komplett támogatási csomagot nyújt az arra fogékony közösségeknek. Ebbe a csomagba a földterület megszerzéséhez szükséges szerződések kidolgozása, tájépítészeti tanácsadás, valamint a művelésre vonatkozó ismeretek átadása ugyanúgy benne foglaltatik. Tornyánszki Éva, a Lecsós Kert másik felelőse hozzáfűzte, az őszi-téli hónapok általában a felkészülési időszakot jelentik, ilyenkor van lehetőség a know-how átadására, a tudást elmélyítő programok szervezésére, melyek egyben tartják a közösséget. Erre apellál a közösségi kertekhez szorosan kapcsolódó KERTMOZI filmklub is a KÉK szervezésében, mely első körben különböző országok közösségi kertjeit bemutató rövidfilm-összeállítással jelentkezik.


fotó: Tornyánszki Éva

Éva vezérelte a mobilkert aukciót is, ami a program délutánján leginkább a figyelem középpontjában állt. Egy hepehupás földszeleten ugyanis kézben szállítható mobilkertek ácsingóztak gondoskodó gazdáért. A KÉK-es molinókból, kiszuperált kenyértartóból, akváriumból, és bőröndökből kialakított növénysereglet szintén önkéntes munkatársaknak köszönhette létrejöttét, melyekre az adott napon személyesen, illetve a kert Facebook oldalán is lehetett licitálni. Ezekben a tartókban főként fűszernövények kerültek kalapács alá, döntésképtelenek dolgát megkönnyítendő a perszonalizált ládák ideális elhelyezését is feltüntették. Persze a játék kedvéért, hiszen a társkereső apróhirdetések megejtő tömörségét idéző szövegek legfőbb üzenete a növények alkalmazkodóképessége volt. Kissé visszásnak találtuk, hogy a közösségi aktus instant megidézésén túl a növények más-más otthonok mélyére kerülve nem teljesítenek az együttgondozás terepén, ám a licitálást vezető szervezők megnyugtattak: a friss tulajdonosokat mindenképp összekötik a jövőbeni tapasztalatcsere érdekében. A fűszernövények utóélete így nyomon követhetővé válik, a ládikákat egy virtuális térképre felhelyezve vállalhatunk felelősséget a „tagságért“. Kevésbé szerencsés jószág a Millenáris földjébe telepített Lecsós Kert, mely jelenleg önkéntes gondozók jelentkezését várja – a jelenlegi gazdátlanságon túl nem segít sokat, hogy az amúgy őrszolgálattal ellátott parkon belül nincs semmi, ami megóvná a az ártatlan rongálástól.

Reméljük, hogy a Lecsós Kertben, ha kicsiben is, de nem pusztán a közösségi kertmozgalom mártírját tisztelhetjük, hanem egy nyílt forráskódú rendszer első működő példáját.


fotó: Tornyánszki Éva


Címkék: közösségi kert
« Vissza a Hírek rovatba
Luxus-ház nyitott Budán Michelin-csillagos helyeken edződött csapattal

Az Émile a Gerbaud-ház új tagja, amely nem a belvárosban, hanem a második kerület nyugodt, zöld, csendes környezetében talált helyet. Az üzletvezető, a séf és az Émile vezetője mesélt a luxusvilla koncepciójáról. »

Food truck-sorozat 3. rész

A hazai food truck mozgalom éllovasai. Egy kocsival kezdték, majd lett belőle kettő és a tavalyi év vége óta már étterem is üzemel a Király utcában a Zing brand név alatt. Magas minőség, kísérletező szellem, jó ár-érték arány, gyorsaság – ezek mind-mind a Zing mellett szólnak. A tulajdonosokkal beszélgettünk. »

Egri St. Andrea-úton jártunk

A St. Andrea Szőlőbirtok egy izgalmas gourmet sétát szervezett Egerben, ahol hat állomáson ismerhettük meg a pincészet legjobb borait, a város legjobb éttermeit és legszebb pontjait. Egy laikus és egy gasztroújságíró tapasztalatait összegezzük. Fő kérdésünk: vajon érdemes-e kívülállóként belevágni egy fine dining túrába? »


Oldalak:  >|
Top 10 torta Budapesten

Top 10 torta Budapesten

De hol lehet a legfinomabbakhoz hozzájutni? Erre kerestük a választ. »

Házinyúl-comb „vadas”

Házinyúl-comb „vadas”

Csomós András (Dűlő) receptje

Vidéki lelkész gyerekként hála Istennek a vadas vadból volt – mondja a miskolci Dűlő séfje, Csomós András. „Édesanyámnak is nagymamámnak is ez volt az egyik „nagy” fogása. A húst hosszan pácolták zöldségekkel és fűszerekkel, majd körbesütötték és irány a sütő, a zöldségek is ott pirultak a tepsiben. Csomós számára ma már a vadas elképzelhetetlen friss babér vagy kapribogyó nélkül és nem feltétlenül vadból vagy marhából készül. Most épp nyúlból. »

Kókuszgolyó keksz

Kókuszgolyó keksz

Márk Szonja (Édesem) receptje

"Modern házias sütemények vannak nálam. Úgy képzelem, hogy olyan, mint amikor a nagymama egész nap süt, és délután beállít hozzá a család" - nyilatkozta nekünk Márk Szonja, az Édesem megálmodója . Ez a kókuszos keksz mindennek ékes bizonyítéka. »

Ifjú séftehetségek a konyhán

Ifjú séftehetségek a konyhán

A Fricskás fiúk fél éve vezetik a konyhájukat Csongrádi Csabával karöltve, munkájukat pedig mi is díjaztuk az Év Ifjú Séftehetségei elismeréssel a 2015-ös Hennessy-Dining Guide Év Étterme Gálán. De ki ez a két srác és mit szeretnének képviselni? »

Értékelési szempontok    |    Impresszum    |    Médiaajánlat    |    Kapcsolat    |    Adatkezelési elveink