“Le akarok szokni a kávéról, mert egészségtelen!” “Ááá, én eszpresszót kérek, mert a hosszú kávé gyenge, csak víz.” “A koffeinmentes kávé a kávé megcsúfolása!” – ismerjük a frázisokat. Lássuk, hogy mennyire megalapozottak mindezek!

A kávé tömegek számára a mindennapok elengedhetetlen része, mégis rengeteg a bizonytalanság és a tévhit fogyasztásával és hatásaival kapcsolatban. Élénkítő italként, legális drogként és csodaszerként is szokás emlegetni, de vajon mi az igazság ezek mögött? Összegyűjtöttük a kávéfogyasztáshoz kapcsolódó négy leggyakoribb tévhitet, hogy megcáfoljuk őket.

1. tévhit: A kávé egészségtelen

A világ felnőttjeinek 50 százaléka napi kávéfogyasztó – ez a szám Magyarországon 80 százalék. Napi 2,25 milliárd csészényit hörpint fel a bolygó lakossága, ami érthető módon kiérdemelte a világ tudóstársadalmának figyelmét.

Gyakori, évtizedek óta dívó tévhit, hogy a rendszeres kávézás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ám ma már kutatások sora támasztja alá, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz, és a napi kávéfogyasztásért hálás lesz a szívünk.

Több aspektusból, 1000-500 ezer fős csoportok megfigyelésével készítettek több átfogó – akár 20 éven át tartó – felmérést, és az eredmények a rendszeres kávéfogyasztás mellett szólnak.

A napi 3 kávét fogyasztók egészségügyi mutatói szignifikánsan jobb értékeket hoznak nem kávézó társaikénal, sőt egy 520 ezer főt számláló, 16 éven át tartó felmérés hosszabb életet jósol a rendszeres kávéfogyasztóknak. Kifejezetten feltűnő a jótékony hatás bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, májbetegségek, Alzheimer- és Parkinson-kór esetében. Emellett a kávé szuper antioxidáns-forrás (polifenol tartalma miatt), amely többszörösen meghaladja a teáét.

2. tévhit: A hosszú kávéban kevesebb a koffein

Az intenzívebb ízű kávékról (pl. ristretto) azt szoktuk gondolni, hogy több koffein van benne. Érthető reakció, hiszen könnyen állíthatjuk párhuzamba boros-pálinkás tapasztalásainkat a kávéval…

Csakhogy a helyzet az, hogy a kávéban 800 másik értékes komponensből csak egy a koffein, amelynek gyakorlatilag se íze, se illata.

Vagyis a kávénk „erőssége” csak azt jelenti, mennyi az oldott anyag aránya a vízhez képest.

Ha sok, hát sűrű lesz, ha kevés akkor híg.

Gondoljunk csak bele, minél hosszabb ideig tart a kávékészítés, annál hígabb lesz, cserébe egyre több koffein és keserű csersav oldódik ki az őrleményből. Az elkészítés módjától függően akár 180-200 mg koffein is lehet egy csésze hosszú kávéban, míg egy eszpresszóban jellemzően 60-100 mg van.

Valójában a kávé íze és koffeintartalma között nincs összefüggés.

3. tévhit: A koffeinmentes gyengéknek való! 

A jó hír, hogy a tiszta, azaz nem vegyszerrel koffenmentesített (“svájci víz”, CO2) verziók maradéktalanul rendelkeznek a fent említett egészségügyi előnyökkel. Noha egy felnőtt ember szervezetére napi 300 mg koffein, azaz 4-5 csésze kávé kifejezetten támogatólag hat, a szakértők azért mégis javasolják, hogy a kismamák, a vérnyomás- vagy vércukor-szabályozási problémával küzdő betegek inkább a mentes változatot válasszák.

Egy korábbi cikkünkben írtunk már a koffeinmentesítési eljárásokról, és arról, hogy miért érezhetjük magunkat frissebbnek és éberebbnek még egy koffeinmentes kávé után is. Sokan gondolják, hogy a koffeinmentes kávé „mű”, illetve hogy csak instant formában létezik, ez azonban téves!

Olvasta már korábbi cikkünket a témában? Koffeinmentes kávé: mi értelme, illetve létezik-e egyáltalán?

A koffeinmentesítés során még a pörkölés előtt kivonják a koffeint a kávészemekből úgy, hogy közben a minőség és az élvezeti érték nem csökken, vagyis az illatért és ízért felelős anyagok sértetlenek maradnak.

Ez a verzió tehát igenis lehet épp olyan jó minőségű és zamatos, mint az eredeti. A koffein átlagos felezési ideje nagyjából 3 óra, tehát a délután 2 után kávét nem fogyasztók is megnyugodhatnak. Szokásukat még feladniuk sem kell, egy jó minőségű mentes változat is kiváló alternatíva lehet a délutáni élvezetért fogyasztott kávéra! Mint mindenben, itt is fontos a tudatosság és az egyén egészségi állapotának figyelembe vétele.

4. tévhit: A kávé dehidratál

Bár a kávénak van némi vízhajtó hatása, egy csésze kávé 98 százaléka víz. Ez azt jelenti, hogy a folyadékveszteséget azonnal pótoljuk, amikor kávét fogyasztunk. Ráadásul kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás nem okozhat kiszáradást, mert

a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.

Akkora adag koffein esetében, mint amennyi bizonyos üdítőkben és a kávéban található, ez a hatás csekély mértékű. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.