A kiflit szinte mindenki szereti. Van benne valami nosztalgikus, valami otthonos, valami kényelmes. Bejártunk népszerű helyeket, és végül hetet választottunk ki közülük, amelyeket a legjobb szívvel ajánljuk!

Egy kis kiflitörténelem

A kifli is egy olyan dolog, ami a törökök miatt született meg! A történet szerint a török szultán úgy döntött, leigázza Bécset, így hatalmas seregével körbekerítette a várost. Bécs azonban állta a sarat, és a város védelmezői, köztük a céhek is visszaverték a támadást. A török szultán ezért aknákat ásatott a város falai alá, többek között egy pékműhely alá is. A műhelyben éjszaka is dolgoztak, és figyelmesek lettek rá, hogy minden mozog. Azonnal riasztották a város védelmezőit, félreverték a templomok harangjait, így az embereknek volt idejük meghiúsítani a törökök tervét.

A törökök ekkor fel is adták, és a Stephans Kirche tornyára újra kereszt került a félhold helyére.

Ekkor, egészen pontosan 1529-ben egy Wendler nevű pék sütötte meg az első félhold alakú péksüteményt, azaz a világ első kiflijét.

Ennek következtében a kifli a mi térségünk sajátossága, Közép-Európa országaiban, azaz Ausztriában, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és a volt jugoszláv államokban ismert, máshol a világon nem. A pozsonyi kiflihez fűződő érdekesség pedig, hogy bár töltött és édes, hagyományosan nem cukrászdákban, hanem pékségekben készítették.

És akkor lássuk a kifliket!

Három Tarka Macska

A Pozsonyi úti pékség robbanásszerűen került be a köztudatba, és hatalmas népszerűségnek örvend. Akárcsak a kiflije, amit nem is volt olyan könnyű beszerezni, ugyanis amikor kerestük, épp nem volt (rajtunk kívül a sorban mások is hiába keresték). Viszont fel lehetett rá iratkozni, így másnap valóban friss kifli várt minket a pékségben, névre szólóan. Ami azért lássuk be, kicsit túlzás, a kiflinek bizonyos napszakokban magától értetődőnek kellene lennie. A várakozás azonban megérte. A Három Tarka Macska kiflijének héja lágyan roppan, a belseje pedig szinte lágy a vajtól, amit nem sajnáltak belőle. Ez a kifli már-már kalácsra emlékeztet, de persze azért kifliként funkcionál. Nem lehet úgy tépkedni, ahogy gyerekkorunkban tettük, de nagyon finom, magas minőségű pékáru.

Ára: 115 Ft

Kiskovász

Mielőtt belemegyünk a Nagymező utcai pékség által kínált kifli értékelésébe, hadd jegyezzük meg, hogy szerintünk minden pékségben kell lennie egy bizonyos plusz faktornak – ez pedig a kedvesség. Nem akarunk ömlengeni, de valahogy a reggeli pékáruhoz hozzátartozik, hogy kedves körítéssel kapjuk meg. Legtöbbször reggel megyünk, éhesen, és ilyenkor különösen jól esik néhány jó szó a kifli – vagy más – mellé. Sajnos ezt a legtöbb helyen hiányoltuk, pedig egy kézműves pékségben valahogy alapfelszereltség kellene, hogy legyen a derűs személyzet.

A Kiskovász példaértékű ebből a szempontból. Úgy gondoljuk, ilyennek kéne lennie a kiszolgálásnak minden olyan helyen, ahol 100 forint alatt nincs kifli.

De a Kiskovász tudománya nem áll meg itt: maga a kifli az igazi, szakadó, a feltekerés mentén “lefejthető” darab, ami egyszerre idézi a gyerekkort, de nem ismer kompromisszumot a minőségben.

Ára: 100 Ft (két méretben kapható, az óriás 200 Ft)

Pékműhely

A Lövőház utcai Szerelmeslevélben rezgett a léc, mert reggeli érkezésünkkor épp nem volt kifli, de három perc múlva kisült, úgyhogy nem kellett üres kézzel távozni. (Ekkor már kezdtük sejteni, hogy a kézműves kifli egyáltalán nem magától értetődően elérhető Budapesten.) Ez egy igazi klasszikus, egyszerűségében kiváló kifli, nem akar több lenni. A belseje nagyon szép szerkezetű, a héja szinte lehelletvékony. Kiválóan kivitelezett, “mindennapi” kifli.

Ára: 80 Ft

Panificio il Basilico

A Panificio kiflijét a Városmajor utcai üzletből szereztük be. Ebből aztán nem sajnálták a vajat, kinézetre szinte közelebb áll a kalácshoz, mint a kiflihez. A kinézete amúgy nagyon szép, formája a tökéletesen klasszikus kiflit idézi, szó szerint egy péksütemény. A vajas íz a belsején is érződik, akárcsak a kalács-jelleg: a tészta úgy téphető, mint a kalács, az íze viszont nem édeskés, ettől nem kell tartani. Ez az a kifli, ami biztosan nagyon népszerű uzsonna-alapanyag gyerekeknek, mert a lekvárt is nagyon jól elbírja, de ugyanúgy a felvágottat vagy a sajtot is. Külön pluszpont jár a kedves kiszolgálásért.

Ára: 120 Ft

Jacques Liszt

Ez volt az a hely, ahol a legnagyobb veszélyben volt a kifliteszt, ugyanis a reggeli órákban olyan gazdag volt a pékség kínálata, hogy sok minden mást is örömmel választottunk volna. Látványra ez is nagyon szép kifli, úgy van feltekerve, mint a nagy könyvben. Belül úgy szakad, ahogyan kell, a tészta kellően szellős, ami szépen egészül ki héjának minimális roppanósságával. Két kiflit vásároltunk ezen a helyen, az egyiknek sós volt a teteje, a másiknak sima; a sós tetejű egy árnyalattal finomabb volt – kétségtelenül jól áll a műfajnak egy kis sóhintés.

Ára: 95 Ft

 

Marmorstein

Le sem tagadhatatná, hogy kézműves termék, elég csak rápillantani a kifli asszimetrikus gyűrűire. Jó néhány kifli tesztelése után már látatlanban is rámondtuk, hogy minőségi pékáruval lesz dolgunk, és nem is kellett csalódnunk. A legtöbb kipróbált kiflihez képest sűrűbb, tömörebb a tésztája – de a levegősség természetesen nem kitétel. Ízletes tésztájú, puha és tartalmas darab. Hat pesti, kilenc budai üzletben és további négy helyen kapható az agglomerációban, és még a NekedTerem csapata is kiszállítja.

Bio Café Nyugat

A Nyugati téren található biokávézó nem tartozik az úgynevezett kötelező körös kézműves pékségek közé, kiflije azonban nem maradhat ki ebből az összeállításból. A kávézónak abszolút emblematikus terméke az átlagnál kisebbre “szabott” biokifli, ami még melegen került a papírzacskónkba, így némileg eőnyt élvezett a többi tesztelt kiflivel szemben. Ez egy gyönyörű, igazi műgonddal elkészített kiskifli (bár a hely alapvetően nem pékség, a kiflit helyben sütik!). A héja ropogós, a belseje kellően tömör szerkezetű, és – ahogyan azt kell – tökéletesen “visszatekerhető”.

Ára: 70 Ft

Végezetül egy jótanács, mikor vásároljunk kiflit!

Fontos tudni, hogy a kifli maga ugye igen kicsi és vékony a héja, hamar elillan belőle a pára, ezért aztán nem marad frissen nagyon sokáig. Franciaországban úgy tartják, hogy egy bagett négy óra után elveszíti frissességét, és nagyjából ez igaz a kiflire is. Egy reggel megvásárolt kifli délután/este már nem olyan finom, mint frissen, a legtöbb pékség azonban délután is süt, így vacsorára újra friss kiflihez juthatunk. Igaz, lehet, hogy fel kell rá iratkozni…