Tudósok szerint a fehérje és a só lehet a két főbűnös az evés utáni fáradtságérzetért.
Ismerős az érzés, amikor ebéd után vissza kell ülni dolgozni, és ehelyett az ember legszívesebben ráborulna az íróasztalára, és hunyna egy jót? Vagy amikor a kiadós vacsora után elpilledünk az aktuális esti sorozat alatt? Hát persze: az ebéd utáni szieszta intézménye nem lustaságból született. A jelenséget hívhatjuk kajakómának, de tudományos neve is van: posztprandiális szomnolencia – ami nem csak akkor lép fel, ha túlesszük magunkat. Az ohiói Greeen State University és a floridai Scripps Research Intézet kutatói, miközben ecetmuslicákon tanulmányozták az evés és az alvás közötti kapcsolatot, most beazonosították a jelenségért felelős főbűnösöket. A két intézmény közös kutatásából az derül ki, hogy az ételek fehérje- és sótartalma felelős az evés utáni fáradtságérzet kialakulásáért. Meglepő módon a cukornak, úgy tűnik, nincs köze ehhez. Az eredmények szerint minél több energiát kell fektetnünk abba, hogy hasznosítsuk a bevitt fehérjék és a só jótékony hatásait, annál álmosabbak leszünk tőle. És hogy ebből mi a tanulság? A legtriviálisabb nyilván az, hogy fontos tárgyalás előtt ne együnk hamburgert. A tudósok mindenesetre tovább kutakodnak, hogy kiderüljön, miért is olyan hasznos a fehérje- és sódús étkezés utáni alvás.
