Hirdetés
Hirdetés

A 3D nyomtató az új mikró?

SZERZŐ: Mihály Kamilla
2014. április 16.
Az idén januárban megrendezett CES elektronikai vásáron mutatták be az első kereskedelmi forgalomba kerülő, kimondottan édességkészítésre alkalmas 3D nyomtatókat, a ChefJet két típusát. Ennek kapcsán azt latolgattuk, hogy milyen lehetőségek vannak az ételnyomtatásban, összeszedtük, hogy milyen jelentősebb szereplők fejlesztik a technológiát, és megmutatjuk azt is, hogy a macisajt nyomtatás egy kiváló gasztronómiai önismétlés, amiről még a gépnek is van véleménye.
Hirdetés

Az idén januárban megrendezett CES elektronikai vásáron mutatták be az első kereskedelmi forgalomba kerülő, kimondottan édességkészítésre alkalmas 3D nyomtatókat, a ChefJet két típusát. Ennek kapcsán azt latolgattuk, hogy milyen lehetőségek vannak az ételnyomtatásban, összeszedtük, hogy milyen jelentősebb szereplők fejlesztik a technológiát, és megmutatjuk azt is, hogy a macisajt nyomtatás egy kiváló gasztronómiai önismétlés, amiről még a gépnek is van véleménye.

3D Systems

3D Systems


A CES-en bemutatkozó Chef Jet az első kereskedelmi forgalomba kerülő 3D ételnyomtató, ami elsősorban cukor és csokoládé alapanyagokkal dolgozik. Az egyszínű és a csillámpóni minden árnyalatában nyomtató konyhai kisgépek főleg a cukrászati felhasználást támogatják, a gépekhez egy könnyen kezelhető tervezőprogram is járul. A 3D Systems gyártmánya az év második felében valószínűleg Magyarországon is forgalomba kerül, ekkor jönnek majd a tengelyszimmetrikus cukorhálók, ikozaéder édesítők, és a mass customization elvén tulajdonképpen bármi, ami cukorból egybenmarad. A cég az áttört szerkezetű, bonyolult cukorlabritintusokban járatos, a gépet egy építész házaspár fejlesztette le, akik először takarékossági okoból szórtak cukrot a gépbe.
3D Systems

3D Systems


Az édességnyomtatás jóval kényesebb ügy, ha csokival dolgozunk, itt a cukornál látott törmelékes felületet nehezebben toleráljuk. A Choc Edge nevű cég fontosnak tartja megjegyezni, hogy a nyomtatással nem kell költséges öntőformákat előállítani, de ők is inkább csak pingálnak, térbeli alakzatok helyett.
A MOME-n digitális tárgyalkotást oktató Váró Péter szerint a jelenleg elérhető nyomtatók alkalmatlanok arra, hogy a csoki megfelelő kristályszerkezete előálljon: az az egyetlen szerkezet, amit szépnek találunk. Váró szerint a jelenleg elérhető, olvasztással és extrudálással dolgozó technológia egyszerűen képtelen gyönyörködtetni, ráadásul nincs szükségünk olyan szerkezetű ételre, aminek az egyedüli előállítási módja a nyomtatás volna. Főként azért sem, mert a nyomtatás jelen esetben marketing-pozíció: a megolvasztom-kinyomtatom olyan mozzanatsor, amit más konyhai eljárással is el tudunk érni, jóval rövidebb idő alatt. Váró azt is megjegyzi, hogy az űrkutatásban és az utazásban annál inkább lehet jelentősége, hiszen itt a kicsinyitő-tömörítő-raktározó képességek fontosak.

A NASA valóban szeretne ételt nyomtatni az űrben, ezért pizzával kísérletezik, ami érdekes szimbóluma annak a konyhatechnológiai ismerethalmaznak, amit viszonylag nehezen tudunk nyomtatóval utánozni. A fatüzelésű kemencé mély, lángoló gyomrát, a határozott mozdulatokkal megtágított tészta állagát, és a hőtől felpukkadó, apró kormos kisüléseket nehezen lehet utánozni. Ettől eltekintve a 3D nyomtató rengeteg dolgot tud, például a NASA feltételezései szerint képes olyan pizzapatront tárolni, ami akár 30 évig is őrzi a szavatosságát. Az így eltett pizzapaszta bármikor konyhakész, és a külön nyomófejeknek köszönhetően képes több összetevőből, rétegzetten előállítani az ételt. A gép nagyon aranyos pizzát fest: kicsit síkszerű, de igyekszik feltölteni a tészta szélét, ami így hatékonyan keretezi a feltétet.

Printing Food 1. from Fiction Lab on Vimeo.
Kutató-reality jelleggel kerülnek elő a témát érintő fontosabb kérdések az OS Kantine videóiban, itt a tesztalany az ömlesztett krémsajt, amiből macisajt cikkelyek készülnek. Nemes Attila, OS Kantine kurátora szerint ha az élelmiszeripar ilyen ütemben fejlődik, akkor az otthoni ételnyomtatás egy teljesen logikus következmény. "A technológia hatékonysága az előre elkészített, variábilis ételkeverékekben rejlik, melyeket patronként tudunk tölteni, szervezni, programozni, stb. Részecskékkel, összetevőkkel kell komponálnunk, tehát a rendszer sikeressége azon áll, hogy ki tud jobb kódot írni azt ételekre, összeállításokra." Nemes Attila szerint nem feltétlenül a nyomtatás koncepciója, vagy a rétegegről-rétegre felépülő forma adja a technológia tervezhetőségét, hanem az olyan komplex háztartási gépek, melyek egyszerre kevernek, hűtenek, melegítenek, és állítanak elő kész ételt előre megadott parancsok alaján. Tulajdonképpen a kapszulás kávéfőzők, és a kávéautomaták is ilyen elven működnek, Yves Behar például egy teljes robotizált kávéházat tervezett, ami többek között azt ígéri, hogy jóval finomabb mikrohabot készít, mint bármilyen barista. Nemes azt is hangsúlyozta, hogy a konyhai nyomtatás tisztán kapitalista kérdés: bár közel állunk hozzá, de egyelőre nem épült rá olyan disztribúciós hálózat, amivel a mostani rendszereknek megfelelő profitot hozna. Nemes elmondása szerint a gyorséttermekben hozzáférhető készételek nem sokban különböznek ettől a modelltől, az eltérés főleg annyi, hogy míg most rendelkezésünkre áll egy kereskedelmi tér, ami tálcán kínálja a gépkaját, addig hamarosan egy háztartási doboz láthatja el ugyanezt a feladatot.
Foodini

Foodini


A Kickstarteren futó Foodini nyomtató hasonló elven a kapszulás táplálkozásszabályozásra épít, és egyedi igényekre szabott pasztával töltené fel a gépet. Az ötlet egész okos példát hoz, hogy miként tudunk a nyomtatóval időt spórolni: a házi készítésű ravioli így is házi készítésű ravioli marad, csak a formázás fázisait egy korszerűbb tésztagép veszi át tőlünk. A nyomtató tehát egy komplex tudású gép, ami számos eljárást helyettesít, de alapvetően a háztartási géppark része. A Foodini-t egy Natural Machines nevű vállalat fejleszti, akik remélik, hogy a gép a mikróhoz hasonló utat jár be, és jelentős árcsökkenés esetén egy banális háztartási kellék lehet. A Foodini bevezető ára 999 dollár volt, de valószínűleg 3000 dollár körül kerül majd forgalomba.
Az EU táplálkozáspolitikájában izgalmas szerep jut az ételnyomtatóknak. Népszámlálási statisztikák szerint 2025-re minden ötödik uniós lakos 65 év felett lesz, illetve az 50 év felettiek 15-25 %-a küzd nyelési nehézségekkel (diszfágia), ami alultápláltsághoz és depresszióhoz vezethet. Erre jelentene megoldást az egyedi igényekhez szabott ételpüré, amit helyi elosztó központokban nyomtatnak ki és szállítanak házhoz illetve időskori gondozó intézetekhez. A PERFORMANCE projekt vezetője, Matthias Kück szerint ez utóbbi azért is fontos, mert az idősotthonok legfőbb társasági eseménye a közös étezés, ahol kellemetlen egyenlőtlenségeket tud teremteni a diszfágia vagy egyéb táplálkozási probléma. Így a homogén bébipürék helyett űrhajós ételek javítanak majd az idős emberek kedélyállapotán.
Hirdetés
Tovább olvasok
Hirdetés
Hirdetés
Kisfaludy Program – Támogatás
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram