Nem is olyan régen azon lepődtem meg, de nagyon, hogy Ti a rakottkrumplit is savanyúsággal eszitek. Nem tudom, hogy ez miért volt nekem furcsa, de nagyon furcsa volt. Emiatt is jutott eszembe, hogy most a salátákrók mesélek egy kicsit. Idén nyáron, Görögországban nagyon sokfelé láttunk és ettünk horiatiki salátát (Χωριάτικη σαλάτα) amit görög saláta néven mindenki ismer, de sokféle más neve is van (falusi saláta, paraszt-saláta) és Bulgáriában (sopszka) és a Balkánon mindenfelé ismert és népszerű.

Ha Görögországban nyaraltok, láthatjátok, hogy a horiatiki paradicsom, hagyma, uborka, paprika, kalamata olívabogyó, fetasajt keveréke, amit extraszűz olívaolajjal, sóval, oreganóval ízesítenek. Ezeken kívül pedig a kapribogyó, ecet, citromlé, petrezselyem is előfordulhat, és a szigeteken más helyi sajtokat is használhatnak, nem csak feta sajtot. Vagyis, a görög salátát csupa olyan hozzávaló alkotja – mondják Görögországban – ami a faluban egyébként is megterem, és amit a görög parasztemberek egy késői reggelire, vagy vacsorára, egy szelet kenyérrel, pitával amúgy is ettek. De, ami egy autentikus görög salátában biztosan nincs benne, az a salátalevél. A görög saláta ugyanis egy szezonális nyári étel, a saláta viszont a téli hónapokban terem Görögországban, így aztán a téli saláta hagyományosan nem is kerülhetett a nyári paradicsom és uborka társaságába. A saláta, jégsaláta főként az amerikai stílusú görög salátákban fordul elő. A saláta, a paradicsom, a feta és a kalamata együttese, kombinálva a legkülönbözőbb hozzávalókkal, mint a torma, peperoncini, kaliforniai paprika, uborka, hagyma, szardella, szardínia, cékla, krumplisaláta, stb. Amerikában divat. Ilyen elfajzott változatokat azonban rendes görög ember a szülőföldjén biztosan nem eszik.

A görögök és a paradicsom

A paradicsom azért is érdekes, mert a görögök csak a 19. század végén, 20. század elején kezdtek el a paradicsommal szélesebb körben barátkozni, vagyis később, mint az olaszok és nagyjából akkor, amikor a magyarok is. Az olaszok az elsők között voltak, akik vették a bátorságot és a mérgezőnek mondott paradicsommal főzni kezdtek. A görögökhöz az első paradicsommagok csak későn (1818) jutnak el. Az első görög paradicsomokat egyébként Syros szigetén termesztették, majd nem sokkal később Santorinin is elkezdődött egy apró szemű paradicsom termesztése. Ez a fajta ma is előfordul a szigeten. Az első görög paradicsomkonzerv gyár 1915-ben épült és erre az időre tehető a paradicsom berobbanása a görög gasztronómiába. Tehát, alig száz éve, hogy Görögországban a mai görög konyha egyik fontos hozzávalója, a paradicsom elterjedt. Görögországot, a görög konyhát pedig, ma már ugyanannyira nehéz elképzelni a paradicsom nélkül, mint Olaszországot, az olasz konyhát.

A rusztikus görög saláta készítésének aranyszabályai

  • A horiatikiben soha nincs saláta, jégsaláta!
  • A hozzávalókat éppen csak összekeverjük!
  • A feta sajtot nem vágjuk fel kockákra, hanem egészben, vagy nagyobb darabokban, a sajáta tetejére helyezzük.
  • A paradicsomot és az uborkát is nagyobb darabokra, és nem kis kockákra vágjuk!
  • Pirospaprika nincs a görögsalátán!
  • A görögsalátát lapostányéron szolgáljuk fel!
  • A salátát kenyérrel, pitával fogyasztjuk!
  • Az étkezés kezdeténél a fetasajtot villával összetörjük, majd a villára szedünk egy kis sajtot, paradicsomot és amit még akarunk, és így esszük a falatot.
  • Udvariasan tányérra is szedhetünk magunknak a salátás tálból, de klasszikusabb és görögösebb, ha mindenki a salátástálból szed magának közvetlenül, amivel sokkal többféle falatot állíthat össze magának.

Köszönöm, hogy elolvastátok, és ne feledjétek, hogy ugyan jó a görög saláta, de azért, „Olaszul l’enni jó!”!

Legyetek jók!

Gianni