Koppenhágát joggal emlegetik a világ tíz legdrágább városa között, mégis érdemes felvenni az áhított úticélok közé. Máskülönben ugyanis remek falatokról és élményekről maradunk le: ex-nomások éttermei megfizethető áron, René Redzepi kedvenc kávéi és a dán péksüteménycsodák... Indulhatunk?
Ethan.hu / Unsplash
Amit nem is olyan régen az El Bulli jelentett a szakácsvilág számára, azzá vált mára a Noma Koppenhágában. René Redzepi is dolgozott egyébként Ferran Adrià konyháján, napjainkban pedig rengeteg szakács fordul meg éppen az ő éttermében azért, hogy az ott sistergő tudást, víziót, merészséget és hitet magába szippantsa. És persze nem csak a szakácsok vannak ezzel így, hiszen elsősorban természetesen nem a szakmának főznek Redzepiék. A Noma által gerjesztett hullám az egész várost magával sodorta: ma már sokan pont az ételek miatt utaznak Koppenhágába – amely azért lássuk be, az évszázadok folyamán nem mint kulináris célpont élt az emberek fejében.
Olvasta már korábbi hírünket a témában? Így indult a Noma 2.0 – A medúza bája és a bizarr fermentációs labor
Számos Noma-tanítvány nyitott saját éttermet, ahol a Noma szellemiségét örökítik tovább. Ezek közül a csillagos helyek helyett mi most két olyan éttermet ajánlunk, amelyek inkább street food jellegű ételeket kínálnak, és egy átlagos büdzséjű kiruccanás során is megengedhetünk magunknak.
Hija de Sánchez – a Noma volt pastry-chefjének taqueriája
Rosio Sánchez 6 éven kereszült volt a Noma cukrász séfje. Az ő gasztrogyermeke az Hija de Sánchez amely a Kødbyen, másnéven (a manhattani vágóhídi negyed után szabadon) Meatpacking District néven ismert városrészben található. Sánchez neve egyébként ismerős lehet, ugyanis a Mexikó-beli tulumi Noma pop-up életében is kitüntetett szerepet kapott.
Rosio Sanchez / Noma Mexico
Kép: Karsai Roni
Érdemes benevezni a taco menüre, amely három, igen laktató tacóból áll és 100 dán koronát, azaz körülbelül 4200 forintot kérnek érte. Ottjártunkkor taco al pastor (nyárson sült marinált disznóhús anatto pasztával, ananásszal, hagymával és korianderrel), cochinita (anatto pasztában és naranccsal marinált lassan főtt disznóhúsos taco) és karfiol cevichével megpakolt tostada (pirított tortilla) szerepelt étlapon. Mindhárom taco más karaktert képvisel, a csukott szemmel kiélvezendő ízharmónia mégis közös bennük.
Japán egy egész tálnyi levesbe zárva: Slurp Ramen Joint
A ramenben a japán lélek ölt testet: hihetetlenül gazdag ízű alaplé, tulajdonképpen "csak" egy leves, mégis tálakba mert filozófiának érezzük. Szürcsölhető tökéletesség. Erre a hagyományra épít az osztrák Philipp Inreiter ramenezője, a Slurp Ramen Joint, ahol az élmény annyira magával ragadó, hogy szinte
az összes korábbi, Japánon kívül elfogyasztott ramenem instant leves-élménnyé zsugorodik.
Inreiter is a nomás brigádot erősítette hajdanán, de dolgozott többek közt az Eleven Madison Parkban és a szintén koppenhágai Relae-ben is, ramentudását pedig Tokióban pallérozta. A helyi alapanyagokat Japánból érkező eredeti ramenalkatrészek egészítik ki. Mint érdeklődésünkre megtudtuk, a tésztát például japán és dán liszt elegye alkotja, és bár korábban tojást is tartalmazott, mára kivonták a receptúrából.
Kép: Karsai Roni
Az étlap rövid és velős, ami csakis jó jel lehet. A shoyu ramenre esett a választásunk, amely egy szójaalapú leves császárhússal, tojással, gombapürével, mogyoróhagymával, menmával (fermentált bambusz) és mitsubával (lóherelevél). A felszolgálók a leves feltálalásakor amint megtudják, hogy első alkalommal járunk náluk, készségesen elmondják, hogy mi minden gazdagítja a ramenünket. A ramenek ára 130-135 korona, tehát 5400-5600 forint között mozog, és 20 koronáért, tehát 840 forintért újabb adag tésztát is kérhetünk, ha nem bírnánk magunkkal. Asztalfoglalás nincs, teltház esetén azonban az ember várólistára kerül, így akár egy szűk óra is várakozással telhet el, azonban addig is lehet sétálni egyet a környéken. Ezért az élményért nem csak egy órát érdemes várakozni, hanem visszatérni is érdemes Koppenhágába.
Egy kávényi hygge
Egy hálózat és egy kellemes kis kávézó kiváló koffeines megállóként szolgálhat a híres-hírhedt koppenhágai széllel vívott harcunk során. Nem csoda, hogy a dánok a világ legnagyobb kávéfogyasztói közé tartoznak.
coffeecollectif / Instagram
A The Coffee Collective a termesztők, a pörkölők és a baristák szentháromságára építve hirdeti a minőségi, fair trade kávék igéjét. Az előttünk landoló lattéban a dupla shot sarkall ébredésre. Italunk kellemesen selymes, mégis kesernyés. Modern urbánus szolgáltatásként kávéelőfizetésre is van lehetőség, így havonta akár három 250 grammos kávé is landolhat a lábtörlőnkön. A Torvehallerne ínyencségeket felvonultató piacán található kávézójuk remek helyszín a reggeli munkába induló tömeg szemlélésére. Ha egy meghittebb zugra vágyik az ember, akkor a Café Det Vide Hus jó választás. Csigalépcső vezet az emeletre, ahol egy aprócska helyre kell számítani. A botanikus és a királyi kert mellett meglapuló hely remek kávét kínál, és a pálcikás jégkrémüknek is messzire elér a híre.
coffeecollectif / Instagram
Ha Dánia, akkor péksütemény
A dánok édesen szeretik az életet, a péksütemény-kultúrájuk legalábbis erről árulkodik. S erre keresve sem találhatnánk jobb példát a Juno the Bakerynél. A központtól kicsit északabbra fekvő pékség a csendes Østerbro negyedben nyitott tavaly novemberben, de a pékáruk korbácsolta hírverés az országhatárokon is átível.
Feketekardamomos tekercs / juno_the_bakery Instagram
Varázslatosan vajas croissant és kardamonos tekercs (alias kardemommesnurre), kétszersültek, kovászos kenyerek és más finomságok kerülnek ki itt a sütőből. A kardamonos tekercs ízét hazatérve is nehéz feledni.