Hirdetés
Hirdetés

„Hagyd, forradalmár a gyerek!”

SZERZŐ: Nimila Ági
2017. február 21.
Egy fiatal budapesti borkereskedő gondol egyet, leköltözik vidékre, hogy egy 56 hektáros földterületen megvalósítsa álmát, a biodinamikus gazdálkodást. Mert ebben hisz. A Bakony déli részén járunk, Szentgálon, ahol a beszédes nevű Élő Bolygó gazdaság tulajdonosa, Ifj. Varga Sándor mesél a biodinamikus földművelésről, Rudolf Steiner elméletéről, és még sok minden másról, miközben körbevezet minket a birtokon. […]
Hirdetés

Egy fiatal budapesti borkereskedő gondol egyet, leköltözik vidékre, hogy egy 56 hektáros földterületen megvalósítsa álmát, a biodinamikus gazdálkodást. Mert ebben hisz. A Bakony déli részén járunk, Szentgálon, ahol a beszédes nevű Élő Bolygó gazdaság tulajdonosa, Ifj. Varga Sándor mesél a biodinamikus földművelésről, Rudolf Steiner elméletéről, és még sok minden másról, miközben körbevezet minket a birtokon.
A modern gasztronómiai irányzatoktól egyáltalán nem idegen az a gondolat, hogy akár a zöldség-gyümölcsféléket, akár a húsokat vagy a borokat olyan termelők szállítsák az étteremekbe, akik bio-, esetleg biodinamikus gazdaságot működtetnek. Míg Nyugat-Európában ez egyfajta garanciát jelent a magas minőségre, és a manapság oly fontosnak tartott üzenet, a fenntarthatóság is megjelenik benne, addig Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár a téma, már ha egyáltalán megjelenik valahol ez a szemléletmód.

Rudolf Steiner, korának egyik legnagyobb polihisztora – nevét, ha máshonnan nem is, a Waldorf-iskolák kapcsán már hallottuk – kilencven éve tartotta híres előadássorozatát, amelyben lefektette a biodinamikus mezőgazdálkodás alapjait. Bár rendszere közel száz éve létezik, és a világ 50 országában alkalmazzák, Magyarországon egyelőre mindössze 12 biodinamikus gazdaság működik. Demeterről, a görög mitológia földanya-alakjáról, a földművelés és mezőgazdaság istennőjéről nevezték el azt a nemzetközi minőségbiztosítási rendszert, amelynek meg kell felelni, hogy valaki biodinamikus gazdálkodó legyen. Két év alatt lehet eljutni a bio vagy organikus minősítésig, és három év után lehet egy farm biodinamikus. Persze nemcsak az időtényező számít. Minden biodinamikus gazdaság önellátó rendszer, ahol szem előtt tartják ember-állat-növény kapcsolatát, az éghajlatok váltakozásait, a helyi adottságokat, sőt még a kozmikus energiákat is.

A biodinamikus gazdálkodás lényege a preparátum. Vendéglátónkkal a pincébe megyünk, ahol egy komposztáló láda mellett hallgatjuk meg rögtönzött előadását a témáról. Sanyi elővesz a ládából egy szarvasmarha szarvat, ami tele van földdel – gondoljuk mi első ránézésre, de azért a preparátum ennél összetettebb dolog. A preparátum nem más, mint növényi részekből (gyógynövények) és tehéntrágyából vagy kvarclisztből előállított kivonat. A növényi-humusz keverékeket állati részekbe (itt a szarvasmarha szarvába) töltik, és legalább fél évre földbe ássák. Ezután előveszik, vízbe keverik, majd permetezik (beoltják) vele a trágyát, s így juttatják végül a fölbe.

 
„Minden preparátumban valamilyen állati rész és növényi rész kerül kapcsolatba, ezáltal magasabb szintre emeljük őket. Számít, hogy melyik gyógynövény milyen gyógyhatással bír – végső soron ez a tulajdonsága is bekerül majd a földbe, onnan a növénybe, amit termesztünk, vagy az állat húsába, ami ott legel.” Az így létrejött kivonat növeli a trágya és a komposzt hatékonyságát, segít a talajélet fenntartásában. Sanyi példájánál maradva: „A szarvasmarhák nappal legelnek, éjjel bent vannak az istállóban, gyűlik a trágya, mindig kerül rá szalmaréteg, majd trágya, és így tovább, aztán amikor beköszönt az ősz, kipakolom a trágyát, elrakom, hozom a preparátumot, rápermetezem, lefedem és otthagyom tavaszig. A preparátumnak köszönhetően kontrolláltabb lebomlás történik a trágyában, plusz, amikor kimegy a talajra, a növény már ezekkel, a preparátumból érkező gyógynövény-impulzusokkal fejlődik.”

Ifj. Varga Sándor hetedik éve foglalkozik mezőgazdasággal, de igazán elégedett akkor lesz, amikor majd maga tud takarmányt is termelni. Akkorra lesz a gazdasága teljesen önellátó. Érdekes kérdés, hogy miért választja ezt az életformát egy, eredetileg borral foglalkozó budapesti fiatalember. „2009-ben egy barátommal megnéztünk egy filmet, ami erről szólt, akkor döntöttem el, hogy ezzel akarok foglalkozni. Írtam is egy SMS-t a barátnőmnek, aki azóta a feleségem, hogy vidékre költözünk, van-e kedve velem tartani. Azt válaszolta, velem a világ végére is eljönne… 2011-ben a Somlóra költöztünk, akkor még részben a bor miatt. A Terroir Klubból már ismertem a biodinamikus szőlőtermesztést, tudtam, hogy van ebben valami. Idővel mégis elegem lett a boros világból, mást akartam. Autodidakta módon tanultam meg mindent a biodinamikus gazdálkodásról, és abban az első pillanattól biztos voltam, hogy ha belekezdek, akkor csakis ebben a formában.”

Sándorék 2013-ban költöztek Szentgálra, ahol a gazdaságban, az Élő Bolygó Alapítványban ma már 13,5 hektáros szántó biztosítja az állatok téli táplálkozását. Ide tartoznak a 16 hektáros legelőn élő tejelő állatok (juh, tehén, kecske), a 7 hektáros mangalicakert, illetve a 3 hektáros baromfiudvar lakói. Zöldségeket egy 1200 m2-es veteményes, gyümölcsünket pedig az egy hektáros, tájfajtákból álló gyümölcsös biztosítja, melyet folyamatosan bővítenek. A gazdaság szívében háziméh-menedéket alakítottak ki, egy 3000 m2-es gyógy-, fűszer-, és virágoskerttel. Arra a felvetésre, hogy ez a szemléletmód egyelőre Magyarországon még inkább kuriózumnak számít, s vajon megéri-e csak szerelemből csinálni, Sanyi nevetve idézi édesapját, aki állítólag többször mondta már fiáról: „Forradalmár a gyerek, majd elbukik! Vagy nem.”
Az állatok tartási körülményei, az életminőségük meghatározza a húsuk és a tejük minőségét. Itt a tehenek szabadon legelnek, a mangalicák hatalmas területen túrnak – minden állat a saját életmódjának megfelelő körülmények között él. A biodinamikus földművelés kapcsán egyébként megfigyelték, hogy amikor egymás mellett található táblákat hagyományos, organikus, illetve biodinamikus módon műveltek, a különböző területek egy idő után már nem különültek el, sőt, a preparátumokkal kezelt, biodinamikus talaj elkezdte „gyógyítani” a szomszédos területeket. Sanyi szerint manapság már a bio/organikus gazdálkodásnak kellene a minimumnak lennie, a biodinamikusnál megfelelőbb pedig a következő párszáz évben nem lesz Európában. A következő lépés a gasztronómia irányába vezet: termelőként és beszállítóként elérni azt a szintet, hogy állandó, magas minőséget tudjon biztosítani éttermek számára akár húsmarhából, akár tejtermékekből. Apránként ugyan, de már most is sokat tesz azért, hogy a módszert népszerűsítse. Legközelebb az ő farmján nevelkedett borjút fogja „fülétől a farkáig” felhasználni egy közös főzésen Horváth Ákos, a Márga Budapest, és Györffy Árpád, a Kollázs Brasserie & Bar séfje.


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram