Nem olyan hely ez, amelyre országjárás közben véletlenül rátalál az ember. De ha egyszer odatalált, valószínűleg hamarosan vissza is tér ide. »

Most írjam, vagy ne írjam? Ha megírom, akkor kiderül, hogy milyen szánalmas az egész, és megírása által magam is azzá válok. Ha vendéglátóim nem csinálnak akkora ügyet abból, hogy milyen ételek mennek ki az asztalokhoz, miért tenném szóvá én, hogy megint mekkorát csalódtam. Talán érthető is közömbösségük, hiszen én zokszó nélkül fizettem, amivel elfogadhatónak minősítettem, amit elém tettek. »

Jó érzésekkel indultunk a napokban megnyílt La Rosába, mert a megnyitóról született írások és főleg az ételfotók kiváló minőségű, izgalmas, gusztusos, jóízű, olaszos-spanyolos fogásokat ígértek. »

Ez a hely az igazi magas labda, amiről minden kezdő gasztronómiai írópalánta álmodik. »

A Dohány utcát és környékét sok gasztrotematikában el tudjuk képzelni, de talán az autentikus olasz trattoriák lelőhelyeként legkevésbé. »

Végre személyesen is meg kellett tapasztalnom, hogy milyen is ez a Bonfini. A fórumon annyi bejegyzés érkezett, hogy némelyeknek az volt az érzése, hogy önfényezés esete forog fenn. Hát öndicséret vagy sem, azt döntse el, akinek fontos, de az kétségtelen, hogy meglepő igényesség jellemzi a konyha teljesítményét. »

Igazi tradicionális olasz étterem Budaörs központjában. »

Mindig is amolyan alapintézmény volt a hirtelen meredeken felívelő Bimbó út elején, amit a Rózsadomb rajtkövének és főutcájának is nevezhetünk. Aztán hosszan pihente Csipkerózsika álmát, míg valakinek eszébe nem jutott felébreszteni. Olcsó nem lehetett az ébresztő. »

Nyelvet még nem ettem ennyire rafinált kiszerelésben. »

Csak egy étteremről van szó, ami történetesen a tulajdonos és közeli barátainak a születési évére emlékeztet, az alapján kapta a nevét. A 67-es év jótékony homályba vész, bár felrémlik a miniszoknya, a popzene és csábos csajok csókjai. »

A mindent megsokszorozó tükrök szigorú többszörözésében elkerülhetetlen, hogy magamat is legalább négyszer lássam viszont. Nálam vonzóbb alakok esetében ez talán izgalmas… »

A valamikori út menti családi házat tágas kert öleli, amelynek egy tekintélyes részét parkolónak áldozták. Ez jó is meg nem is, hiszen a kertben ülve az autóipar termékskálájára téved az ember pillantása, ami nem táplálja a provence-i érzést, másrészről viszont kényelmes, így nem kell a meredek padkán egyensúlyozva hátrahagyni ebek harmincadjára a kocsit. »

Kicsi, hangulatos, modernséget és egyszerű eleganciát sugárzó barátságos bisztro az első kerületben. Messziről fel sem tűnik, olyan szerényen hirdeti magát a Donáti utcában. Semmi túlzás, semmi cicoma, kellemes környezet, amely nem tereli el a figyelmet az ételek élvezetéről. Mégis rendesen „meg van csinálva”. »

Azt mondják, ez Jamie Oliver magyarországi referenciaétterme. Ha így is van, én inkább a magyaros fogásokra fókuszáltam. Mégsem bántam volna némi előítéletmentes beavatkozást Jamietől a paprikás csirke esetében. »

A fekete kismacska. Kétségkívül az este legemlékezetesebb szereplője. Ez pedig szomorú hír, lévén, egy – elvileg komolyan vett – nem akármilyen adottságú, és árban is ennek megfelelően pozícionált étteremről beszélünk. »

A Balaton titokzatosan opálos látványa, a rezgő fények és a távoli víz sejtelmes éjszakai bársonya a majdnem mindent megbocsájtás hangulatát kényszeríti az idelátogatóra. Kivéve azt, hogy a tágas terasz milliónyi szúnyog vadászterepe az éjszakai csendben. »

Hevesebben kezdett dobogni a szívem, amikor a legszebb hazai gasztronómiai magazin legfrissebb számát lapozgatva, szír-libanoni étteremről szóló beszámolóra bukkantam. Pláne, amikor kiderült, hogy a vendéglőért még utazni sem kell messze. »

Hiába a bulvárhírnév, az Arany János utcai Pomo D'Oro étteremként is megállja a helyét. A tulajdonos Gianni Annoni nem csupán celeb, hanem a hasát szerető olasz férfi is, és a hasukat szerető olasz férfiak bizony remek éttermeket szoktak működtetni. »

Rögtön, ahogy belépünk, megcsap bennünket az étterem patinás hangulata. Nemcsak a klasszikus beltér, az elegáns teríték és mindenek előtt Lotz Károly impozáns mennyezetfreskói tehetnek róla, hanem udvarias pincérünk is. »

A Balaton egyik legexkluzívabb jachtkikötője mellett, a Marina Port Szálloda étterme a hazai hajós elit egyik nagy kedvence. Az étterem terasza a Balatonra néz, a vendégek zömmel magyarul beszélnek. Az étlap kedélyeskedő. »