Bejelentkezés  |  Regisztráció   |   Hirlevél      

Inspiráló harmónia

Inspiráló harmónia

Egy íz, amelyben benne van Richard Hennessy öröksége, közel 250 év tapasztalat, Cognac elsőrendű termővidékei és a ház páratlan borpárlat készlete. A Hennessy kivételes aromájú, harmonikus házasításait nemcsak a gourmet közönség kóstolja szívesen, de a kísérletező kedvű séfek is örömmel használják fel különleges fogások, desszertek elkészítésekor. A cognac ház ezért örömmel támogatja a legjobb éttermeket díjazó Hennessy-Dining Guide Év Étterme gálát és az időtálló értékek átemelését a kortárs gasztronómiába. »

Teszt: Walter

Teszt: Walter

Ha az ember történetesen nagyvárosi, állandóan lüktető környezetben éli a napjai nagy részét, óhatatlanul is vágyik arra, hogy időről-időre kiszakadjon ebből a mesterséges közegből. Hogy egy kicsit le tudjon lassulni, bámészkodhasson és lássa, a fővárosi szívdobogáson kívül az ország vérkeringésének van még jó néhány igazán klassz állomása. Perbál például ilyen. És igazán szerethető. »

Teszt: Macesz Huszár

Teszt: Macesz Huszár

Nem kell, de nem ártana, ha a két irányt képes lenne kulináris értelemben ötvözni: Izrael konyhája legyen, vagy a magyar-zsidó, közép-európai polgári, kicsit bécsi, majd német befolyással pestivé lett konyhát vigye, némiképp modern köntösben. Vagy csak egy újabb unalomba szürkülő vendéglátós vállalkozás, ami történetesen a pesti gettó narratívát tekinti eladható terméknek. »

Teszt: Borkonyha

Teszt: Borkonyha

Esztétika és ízharmónia

Ha van titka, akkor talán az, hogy mindenféle túlzástól abszolút mentes. Ha valaki punk helyen enne, ez nem az. »

Teszt: Sárga Borház

Teszt: Sárga Borház

Minek is nevezzelek?

A Sárga Borház, amely az elmúlt években meghatározó színe volt a régió gasztro térképének, az utóbbi időben minta önmeghatározási vitába keveredett volna magával. »

Teszt: Mák

Teszt: Mák

Az eddigi séf-helyettes vette át a konyhát. A Mák 3.0-ás verzió is bevált, másoknak is ajánljuk. »

Teszt: Anyukám Mondta

Teszt: Anyukám Mondta

Bár a hangulat toszkán, de nagyképűen akár fúziósnak is nevezhetnénk, épp jól ötvözi a vágyott olaszságot a magyar táj által kínált csodákkal. »

Teszt: Patrióta

Teszt: Patrióta

A kézműves szerénysége

Találtunk Gyulán egy olyan konyhát, amely túlmutat a mindennapi rutinon. »

Teszt: Costes

Teszt: Costes

Quadratura circuli

A kör négyszögesítése a lehetetlent próbáló erőfeszítés metaforája, ha úgy tetszik. Nyári étlapkóstolás. »

Első benyomás: Tiszavirág

Első benyomás: Tiszavirág

Tiszavirág az örökkévalóságnak

Jelentős gasztronómiai bástya van kiépülőben a Dél-Alföldön, pedig már azt hittük elesett az a terület. A Tiszavirág, éppen a tiszavirág természetének ellentmondva helyezi vissza Szeged városát a magyar gasztronómiai térképre. »

Sörmustra

Sörmustra

Cikkek, receptek. Mindent a sörről. »

Baraka
A fúziós zen, a tökéletesség pillanata és a vasaló hiánya

A Baraka egy arab gyökerű, a szúfizmusra visszavezethető szó. Azt jelenti, lélegzet, lehelet. Voltaképpen egy átvitt értelmű lenyomat arról, milyen is a világ, amiben élünk, és amiben mindennek oka van, nincsenek véletlenszerű összefüggések. A Baraka egy étterem, Budapest legpatinásabb sugárútján, ahol a fúzió és a letisztultság kéz a kézben járnak. Zenszerű nyugalom sajátosan magyar körítéssel.

Baraka
Baraka

Szombat van, nagyjából ebédidő – bár szegény nagyanyám már megszidott volna, hogy márpedig akkor is egy órakor ebédelünk, ha a fene fenét eszik is! –, amikor felhívom őket, van-e még asztal, éhes vagyok. Azért telefonálok, mert egy háromszoros Michelin Guide ajánlású étteremnél az ember komolyan veszi az intelmet, hogy előtte azért érdemes érdeklődni. Van bizony: szinte üres az étterem, így szombat ebéd tájt. Hm, ez már a sokadik eset, hogy ilyenbe futok bele. Ennél fogva átértékelődik bennem az intelem és igyekszem viccesen felfogni. Bringával jövök és pozitívum, hogy egyfelől nem csodálkoznak rajta (ez még mindig nem általános), másfelől felajánlják, hogy nyugodtan kössem ki a teraszon, ott biztonságban lesz.

Ahogy körbejártatom a szemem, majd leülök az asztalhoz, egy dolog rögvest zavarni kezdi a szépérzékem – nem sok van belőle, de az elég megbízható és nem is óhajtok megválni tőle. Szóval itt van ez a zen nyugalmat árasztó hely, egészen ízlésesen összerakva – még ha ezen a trend már túl is lépett, de attól még lehet jó –, látszik, hogy a tulajdonos és a személyzet is komolyan veszi a magas színvonalú vendéglátást és akkor tessék, mit látok minden asztalon? Na, mit? Hát azt, hogy az abroszok egyáltalán nincsenek kivasalva! És rögvest ki is zökkenek a frissen megtalált zenemből. Úgy érzem, a baraka nem, hogy könnyítené, éltetővé tenné a lélegzetem, inkább torkon ragad, hogy tudatosítsa, egyszer azért én is meghalok. Megrázom a fejem, nem, ez nem most lesz, különösen nem egy terítőtől, elhessegetem magamtól a dekonstruktív víziót, kérek egy pohár vizet, meg egy bort és megnyugszom.

Kihasználom a lassan visszatérő zen nyújtotta pozitív vibrálást és rendelek: mivel a bringán kissé átfagytam (tavasz ide vagy oda) vágyom egy levesre – egyetlen egy szerepel az étlapon, azt ki is kérem. Vargánya cappuccino konfitált kacsa-sütőtök tacóval, ez a becsületes, a fúziós konyha égisze alatt kapott neve. Főételnek atlanti tőkehalfilét választok mizóval és citrusokkal sütve, gyömbéres sütőtökpürével és pirított kellevéllel s egyben megtudom, hogy ez a hely emblematikus fogása. Desszertnek a créme brulée trilógiára esik a választásom és közben azt remélem, ez is van olyan jó, mint a Gyűrűk ura vagy a Star Wars…

Újra átadom magam a zennek és közben érkezik a házi sütésű kenyér és némi vaj. A kenyérrel az a bajom, hogy mindösszesen egy szelet. És itt is inkább az esztétika bánt, mint a mennyiség: ez így elég szegényesen hat egy ilyen kaliberű helytől. A vaj ugrálósan kemény, de mivel két falat, annyi baj legyen. Éppen végzek, amikor kapom a konyha üdvözletét: egy kanálka bulgursalátát bébirákkal. Izgalmas, fúziós ízvilág, elegáns, de már újszerűnek nem nevezhető tálalással. Kötelező kellék, ha nem lenne, baki lenne (abból már így is volt épp egy pár), és valamit villant abból, ami utána következik. Mert következik.

Elsőként a leves, amit már nagyon vártam. Kifejezetten koncentrált és természetes ízek a cappuccinónak átnevezett krémlevesben. A vargánya selymes, könnyed, lelket melengető. Jól esik, na! Még úgy is, hogy a mellé tálalt tacót kissé nehézkes vele együtt enni. A kacsa omlós, ízre kissé erőtlen, de ez nem baj, harmóniában van a gomba lágyságával és a sütőtökpürével. A taco egyébként olyan, mint Joker, a Batmanből, kétarcú: ropogós és, ahol a kacsa állt rajta, ázott. Ízre pedig semleges. Lépjünk tovább!

Pár percet kell csak várnom, de igazából ez jól esik, közben legalább tarthatom a kapcsolatot az Andrássy úti minimál zenen kívül létező világgal. A signature dishként aposztrofált tőkehal tálalásán újfent tetten érhető az orientalista hatás: tetszetős, művészi és értelmezhető. Az ígért citrusoknak viszont se híre, se hamva, sem ízben, sem máshogy. A gyömbér is lehetett volna kissé erőteljesebb a pürében, a kellevél pedig lazább, omlósabb. A hal szerencsére sokat javít az összképen: a miso jót tett a pácolásnak, az agyon sózást pedig szerencsésen sikerült elkerülni. Korrekt elrugaszkodás a talajtól, de tíz pontos szaltó azért nem lesz belőle.

Jól van, jöjjön hát a harmadik trio – az első a leves volt a kacsával és a tacóval, a második a hal a pürével és a kellel. Legyen a nap száma akkor a hármas (vagyis hogy a kilenc), és a zen mellett a számmisztika segítségével ajánljuk az örökkévalónak ezt a délutánt. Merthogy (ha nem tudtuk volna) az isteni hármas megsokszorozódása a tökéletesség és az örökkévalóság száma, a hinduizmusban pedig erre épül a mandala, amely a világot jelképezi.

Nem készültem rá, hogy épp az Andrássy úton, a Barakában élem át a tökéletesség momentumát, de ha így volt, azért nem esett olyan nagyon rosszul. Ahogy a créme brulée variációk sem. Nevezetesen a karamellás, a vaníliás és a kávés. A tálalás minimalista, visszafogottan formabontó a szögletes pohárkákban, azért ezt még simán túl lehet majd szárnyalni. Az a helyzet, hogy az ízelítősor jó gondolat, és azt is be kell vallanom: a végére telítődik is az ember, jöhet a jól megérdemelt zen szieszta.

A tesztelés időpontja: 2012. április . A kritika az étterem akkori teljesítményét értékeli , amely azóta változhatott.


Címkék: Baraka

« Vissza a TESZTEK rovatba.

Oldalak:  >|

A végzet asszonya a konyhában!

Provokatív, szexi svéd szakácskönyv - azaz ne kelljen olyan gyakran elválni ágytól és asztaltól.

A végzet asszonya a konyhában!

Ha most nálunk rendeli meg, akkor 5990 forint helyett 4490 forintért kapja meg a reprezentatív albumot. »

Rendelje meg a Larousse enciklopédia új kiadását kedvezménnyel!

Rendelje meg a Larousse enciklopédia új kiadását kedvezménnyel!

Újra kapható a Larousse Gasztronomia Lexikon. Nálunk 24 900 Ft helyett most 19 900 Ft-ért rendelheti meg! »

Top 8 pho

Top 8 pho

A múlt év újabb fejezetet nyitott a magyar gasztroforradalomban. Nemcsak a minőségi, magyaros helyek szaporodtak, hanem soha nem látott számban nyílt mindenféle nemzeti, autentikus étterem is. A thai és a mexikói mellett viszonylag új jelenség a vietnami gasztronómia előretörése, azon belül is a pho-mánia kiteljesedése, ami idén éri el csúcspontját. De hol is ehetünk jó marhahúslevest rizstésztával? »

Legjobb budapesti levesbárok

Legjobb budapesti levesbárok

Az elmúlt időszakban sorra nyíltak meg a levesbárok. Szeretjük az alábbiakat. »

Top 10 kávézó

Top 10 kávézó

A hazai megszállottak! »

Préselt házinyúl-comb sonkával, sütőtökkel, mogyoróval

Préselt házinyúl-comb sonkával, sütőtökkel, mogyoróval

Sárközi Ákos receptje

A frissen Michelin-csillagot szerzett Borkonyha étterem séfjének egyik büszkesége ez a recept. »

Fehércsoki mousse puszedli fagylalttal

Fehércsoki mousse puszedli fagylalttal

Egy parádés desszert a Salon étterem karácsonyi kínálatából

»

Galambmell karalábé-<br>krémmel és sós citrommal

Galambmell karalábé-
krémmel és sós citrommal

Mizsei János (Mák Bisztró) receptje

»

Heiszler Olivér

Heiszler Olivér

Jó helyeket erősített itthon Heiszler Olivér.Cyrano, Costes, Chateau Visz, Onyx, Aranyszarvas - csupa-csupa jó falat. A Mákban, még Huszár Krisztián ideje alatt tiszteletbeli baszk lett, hogy aztán pár évre rá ott álljon Baszkföldön, Ruben Trincado és Martin Berasategui mellett. Egy Padron erejéig bekukkantott Magyarországra, aztán már ment is tovább. Most épp Londonban van. »

Moldován Viktor

Moldován Viktor

Japánból jártam haza sztázsolni

Beszélgetés egy Japánban dolgozó fiatal, magyar séffel, aki bár szülőhazájába járt vissza sztázsolni, mégis abból csinált karriert, amit itthon, a vendéglátóipari középiskolában majd utána a gyakorlatban is megtanult hosszú évekkel ezelőtt. »

Bouillabaisse

Bouillabaisse

Ted Aprajev receptje

Még a nyáron történt. A dalmát tengerparton egy hallevesben egyesült sok-sok náció. Mítoszok és a pikáns valóság a bouillabaisse körül. »

Értékelési szempontok    |    Impresszum    |    Médiaajánlat    |    Kapcsolat    |    Adatkezelési elveink