Első benyomások
Ez a hely az igazi magas labda, amiről minden kezdő gasztronómiai írópalánta álmodik.
Kifejezetten kínosan érzem magam, berzenkedik a lelkiismeretem is, hogy megint belefutottam a nyilvánvalóba. Hogy jövök én ahhoz, hogy egy, a déli órákban, a sűrű hóesés ellenére is zsúfolt étteremről lerántsam a leplet. Egy olyan helyről, melynek elégedetten jóllakott közönsége, mérgezési tünetek nélkül távozik, méghozzá a közelgő visszatérés ígéretével a tekintetükben.
Elbizonytalanodtam, vajon egyáltalán érdemes-e írnom erről. Akár azt a megoldást is választhattam volna, hogy szóra se méltatom az itt folyó, vendéglátásnak csúfolt tevékenységet. Mégis megírom, még ha így kénytelen vagyok súlyához mértnél lényegesen bővebben beszámolni az itt tapasztaltakról. Mi az, ami mindenkinek tetszik, csak éppen nekem nem? Miért nem tudok belenyugodni, hogy a mennyiség legyőzhetetlen érv, és bármilyen bülbül hangon, vagy gonzó stílusban ostorozom is, nem lehet igazam, mert a tapasztalat ellenem szól. Ahol ennyi jó ember nyikkanás nélkül elfogyasztja az ebédjét, ott nem lehet baj.Adva van egy kis belvárosi utca: a neve Magyar. Pont annyira eldugott, mint amennyire elismert a magyar gasztronómia világviszonylatban. Talán ez a szerencsénk, mert, ha a mostani állapota válna széles körben ismertté, akkor velem fanyalogna itt még egy busznyi turista is. Tehát ünnepelhetjük azt a kivételes mázlit, hogy konyhaművészetünk igen csak enigmatikus a világ népei számára, hogy önönmagunkat ne is említsem.
A kis utca egyik házában működött a Baraka és később Segal Viktor étterme. Ha a még távolabbi múltba meresztjük tekintetünket, akkor - ha nem tévedek - itt állt a Légrády féle, nagyon, de nagyon ínyenc és mindenekfelett magyar étterem. Hol van az már?Ahogy a ma itt működö Ruben étterem étlapjába mélyedek, többnyire a magyar étlapokról ismert fogások kacsintgatnak rám csalogatóan kedvező árfekvésben. De az én kisördögöm nem hagy nyugodni: hogyan lehet ezeket ennyi pénzből előállítani? Már a dobozos expressz ételek kapcsán is megfogalmazódtak bennem ezek a kételyek, bár ott a nagyüzemi gyártás némi magyarázattal szolgált úgy a minőségre, mint az árképzésre. Körülöttem a hivatali, munkahelyi félórások fogyasztják ételeiket, és étkezési utalványokkal egyenlítik ki számláikat. Üsse kő, most már nincs menekvés, berendelem, amit kedvemre valónak találok: nem a menüt, hanem a la carte fogok étkezni, az idő sem számít.
A csábítóan hangzatos padlizsános parajtortácskát kérek előételnek grillezett, füstölt gomolyasajttal, paprikamártással. Közben arra is van időm, hogy szemügyre vegyem a környezetet. Újdonságként hat az emeletre vezető lépcsőkorlát vas ciráda motívumainak megjelenése az egyik falfelületen és az asztalokon lévő papír alátéteken. Amúgy ugyanaz a bútorzat, mint Segal idején. Az új üzemeltető nem a külcsín drasztikus megváltoztatásával vette birtokába a helyet, remélhetőleg erőit a konyha teljesítményére összpontosítja.Érdekes kiszerelésben kerül elém a padlizsános parajtortácska. Nem hiszem, hogy nagyon messze járnék az igazságtól, ha azt gondolnám, hogy ez a becéző elnevezés valami aprócska padlizsán, paraj és gomolya egymásra tornyozott elegyét jelentené a többségnek, amit élénk színű paprikamártás tesz pikánssá. A gasztronómia mai állása szerint a mártás nem feltétlenül a mindent elöntő vörös hungarikumból kell készüljön, hanem lehetne kápia, akár kaliforniai paprika is. Amikor itt tartok álmodozásomban már előttem díszeleg lisztes paprikás mártásban úszva néhány könnyedén megfuttatott parajlevél, alatta olajban tocsog két padlizsán szelet, és az egész tetejében a gomolya. A „mártás” feltehetően az étlapon szereplő töltött paprika mellől származik, amivel egyúttal sikerült ízelítőt kapni abból is. Egyedül a gomolya értékelhető, bár az is sósabb az elviselhetőnél, de mégis hoz valamit vonzó füstös ízéből.
A „citrusos kacsaleves gnocchival” tekintélyes méretű ibrikben érkezik, vagyis inkább a tejfölös kacsaragú leves krumplis gombóccal, mert már látványra is inkább ez a robusztusabb elnevezés illik rá. A tejföl szabálytalan csomókban uralja a levet, ami egy mindent-bele-lére emlékeztet, tele túlfőtt zöldségekkel, már-már áthatolhatatlan mennyiségben, és itt-ott megállapíthatatlan származású csipetnyi hús cafatokkal és két-három megkeményedett gyári gnocchi. A citrus is jelen van: az ibrik vastag szélébe tűzve, mint az egyszeri ember pörge kalapján a madártoll.Hozzáteszem, hogy az adagok hatalmasak, ahogy az a magyar konyhában elvárható, mert a pénzemért aztán legyen valami a tányéron...(ban)…
Ennek a hagyománynak a jegyében púposodik előttem a brassói aprópecsenye. Jól odasült méretes krumpli kockák, színre még vonzóak is, de mikor ráharapok ellenállást nem tanúsítva esnek szét: határozottan túlkészült. A vasorrú bába arcbőre nem olyan ráncos, mint az ételbe zsúfolt zöldborsók héja. Nem gondolom egy percig sem, hogy a csimbókosra nyesegetett hús zsenge szűzérme volna. Az adag egészében szép nagy: lecsó alapon húst főztek, pirítottak, beleömlesztették a ráncos zöldborsót, majd a tetejét bőségesen megszórták a jolly-joker sült burgonyával, ami még sokféle fogásban hasznosítható. Ezt hívják vállalkozói konyhának, ahol minden mindennel párosítható. Kezdem érteni az öngyilkosan alacsony árakat. Valamit valamiért. Mert ha a dobozos ételekkel kell versenyezni, akkor szomorúan jelenthetem, hogy a Ruben alulmaradt ebben a nemtelen küzdelemben. A tesztelés időpontja: 2010. január . A kritika az étterem akkori teljesítményét értékeli , amely azóta változhatott.Címkék: Ruben
« Vissza a TESZTEK rovatba.
Szulák, fürj és tsai.
Olyan éttermet, amely az Üllői út külső vége felé, egy lakótelep mellékutcájában található, és mindehhez ráadásul vietnami, Magyarországon szinte kizárólag itt élő külföldiek szoktak felfedezni, akiknek hiányzik a más –multikulturálisabb- városok sokszínű gasztronómiai élete –értem ez alatt a tucatnyi ázsiai, vagy arab éttermet, ahová az ember csak úgy, különösebb rákészülés nélkül, hétköznap beugrik –egy gyors curry-re, tagine-ra, vagy tavaszi tekercsre. »
Zánka felől a falu elején, Tapolca felől a falu túlvégén, Kővágóörsről jövett pedig jobbra fordulva a stop-táblánál található a Kővirág Panzió és Étterem, ahol súlyos titkok szunnyadnak, ki tudja mióta és még meddig. »
A borairól is ismert Horváth József 1994-ben nyitotta meg éttermét Fertőrákoson, mely különösebb marketing és PR nélkül is hamar hírnevet szerzett magának. Soha nem az aktuális trendeket lesték, a természettel, környezettel kialakított harmónia, a legmagasabb minőségű alapanyagok, fűszerek felé nyitottak. »
Blogkóstoló
A Dining Guide szervezésében, a Tefal fő támogatásával és az ötletgazda Fűszeres Eszter meghívására hét gasztroblogger receptjei elevenednek meg a Tabáni Terasz vendéglő hangulatos udvarán berendezett látványkonyhákban szeptember 11-én 12-24 óra között. Bővebb információért és jelentkezésért klikk a képre. »
Először magyarul a Larousse
Hetente újabb szócikk az oldalon
A Larousse Gasztronómiai Lexikont először 1938-ban adták ki, azóta az egyik legfontosabb referenciakötet a gasztronómusok számára. Magyarul novemberben jelenik meg, kedvezményesen megrendelhető az oldalunkon. A lexikon rovatunkban hetente újabb szócikkeket közlünk a kiadványból. Ugyan a húsvét még messze, viszont legalább lesz elég időnk, hogy megtanuljuk a navarin készítését. »
2010. TOP10 étterme
Hogy idén kik kerültek be a TOP10–be azt június 3-án az Aranyszarvas étterem teraszán jelentette be Wiszkidenszky András, a zsűri elnöke. »
A Costes
az Év Étterme 2009 győztese
A január 20-án megrendezett nagyszabású gálán derült ki, hogy ki nyerte el a Dining Guide díját, azaz ki lett a 2009-es Év Étterme. A Dining Guide ínyenc közönséget reprezentáló 36 fős társadalmi zsűrije a Costest találta az év legjobbjának. »
Dining Guide
újságíró pályázat
Az írások
Nagyon sok anyag érkezett a gasztronómiai újságíró pályázatra. A karácsonyt végig olvastuk, majd győztest hirdettünk Láng László személyében. A beérkezett pályázatok nagy részét most publikáljuk, hiszen mind értékes és közérdeklődésre tarthatnak számot. Várjuk a véleményeket. »
Dining Guide ételfotó pályázat
A képek
Egy ételfotó nem csak a gasztronómiai élmény ígéretét, a részletek gazdagságát hordozza, de készítőjének személyiségét, egyéni stílusát is. Ezt kerestük a benyújtott pályaművekben is. »
Gabonakör: körkép mindennapi kenyerünkről
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin Kenyér - Gabona című száma
Érdemes körülnézni, és megtudni, hogy milyen egészségi hatásai vannak a gabonából készült termékek fogyasztásának, és hogyan hat a környezet állapotára ezek előállítása. A Tudatos Vásárló ezeket a szempontokat gyűjtötte össze új, „Kenyér-gabona” témájú számában. Emellett olyan hétköznapi praktikákba is beavat az újság, hogyan érdemes kenyeret választani. A magazin akkreditált laboratóriumi tesztnek vetette alá a tíz legnépszerűbb étolajat is. »
A 8 legjobb hely családi ebédre
Nem egyszerű műfaj, amikor olyan helyet kell találni, amelyik mindenki ízlésének megfelel. Mi igyekeztünk. »
A legjobb büfék
Mit és hol eszik az ember, ha siet és éppen nincs is túl sok pénz nála? Összegyűjtöttünk olyan büféket, amelyeket Budapesten érdemes útba ejteni egy gyors, olcsó és finom harapnivaló erejéig. »
A legjobb csúcs-
cukrászatok
A gazdag cukrászörökség és -hagyomány ellenére nem is olyan könnyű olyan cukrászdákat találni, amelyek modern szemlélettel, kiváló minőségű alapanyagokkal dolgoznak. »
Zöldfűszeres sajtkrémmel töltött császár-
zsemle
Limara receptje
Limara is "zölden gondolkozott" és a receptversenyünk kapcsán egy zöldfűszeres sajtkrémmel töltött péksütemény jutott először eszébe. »
Így készül a Zazzi macaronja!
Nemrég a Zazziban jártunk, beszélgettünk a cukrászokkal és a közös sütés sem maradhatott ki. Hát persze, hogy macaront készítettünk. »
Miguel örömfőzése
konyhafőnöke
Június óta ismét a Costes-ben Miguel Rocha Vieira, az étterem régi-új, portugál konyhafőnöke. Azt mondja, az egész nagyon emocionális döntés volt. »
Navarin
Larousse Gasztronómiai Lexikon szócikke
Birkaragu, burgonyával és/vagy különböző zöldségekkel (a navarin „tavaszi módra” esetében primőrzöldség a köret). »
Így készíts pikáns szilvalekvárt!
Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcsünknek épp most van a szezonja. A pink.hu elárulja, honnan származik, miért hasznos, és természetesen ajánlanak egy jó kis lekvárreceptet is. »
Hozzászólni, illetve új topicot létrehozni csak regisztrált felhasználóink tudnak.
Belépés