Bejelentkezés  |  Regisztráció   |   Hirlevél      

A Larusban bejárják Franciaországot

A Larusban bejárják Franciaországot

Az év egyik legizgalmasabb gasztronómiai programsorozata kezdődik februárban, a Larus Étteremben, a Gesztenyéskert mellett. »

Teszt: Alabárdos

Teszt: Alabárdos

Séftükör

Bicsár Attila már a kanapén fekszik. Gasztropszichológusa akarva-akaratlanul: Ted Aprajev. »

Első benyomás: <br>Oinos

Első benyomás:
Oinos

Cseréptörés - Első benyomás

A Rákóczi téren az ősszel nyílt egy olasz étterem, a csarnok épületében, tágas kirakataival a térre néz. Autentikus olasz étteremnek mondja magát, az étlap is erről tanúskodik. Pizza-választékkal természetesen. A neve Oinos. »

Első benyomás: <br>Fricska

Első benyomás:
Fricska

Már régóta váratott magára egy figyelmeztető fricska a jóllakottan megállapodott, babérjaikon trónoló önelégült magyar vendéglősökre, egy ébresztő fricska, nem agresszív, nem tolakodó, de azért csípős fricska, hogy ébresztő hölgyeim és uraim: van még min javítani, van még mit tanulni. »

Első benyomás: <br>Mandarin

Első benyomás:
Mandarin

Jelentős lépés a Mandarin bisztró megjelenése, kiváltképp azért, mert példamutató lehet az ázsiai, kínai konyha értékálló közvetítésében. »

Teszt: <br>Rév Csárda

Teszt:
Rév Csárda

Halászok hamisítatlan halászleve készül a Rév Csárdában. »

Első benyomás:<br>Ciao Pizzeria & Rosticceria

Első benyomás:
Ciao Pizzeria & Rosticceria

Első benyomás - olaszt tankolni

„Menjünk ebédelni az olaszhoz, a benzinkútra!” Egyre gyakrabban mondják ezt nekem pécsi ismerőseim, ha találkozni szeretnék velük. Elmentem. Ebédelni, vacsorázni, sőt még reggelizni is. »

Első benyomás: <br>Balkán Bisztró

Első benyomás:
Balkán Bisztró

Ha azt hitted eddig, hogy a Montenegrói Gurman a délszláv gasztronómia hazai bástyája, akkor ülj fel a vonatra és látogass el a Balkán Bisztróba. »

Első benyomás: <br>Kanpai Izakaya

Első benyomás:
Kanpai Izakaya

Valóságos kis ékszerdoboz ez a körúti, lampionos, világos érzetű, szelíden modern bisztró. »

Sörmustra

Sörmustra

Cikkek, receptek. Mindent a sörről. »

Mini

A Mini esti szórakozás: puha fényekben, ízlésesen hatásvadász dekoráció közepette fogyaszthatjuk el steakünket, vizsgálhatjuk a Cabernet Sauvignont és mutathatunk magunkból annyit, amennyit jónak látunk.

Mini
Mini

„Te pesti vagy? Nem, budai.” Először egy egyetemi gólyatáborban hallottam az utóbbi rövid és egy életre befejezett beszélgetést. Gyilkos arrogancia, kellően sznobnak vélt álarc, vagy csak egyszerűen egy alsó, zsigeri szinten szórakoztató vicc. A mai napig nem tudtam eldönteni, ahogy azt sem, hogy miért van szüksége a Dérynének egy mélyen kivágott estélyibe öltözött fiatalabb nővérre. Aztán elmentünk oda vacsorázni.

A Mini belső elrendezése kötetlen, mégis elegáns, túlzó és szórakoztató egyszerre. Az asztalok és pultok labirintusa, a belső installációként és térelválasztóként is felfogható fák, a mennyezet vörösen izzó gigantikus érmékre emlékeztető világítótestei mind könnyű egyéjszakás kalandot sejtetnek. Ez az étterem tökéletesen öleli körül az egymást mustráló vendégeket; a Mini stílusa az Oxford-ing, vászonzakóval és tornacipővel. A Déryné nappal tűnik leginkább francia bisztrónak, pontosabban annak amerikai parafrázisának; a Déryné és Mini családi állapota nagyon emlékeztet a New York-i Balthazaar és Pastis relációjára.

Az étlap nem tartogat meglepetéseket, decens bármenüt látunk, Déryné desszertjeivel. A rövid ételsor elsősorban hús és hal-steakeket kínál, az előételek láttán sem kapunk a mellkasunkhoz. Figyelmes, szó szerinti apróság az étterem részéről, hogy a legtöbb fogás – előétel, vagy akár főétel is – minimális degusztációs adagban is kóstolható. Előételek közül a libamájat, francia tatárt és Marseille-i rákot próbáljuk meg. Eközben derült égből érkezik a rozé, amelyet egy neves villányi pincészet kóstoltat a vendégekkel, számos más büszkeségük mellett, l’art pour l’art. A libamáj nem robbantja szét érzékeinket, csak megbízható és otthonos melegséget visz a szánkba; tényleg nehéz a jó alapanyagot elrontani. A tatár túl pikánsra sikeredett, a dijoni mustár wasabi akcentussal látja el az egyébként kifogástalan marhahúst. A paradicsomos, enyhén pikáns, fokhagymás rák azonban leugrik a tányérról: a legjobb hal-előétel, amit az elmúlt években Budán vagy akár Pesten ettünk. Hangsúlyosan érződik a rák édeskés aromája, a fűszerek csak a háttérben fontoskodnak, hogy mindenki a rákra szegezze szemét, amint az leveti páncélját és széttárja testét. Kívánjuk.

A főételek felé haladva picit elveszünk a kandalló lángjaiban, illetve a kiszámítható tökéletességgel összerakott lounge-pop csacsiságaiban. Komoly háttérmunka, kísérletezés és tervezés kell ahhoz, hogy mindez ne giccsként hasson, hanem megérdemelt élményként. A csendes designer-tűz és Francoise Hardy a melankolikus énünkkel kokettál diszkréten. A főételek jó időben, enyhén forrón érkeznek: lazac-steak vajmártással és csirkemell, érlelt sonkában, kecskesajttal töltve. A lazac hajszálnyit túlkészült, de a ropogós bőr alatti zsírréteg nem hagyta tönkremenni. A vajmártás sajnos már a konyhában az ételre került, kis tálalóban jobban örültünk volna neki. A csirkemell hálátlan alapanyag, ha nem nagyon kíméletesen készítik relatíve alacsony hőfokon és hosszú időn át, akkor mindenképpen segítségre szorul. Jelen esetben a kiszáradást a külső prosciutto réteg, illetve a belső, olvadt, zsíros sajt volt hivatott megakadályozni, ami ebben az esetben nem sikerült. Már rendeléskor félve kérdeztük, hoznának-e egy kis extra jus-t a csirke mellé, csak úgy, lazán és kötetlenül, mint amilyen maga az étterem, de lehordanak minket, „a csibe szaftos lesz a sonka és kecskesajt miatt is”. Ennek ellenére kifejezetten száraz benyomást kelt a szárnyas, ami nagyvonalúbb és egyenlően elosztott sajttal, illetve a pillanatok alatt papírrá száradó sonka helyett pancettával elvette volna éles nyelvünket.

Desszertként Déryné legjobbjai közül a krémest választjuk, biztosra megyünk. A mille-feuille finom arányokat igényel: ropogjon a tészta, de ne vigye el a showt, ülnie kell a krémnek is. Utóbbi itt nehezebb és töményebb mint elsőre gondolnánk, mégis tiszta összhatást kelt: fotózni valóan gyönyörű falatokat kanyarítunk belőle. Kiemelkedő édesség, magabiztos, minimalista megvalósítással.

A Mini esti szórakozás: puha fényekben, ízlésesen hatásvadász dekoráció közepette fogyaszthatjuk el steakünket, vizsgálhatjuk a Cabernet Sauvignont és mutathatunk magunkból annyit, amennyit jónak látunk.

A tesztelés időpontja: 2012. január . A kritika az étterem akkori teljesítményét értékeli , amely azóta változhatott.


Címkék: Mini

« Vissza a TESZTEK rovatba.

Oldalak:  >|

A végzet asszonya a konyhában!

Provokatív, szexi svéd szakácskönyv - azaz ne kelljen olyan gyakran elválni ágytól és asztaltól.

A végzet asszonya a konyhában!

Ha most nálunk rendeli meg, akkor 5990 forint helyett 4490 forintért kapja meg a reprezentatív albumot. »

Rendelje meg a Larousse enciklopédia új kiadását kedvezménnyel!

Rendelje meg a Larousse enciklopédia új kiadását kedvezménnyel!

Újra kapható a Larousse Gasztronomia Lexikon. Nálunk 24 900 Ft helyett most 19 900 Ft-ért rendelheti meg! »

Top 10+2 koktélbár

Top 10+2 koktélbár

Nem csak (sőt!) szerelmeseknek

Túl a bizarr színű, apró kis ernyőkkel pompázó, ’90-es évekbeli csodákon, ma már számtalan helyen tudunk jobbnál jobb mixeket választani. S ha akarjuk, már kategóriák szerint is szelektálhatunk. »

Top 10 torta Budapesten

Top 10 torta Budapesten

De hol lehet a legfinomabbakhoz hozzájutni? Erre kerestük a választ. »

Libazúza vadas krémben

Libazúza vadas krémben

Jahni László (Kistücsök) receptje

Hogyan néz ki a vadas, ha egy kicsit Márton-napra van hangolva. A Kistücsök étterem megmutatja. »

Vadas

Vadas

Patrióta kisvendéglő receptje

A Patrióta étterem vezetőinek nincs túl sok pozitív emléke a „vadas"-ról. Felrémlik a szálasra főtt, fogba tapadó marhahús, az édes-lisztes "bevonóképes" mártás és az állaga alapján mozsárágyú lövedéknek is alkalmas zsemlegombóc. A Nyakleves után a Patrióta kisvendéglő gondolja újra a vadast. »

Préselt gyöngytyúk színes karfiol-<br>rizottóval

Préselt gyöngytyúk színes karfiol-
rizottóval

Alabárdos étterem főhajtása

Ahhoz, hogy Molnár Gábor eljusson Lyonba, először a hazai selejtezőben kellett jól, első helyen szerepelnie. 2014. március 12-én az Alabárdos és az Arany Kaviár séfjét utasította maga mögé. Bicsár Attila és az Alabárdos csapata ezzel a tányérral hajt fejet Gábor teljesítménye előtt. »

Mochi

Mochi

Funky Pho desszertje

A mochi egy kókusztejes, rizslisztes massza, amelynél fontos eltalálni a tökéletes állagot: ha túl lágy, a minimális esztétikai élményt is mellőzve nyúlik-folyik, amerre lát, ha túl szilárd, akkor kellemetlen lisztes íze van. »

“Vagy teljes gőzzel vagy sehogy”

“Vagy teljes gőzzel vagy sehogy”

Diákokkal beszélgettünk a Bocuse d’Or kapcsán a szakácsszakma mai helyzetéről, a motiváltságról, a szenvedélyről és a szakma iránti elkötelezettségről, valamint a harmadik commis-k szerepéről Molnár Gáborék felkészülése alatt. »

Értékelési szempontok    |    Impresszum    |    Médiaajánlat    |    Kapcsolat    |    Adatkezelési elveink