A legtöbbünkkel már biztosan legalább egyszer megesett, hogy aznap túl sok kávét ittunk. Ilyenkor enyhe szívdobogás, esetleg fejfájás, szétszórtság tapasztalható. Hol van az a mennyiségi határ, ami nem terheli meg a szervezetet annyira, hogy ilyen tünetek jelentkezzenek?

A kávé hatása a szervezetre

Először is: ma már kijelenthető, hogy a koffein mérsékelt mennyiségben kedvező hatással van az emberi szervezetre. (Nem minden ember szervezetére: léteznek olyan betegségek, illetve hosszú távú gyógyszerszedés, amely mellett nem javasolt a kávéfogyasztás.)

Egy egészséges szervezet számára azonban nem teher: kellemes élénkítő hatása miatt kedvelt napindító ital. Némi alvásdeficit esetén a segítségünkre lehet, hogy aznap lendületbe jöjjünk, és jobban oda tudjunk figyelni a feladatainkra.

Érdekes tulajdonsága, hogy kis mennyiségben fogyasztva erősíti a koncentrációt, nagy mennyiségben viszont szétszórttá tesz.

A sportolók is pontosan ismerhetik jótékony tulajdonságait: teljesítményfokozó hatása is ismeretes, az állóképességet igénylő – tehát a legtöbb – mozgásforma során segítséget jelenthet. További kedvező hatása, hogy intenzív, aerob mozgással kombinálva a zsírégetést is gyorsítja. Az utóbbi években sorra jelennek meg olyan tanulmányok, melyek alátámasztják, hogy a korábbi bevett tézisekkel ellentétben a mértékletes kávéfogyasztás, a kávé antioxidánstartalmának köszönhetően igenis csökkenti a szívinfarktus veszélyét.

Egy másik közismert tévhit a rendszeres kávézással kapcsolatban, hogy összefüggésbe hozták a csontritkulással. A legújabb kutatások azonban sorra bizonyítják, hogy tévesen vonták le ezt a következtetést, és valójában nem áll kapcsolatban a koffein hatása és a csontok kalciumvesztése.

Egy dologra azonban mindenképpen érdemes odafigyelni: és ez a kávé vízhajtó hatása, amit viszont a modern tudomány is alátámaszt. A folyadékpótlás elengedhetetlen a kávéfogyasztók számára, különösen, ha mozgást is végeznek mellé, amikor megsokszorozódik a vízvesztés gyorsasága és mennyisége, mintha például ülő foglalkozás mellett kávézunk.

Mennyiség vagy minőség?

Befolyásoló tényezők egész során múlik az, hogy kinek mi az ideális napi maximum mennyiség. A már említett egészségi állapoton kívül az életkor, az életmód, az aznap elfogyasztott (vagy el nem fogyasztott) táplálék mennyisége és összetétele, vagy például az alkoholfogyasztás is. Mind a cukros üdítők és az édességek, valamint az alkohol dehidratáló hatással bír, ami a koffein vízhajtó hatásával együtt megterheli, és hosszú távon fáradttá teszi a szervezetet. A dohányzás, a fogamzásgátló szedése és a terhesség szintén befolyásoló tényezők.

A legtöbbször elhangzó nézet szerint napi két-három csésze kávé jó hatással van az emberi szervezetre, de szintén kutatások igazolják, hogy a rendszeresen fogyasztott, napi öt-hat csésze kávé esetén sem mutatható ki károsodás a szervezetben, és ez valószínűleg az egészséges tartomány maximuma.

A mérsékelt koffeinfogyasztást tehát napi 130-300 mg koffeinben (ez a két-három csészényi) állapíthatjuk meg. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége például 300 mg-ban határozta meg az ajánlott napi mennyiséget.

Ha egy zűrös időszakban vagy csak elfeledkezve az elfogyasztott mennyiségről mégis túlzásba vittük a kávéivást, jelentkezhetnek a koffein túladagolás kellemetlen tünetei. A heves szívdobogás, hányinger, fej- és hasfájás, hasmenés, verejtékezés. A halálos dózishoz szükséges mennyiséget gyakorlatilag képtelenség kávéivással elfogyasztani: 80-100 csészényi kávét kellene hozzá legyűrnünk.

A kávé esetében se feledjük: legyen a kávézás célja is a minőség, és nem a mennyiség!

Képek forrása.