Az olaszok imádják, mi néhány éve még kidobtuk, de ma már szerencsére itthon is tudjuk, milyen finom is tud lenni mondjuk egy ricottával töltött, sörtésztában megforgatott és ropogósra sütött cukkinivirág.

A cukkinivirág erős nemi identitása viszont talán nem ismert olyan széles körben. A női és a hím virág is ehető, de a hozzáértők általában a hímet preferálják. A női virágból lesz a termés, ez az, amelyik jó anyukaként szorosan rajta marad a tökön, illetve a cukkinin, és ha a termés növekedése előtt leszakítjuk, akkor bizony nem lesz cukkinink. A hím virág viszont külön nő, és onnan ismerjük meg, hogy ha belenézünk, a bibéje hosszú és vékony (a női virág apró, kerek bibéjével ellentétben). Amikor ilyet szedünk, ne szedjük le az összeset, hogy jövőre is maradjon. A bibét egyébként az elkészítés előtt ki kell csippenteni, de ha vásároljuk a virágot, győződjünk meg róla, hogy nemcsak maga a virág, hanem a bibéje is erős élénksárga. Ha kicsit megbarnult, akkor inkább ne vegyük meg, mert dohos vagy gombás lehet. A virágok maguk is legyenek erőteljesek, simák, ne löttyedtek. Ha a hím virágokat vízbe állítjuk, egy pár napig eltarthatjuk őket, a nőit viszont magán a tökön tároljuk, és csak az utolsó pillanatban válasszuk el a terméstől.

Bár a tök- vagy cukkinivirágot leginkább olajban sütjük ki, egészséges. Karotinoidtartalma, aminek a szép sárga színét is köszönheti, szerepet játszhat a daganatos betegségek megelőzésében, kalóriát alig tartalmaz, és magas az A-vitamin-tartalma, ami antioxidáns, valamint segít a vas hasznosításában.