Első benyomások
Jó érzésekkel indultunk a napokban megnyílt La Rosába, mert a megnyitóról született írások és főleg az ételfotók kiváló minőségű, izgalmas, gusztusos, jóízű, olaszos-spanyolos fogásokat ígértek.
A szóban forgó napon, hétvége előestéjén egyedüli vendégekként üldögéltünk az Ó utcai helyen. Egy teázó fiatal páron kívül az étterem tulajdonosi köre vacsorázott velünk egy időben, ami kifejezetten jó jelnek számít, hiszen egy kínai étteremről is úgy derül ki, hogy jó, ha azt tapasztaljuk, hogy az egész kínai család ott vacsorázik egy sarokban.
A Segál Viktor konyhája helyén nyílt étterem nagyjából megőrizte az akkori modern dizájnt. Kár. Mert a neve és a meghirdetett karaktere szicíliai vonalat és spanyol beütést ígér, ami hangos, családias, olaszosan jó hangulatú, kifejezetten táplálkozásra inspiráló közeget jelentene, ez itt pedig egy határozottan rideg (bár dizájnos), megkockáztatom, arctalanra sikeredett interior lett. Ezt az érzetemet csak fokozta, hogy a hely – adottsága miatt – gyakorlatilag egy modern irodaház lépcsőházában található, ami némi hangulatos ellensúlyt megérdemelne.Érkezésünkre hamar asztalunkhoz lépett a pincér, étlappal, italajánlattal. Egy egyszerű, száraz kaliforniai fehérbort választottam, semmi különös, de megfelelő hőfokon, kellemes aperitifnek bizonyult. Sajnos az italokkal együtt nem érkezett üdvözlőfalat, ami – a megnyitó bruscettái láttán – pedig igazán jóleső és elvárható lett volna.
Az étlap 4-5 féle előételt, ugyanennyi főételt és 2-3 édességet kínál. Egy lazac carpacciót és egy paradicsomos consommét rendeltünk szív raviolival. Az első fogások viszonylag rövid várakozási idő után meg is érkeztek. A lazac carpaccio tekintélyes mennyiségű, friss és jóízű halból készült tányér. Bár a szeletek nem kifejezetten a nagykönyvben megírt vékonyságúak, sőt kifejezetten húsosok – ez ebben az esetben nem volt zavaró. A halszeletek fekete borssal megszórva, némi galambbegy salátával - díszítésképpen – és egy kis tálkában szójaszósz kíséretében érkeztek. Hiányzott a só, az ott helyben, frissen őrölt bors zamata, némi hagyma és egy kis savanykás íz. Finom volt a lazac, de nem hozta a carpaccio paradox módon rafináltan egyszerű, mégis bonyolult ízvilágát. A paradicsomos consommé elnevezés megtévesztett. Egy izgalmas paradicsomlevest vártam, ehelyett egy normál erőleves érkezett, enyhe paradicsom ízzel és szív alakú hússal töltött raviolival.Főételként egy izgalmas és egy klasszikus tányért, langusztafarkakat pirított libamájjal korianderes salátaágyon tálalva és báránycombot rózsaborsos vörösborszörpben választottunk.
A libamáj langusztafarok helyett mindössze 3-4 pirított garnélarákocskával került a tányérra. A libamáj krémes állagúra sült, a rákokkal sem lett volna semmi baj, ha a méretük és fajtájuk felett sikerült volna napirendre térnünk. A salátában a friss koriandert nem sikerült felfedeznem.A klasszikus báránycomb gondolatára szaftos, kicsit „recegős hús” látványa jelent meg lelki szemeim előtt, enyhén folyós állagú vörösboros szószban, vidám rózsabors szemekkel bőven meghintve. Ehelyett két túlsütött, vastag cipőtalpat kaptam. Hogy a hús külseje szárazra pirult, azt még elnéztem volna a konyhának, ha belül omlós puha szaftos maradt volna a szelet. Sajnos, a mélyhűtőből „észhez térített”, kiszárított, kemény húst kaptam. Hiába kerestem a mentséget – nem találtam. A köret némi burgonyapüré ágyon zöldség concassé, igazán szép mutatott és könnyen meg is adta magát. A mártást egy nyúlós-ragadós, vörösboros, édes, valójában egy zselatinos szörpre emlékeztető öntetként tudnám jellemezni, sokat nem rontott a húson, de nem is sikerült tompítania a sokkot.
Az édességekre sajnos nem maradt időnk, mert bár továbbra is csak mi és a tulajdonosok ültünk az étteremben, a második fogásunk viszonylag hosszan váratott magára.A kávénál viszont végre megérkezett hely olasz szelleme. Az egyik tulajdonos fiatalember maga jött megérdeklődni milyen kávét szeretnék. Hosszan tárgyaltuk, hogy milyen is legyen a macchiato, rövidebb-hosszabb-keményebb vagy lágyabb habbal, majd amikor formába öntöttük az igényeket, azzal távozott az asztaltól, hogy ő maga készít nekem egy valódit. Így is lett, a kávé olyan volt, ahogy az olasz nagykönyvben meg van írva. Kár, hogy ez a figyelmesség és tökéletességre való törekvés csak az utolsó percben érkezett el hozzánk.
Hazatérve, újra végigolvastam a megnyitóról és főleg annak menüjéről készült írásokat és sajnálttal állapítottam meg, hogy a mi választékunk még csak halványan sem emlékeztetett arra a vidáman ínycsiklandó forgatagra, amivel a tulajdonosok megörvendeztették a debütálása érkezett vendégeket. Mintha közben étlap és stílusváltás történt volna a még szinte meg sem nyílt étteremben. Becsalogattak valamivel, majd kaptunk valami egészen mást, ami köszönő viszonyban sem volt a „szuvidolt” bornyúnyakkal.Mi történik a La Rosában?
A tesztelés időpontja: 2010. február . A kritika az étterem akkori teljesítményét értékeli , amely azóta változhatott.Címkék: La Rosa
« Vissza a TESZTEK rovatba.
Az Onyx az Év Étterme 2011 győztese
Közép-Európa legjobbja a szlovén Pri Lojzetu
A január 19-én a Sofitelben megrendezett nagyszabású gálán kiderült, hogy a 2011-es Év Étterme az Onyx. A legnépszerűbb fővárosi étterem a Mák, míg a legkedveltebb vidéki a Kistücsök lett. A szlovén Pri Lojzetu kapta a legkiemelkedőbb közép-kelet-európai étteremnek járó CEEfood-díjat. »
Év Étterme 2011
Képszemle
Mondanánk mi szívesen szövegben, szubjektíven, de a képek úgyis magukért beszélnek. »
Olcsóbban nálunk a Tésztavarázs
Csupa könnyen elsajátítható recept található ebben a nagyszerű gyűjteményben, amely minden klasszikus tésztareceptet a lehető legegyszerűbben mutat be. A 3 Michelin-csillaggal rendelkező Michel Roux tudása a klasszikus francia iskolában csiszolódott és több mint 30 évnyi tapasztalattal és óriási gyakorlattal rendelkezik a tésztakészítés terén. A könyv kedvezményesen megrendelhető az oldalunkon. »
Kedvezményesen a Larousse Gasztronómiai Lexikon
A Larousse Gasztronómiai Lexikont először 1938-ban adták ki, azóta az egyik legfontosabb referenciakötet a gasztronómusok számára. Magyarul is kijött, kedvezményesen megrendelhető az oldalunkon. »
A legjobb rántott húsok
Panko, tisztított vaj, fledermaus
Magyarország nem enged a rántott húsból. Nem nehéz megjövendölni a műfaj feltámadását. Egyelőre azonban csak pár helyen készítik igazán jól. »
A 10 legjobb ázsiai leves
Most mondja azt valaki, hogy nincs itt multikulti. Aki keres, az talál, ezt bizonyítja az alábbi listánk is, amelyben a legjobb ázsiai leveseket gyűjtöttük össze. Vigyázat, ha egyszer megkóstolják, többet nem szabadulnak tőlük! »
Pálinkás nyúlsajt
korianderes tökpürével és tőkegomba salátával
Az Év Étterme 2011 gála egyik legnépszerűbb fogását az egri Zsálya bisztró séfje, a Tetrabbittel közös receptversenyünk profi győztese, Meskó Norbert szállította. »
Mogyoró likőrös mascarpone-s szelet
Édes és Keserű receptje
A legtalálóbb jelző a “gazdag” lenne erre a süteményre. »
Az északi konyha szolgálatában
Két magyar is dolgozik Dánia egyik legjobb helyén, a fantasztikus környezetben fekvő Svinklove Badehotel éttermében. Őket kérdeztük egyebek közt arról, hogy milyen érzés testközelből tapasztalni napjaink legjobb konyhájának kikiáltott északi konyhát. »
