A kultikus Meyer citrom kétségtelen népszerűsége ellenére sokan vajmi keveset tudnak a kicsi, mélysárga, vékonyhéjú gyümölcs eredetéről, nem is beszélve névadójáról, Frank N. Meyerről.

A különleges citrusféle az utóbbi években egyfajta gyümölcsceleb lett, mivel a mezei savanyú citromhoz hasonló külső édesebb belsőt rejt, amely érthető módon népszerűvé tette: egy édeskés citrom persze, hogy izgalmas!

Balra a Meyer – sanosvaldo.cl / Instagram

Sokáig úgy szólt a fáma, hogy a Meyer egy egyszerű citrom-narancs hibrid, azonban egy újabb, Franck Curk által vezetett 2016-os genetikai tanulmány szerint valójában a citrom, a mandarin és a pomelo keresztezéséből születhetett.

Az enyhén narancsos árnyalatot öltő citrom cukor- és savtartalma is magasabb, mint az átlagos viaszos bolti verzióé, éppen ezért remekül passzol tortákhoz, pitékhez és más cukrászsüteményekhez. Sok más hozzávalóhoz hasonlóan az édeskés citrom elterjedését is Amerikának köszönhetjük. Bár már a 20. század elején bekerült az államokba, egy vírus miatt a 70-es években terjedt el újra. Kaliforniai lakhelyén a Meyer citrom a helyi termelés szimbólumává vált.

Joghurtos torta Meyer citrommal / marthastewart.com

Mindez az Alice Waters vendéglátós és Lindsey Shere filmes nevével fémjelezett berkeley-i Chez Pannise étteremhez köthető, amely fontos szerepet töltött be a kaliforniai konyhaművészet kialakításában. A tulajdonosok az 1990-es években számos receptben felvonultatták a Meyer citromot, majd később Martha Stewart is így tett, és összességében ez a „gasztro PR-kampány” hozta meg neki végül népszerűségét.

thecookfeed / Instagram

Az újvilági ismertség ellenére a különleges citrusféle távolról sem amerikai őslakos. Kínából származik, mégpedig egy Pekinghez közeli kis faluból. Itt talált rá Frank N. Meyer 1908-ban, aki az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium megbízásából járta Ázsiát újabb és újabb haszonnövények után kutatva. A kicsi cserepes növény mérete ellenére figyelemreméltó mennyiségű gyümölcsöt hozott.

Meyer így írt a felfedezésről: „a gyümölcs nagy, puha, vékonyhéjú, lédús, mérsékelten savanyú és gyakorlatilag magtalan”.

Kása baracklekvárral, dióval, Meyer citrommal – ripiszke / Instagram

Meyer hivatalos mezőgazdasági felfedezőként korának Anthony Bourdainjeként járta a Távol-Keletet, ahol a (végül) a nevét megkapó citrom mellett egyébként még vagy 2500 (!) különféle növényről hozott hírt és mintát az újvilágba. A valójában holland származású férfi Frans Nicolaas Meijerként látta meg a napvilágot 1875-ben Amszterdamban.

Roppant eklektikus figura volt nagy szakállával, birkabőr kabátjával és sétabotjával, amelyhez elképesztő természetimádat társult.

Meg volt győződve róla, hogy a növények beszélnek hozzá, ráadásul egy időben egy Thoreau által inspirált utópisztikus közösségben is élt hazájában. Hozzáértése végül Kaliforniába sodorta, ahol egyfajta sztárszerepben tündökölt kalandjáró szelleme miatt: hajdanán sokat írtak róla az újságok, és kínai útjait követően még Theodore Roosevelt amerikai elnökkel is találkozott.

Meyernek rendkívüli, de viszonylag rövid élet jutott, ugyanis 1918-ban, 42 éves korában tragikus módon eltűnt egy Sanghaj felé tartó hajóról. Egy halász bukkant rá a holttestére a Jangce folyóban. Bár nincs rá bizonyíték, valószínűleg öngyilkosságot követett el. A fokozódó idegengyűlölet közepette – ekkoriban még zajlott az I. világháború – szigorították az importra vonatkozó szabályozást, és emiatt sok mintája átmenetileg nem jutott be az Államokba (ez önmagában persze nem magyarázza meg az öngyilkosságot).

Kereken 100 évvel később Meyer egy elfeledett hős az Egyesült Államokban, pedig az ország és közvetve az egész világ sokat köszönhet neki. A Meyer citrom mellett a szójababot érintő felfedezései is korszakaltónak bizonyultak: tulajdonképpen neki köszönhettük a nyugati világban a szójatejet, a babcsírát és a tofut is (amit ő csak babsajtként emlegetett), mivel ő kapta elsők közt lencsevégre őket.

Brooke Lark / Unsplash

Forrás.