Bejelentkezés  |  Regisztráció   |   Hirlevél      

Gallok Budán - 3.rész

Gallok Budán - 3.rész

Elzász a központban

Az év egyik legizgalmasabb gasztronómiai programsorozata Elzász (Alsace) régiójának ízeivel folytatódik! 2015. április 23-25. között, külön étlapon, szabadon választható formában találkozhatunk Franciaország gasztronómiai büszkeségeivel, olyan ételekkel, melyeket "kötelezően ismerni kell”. Részletek a Larus Étterem weboldalán. »

Várvizi, a purista

Várvizi, a purista

Nem a túlhajtott nyelvtisztaságot kereső értelemben, hanem a stílustisztaságra való törekvést látom az ételkompozícióiban, mint a Le Corbusier által alapított avantgardista művészeti iránynál, ami az abszolút objektív konstruktivitás lehetőségét keresi. »

Első benyomás: <br>Zeller

Első benyomás:
Zeller

Jó, hogy van egy ilyen igazi szeretettel, őszinte lelkesedéssel, átlagon felüli kulináris hozzáértéssel menedzselt hely a városban, annak is egy elég meglepő pontján. Bátorság, kitartás, önbizalom mindezek megtérülni látszanak. Brávó. »

Első benyomás: <br>Végállomás Bistorant

Első benyomás:
Végállomás Bistorant

A Végállomás Bistorant rajta van a helyes vágányon. Tudás, szenvedély, megfelelő alapanyagok, technikai tudás megléte - ezekre nem lehet panasz. Még több bátorsággal az országos mezőnyben is előrébb törhetne. »

Első benyomás: <br>Black Cab Pub

Első benyomás:
Black Cab Pub

Már zarándokhely -

Szombathelyen mindig is lehetett jókat enni, átlagból kiemelkedő éttermet azonban már nehezebb volt találni. Ez idáig. »

Első benyomás: <br>Fricska

Első benyomás:
Fricska

Már régóta váratott magára egy figyelmeztető fricska a jóllakottan megállapodott, babérjaikon trónoló önelégült magyar vendéglősökre, egy ébresztő fricska, nem agresszív, nem tolakodó, de azért csípős fricska, hogy ébresztő hölgyeim és uraim: van még min javítani, van még mit tanulni. »

Sörmustra

Sörmustra

Cikkek, receptek. Mindent a sörről. »

Baraka
A fúziós zen, a tökéletesség pillanata és a vasaló hiánya

A Baraka egy arab gyökerű, a szúfizmusra visszavezethető szó. Azt jelenti, lélegzet, lehelet. Voltaképpen egy átvitt értelmű lenyomat arról, milyen is a világ, amiben élünk, és amiben mindennek oka van, nincsenek véletlenszerű összefüggések. A Baraka egy étterem, Budapest legpatinásabb sugárútján, ahol a fúzió és a letisztultság kéz a kézben járnak. Zenszerű nyugalom sajátosan magyar körítéssel.

Baraka
Baraka

Szombat van, nagyjából ebédidő – bár szegény nagyanyám már megszidott volna, hogy márpedig akkor is egy órakor ebédelünk, ha a fene fenét eszik is! –, amikor felhívom őket, van-e még asztal, éhes vagyok. Azért telefonálok, mert egy háromszoros Michelin Guide ajánlású étteremnél az ember komolyan veszi az intelmet, hogy előtte azért érdemes érdeklődni. Van bizony: szinte üres az étterem, így szombat ebéd tájt. Hm, ez már a sokadik eset, hogy ilyenbe futok bele. Ennél fogva átértékelődik bennem az intelem és igyekszem viccesen felfogni. Bringával jövök és pozitívum, hogy egyfelől nem csodálkoznak rajta (ez még mindig nem általános), másfelől felajánlják, hogy nyugodtan kössem ki a teraszon, ott biztonságban lesz.

Ahogy körbejártatom a szemem, majd leülök az asztalhoz, egy dolog rögvest zavarni kezdi a szépérzékem – nem sok van belőle, de az elég megbízható és nem is óhajtok megválni tőle. Szóval itt van ez a zen nyugalmat árasztó hely, egészen ízlésesen összerakva – még ha ezen a trend már túl is lépett, de attól még lehet jó –, látszik, hogy a tulajdonos és a személyzet is komolyan veszi a magas színvonalú vendéglátást és akkor tessék, mit látok minden asztalon? Na, mit? Hát azt, hogy az abroszok egyáltalán nincsenek kivasalva! És rögvest ki is zökkenek a frissen megtalált zenemből. Úgy érzem, a baraka nem, hogy könnyítené, éltetővé tenné a lélegzetem, inkább torkon ragad, hogy tudatosítsa, egyszer azért én is meghalok. Megrázom a fejem, nem, ez nem most lesz, különösen nem egy terítőtől, elhessegetem magamtól a dekonstruktív víziót, kérek egy pohár vizet, meg egy bort és megnyugszom.

Kihasználom a lassan visszatérő zen nyújtotta pozitív vibrálást és rendelek: mivel a bringán kissé átfagytam (tavasz ide vagy oda) vágyom egy levesre – egyetlen egy szerepel az étlapon, azt ki is kérem. Vargánya cappuccino konfitált kacsa-sütőtök tacóval, ez a becsületes, a fúziós konyha égisze alatt kapott neve. Főételnek atlanti tőkehalfilét választok mizóval és citrusokkal sütve, gyömbéres sütőtökpürével és pirított kellevéllel s egyben megtudom, hogy ez a hely emblematikus fogása. Desszertnek a créme brulée trilógiára esik a választásom és közben azt remélem, ez is van olyan jó, mint a Gyűrűk ura vagy a Star Wars…

Újra átadom magam a zennek és közben érkezik a házi sütésű kenyér és némi vaj. A kenyérrel az a bajom, hogy mindösszesen egy szelet. És itt is inkább az esztétika bánt, mint a mennyiség: ez így elég szegényesen hat egy ilyen kaliberű helytől. A vaj ugrálósan kemény, de mivel két falat, annyi baj legyen. Éppen végzek, amikor kapom a konyha üdvözletét: egy kanálka bulgursalátát bébirákkal. Izgalmas, fúziós ízvilág, elegáns, de már újszerűnek nem nevezhető tálalással. Kötelező kellék, ha nem lenne, baki lenne (abból már így is volt épp egy pár), és valamit villant abból, ami utána következik. Mert következik.

Elsőként a leves, amit már nagyon vártam. Kifejezetten koncentrált és természetes ízek a cappuccinónak átnevezett krémlevesben. A vargánya selymes, könnyed, lelket melengető. Jól esik, na! Még úgy is, hogy a mellé tálalt tacót kissé nehézkes vele együtt enni. A kacsa omlós, ízre kissé erőtlen, de ez nem baj, harmóniában van a gomba lágyságával és a sütőtökpürével. A taco egyébként olyan, mint Joker, a Batmanből, kétarcú: ropogós és, ahol a kacsa állt rajta, ázott. Ízre pedig semleges. Lépjünk tovább!

Pár percet kell csak várnom, de igazából ez jól esik, közben legalább tarthatom a kapcsolatot az Andrássy úti minimál zenen kívül létező világgal. A signature dishként aposztrofált tőkehal tálalásán újfent tetten érhető az orientalista hatás: tetszetős, művészi és értelmezhető. Az ígért citrusoknak viszont se híre, se hamva, sem ízben, sem máshogy. A gyömbér is lehetett volna kissé erőteljesebb a pürében, a kellevél pedig lazább, omlósabb. A hal szerencsére sokat javít az összképen: a miso jót tett a pácolásnak, az agyon sózást pedig szerencsésen sikerült elkerülni. Korrekt elrugaszkodás a talajtól, de tíz pontos szaltó azért nem lesz belőle.

Jól van, jöjjön hát a harmadik trio – az első a leves volt a kacsával és a tacóval, a második a hal a pürével és a kellel. Legyen a nap száma akkor a hármas (vagyis hogy a kilenc), és a zen mellett a számmisztika segítségével ajánljuk az örökkévalónak ezt a délutánt. Merthogy (ha nem tudtuk volna) az isteni hármas megsokszorozódása a tökéletesség és az örökkévalóság száma, a hinduizmusban pedig erre épül a mandala, amely a világot jelképezi.

Nem készültem rá, hogy épp az Andrássy úton, a Barakában élem át a tökéletesség momentumát, de ha így volt, azért nem esett olyan nagyon rosszul. Ahogy a créme brulée variációk sem. Nevezetesen a karamellás, a vaníliás és a kávés. A tálalás minimalista, visszafogottan formabontó a szögletes pohárkákban, azért ezt még simán túl lehet majd szárnyalni. Az a helyzet, hogy az ízelítősor jó gondolat, és azt is be kell vallanom: a végére telítődik is az ember, jöhet a jól megérdemelt zen szieszta.

A tesztelés időpontja: 2012. április . A kritika az étterem akkori teljesítményét értékeli , amely azóta változhatott.


Címkék: Baraka

« Vissza a TESZTEK rovatba.

Oldalak:  >|
Top 10 torta Budapesten

Top 10 torta Budapesten

De hol lehet a legfinomabbakhoz hozzájutni? Erre kerestük a választ. »

Kókuszgolyó keksz

Kókuszgolyó keksz

Márk Szonja (Édesem) receptje

"Modern házias sütemények vannak nálam. Úgy képzelem, hogy olyan, mint amikor a nagymama egész nap süt, és délután beállít hozzá a család" - nyilatkozta nekünk Márk Szonja, az Édesem megálmodója . Ez a kókuszos keksz mindennek ékes bizonyítéka. »

Tiszai harcsafilé vadas módra

Tiszai harcsafilé vadas módra

Pataky Péter (IKON) receptje

Vadas-emlékeiről kérdeztük az IKON-os Pataky Pétert is, Debrecen és az ország egyik legjobb séfjét, aki harcsafilés fogást készített. »

Gőzgombócos vadas

Gőzgombócos vadas

Dudás Szabolcs (Anyukám Mondta) receptje

Az Anyukám Mondta étterem elkészítette egy klasszikus vadast, majd szétszedte a húst, betöltötte azt egy gőzgombócba. Kigőzölte, a zöldségekből pedig egy salit készült. »

Ifjú séftehetségek a konyhán

Ifjú séftehetségek a konyhán

A Fricskás fiúk fél éve vezetik a konyhájukat Csongrádi Csabával karöltve, munkájukat pedig mi is díjaztuk az Év Ifjú Séftehetségei elismeréssel a 2015-ös Hennessy-Dining Guide Év Étterme Gálán. De ki ez a két srác és mit szeretnének képviselni? »

Értékelési szempontok    |    Impresszum    |    Médiaajánlat    |    Kapcsolat    |    Adatkezelési elveink