A Gourmet Fesztiválon rendezte meg 25-ik születésnapi buliját a Kistücsök Étterem, a jeles évfordulóra könyv is készült. Összegyűjtöttünk néhány dolgot a könyvből, ami eddig nem volt köztudott az étteremről, a Kistücsök csapatáról, és mindazokról a beszállítókról és borászokról, akik azzá teszik a Kistücsköt, ami.

Csapody Balázs eleinte egy vadászházat szeretett volna, de az nem jött össze. Ezzel párhuzamosan szerzett tudomást a Kistücsök létezéséről, és amikor belépett az akkor talponállóként működő helyiségbe, azonnal beleszeretett.

Balázs kapott egyszer egy könyvet, az Ízek útján – gasztronómiai kalandozás Friuliban címűt. Amikor elolvasta, azonnal útra kelt a feleségével, hogy bejárja ezt a régiót, és akkor tudatosodott benne, hogy ez az az út, amit neki is követnie kell.

Amikor Jahni Laci azt kéri Fodor Lajostól, aki elsősorban csicsókával és más zöldségekkel látja el az éttermet, hogy adjon bébizöldségeket, azt a termelő saját bevallása szerint úgy éli meg, mintha azt kérnék Bridget Bardot-tól, hogy üssön agyon egy bébifókát.

Bánó Sándor, aki a Kistücsök “spárgafelelőse”, időskori hobbiként kezdett bele a spárgatermesztésbe. Azt is elárulja a könyvben, hogy a spárgatermesztéshez elsősorban jó derék kell, mert igencsak hajolgatós műfaj.

A Zselicvad, amely egy kontrollált vadgazdaság, azért szereti nagyon Jahni Lacit, mert tudja, mit akar. Például fiatal vadakat.

Az angus marhát nem lehet túlhízlalni! És abban, hogy a Terra Pannonia belevágott az angus tenyésztésbe, Csapody Balázsnak nagyon nagy szerepe volt.

A Kistücsökben tányérra kerülő édesvízi halak 95 százaléka a balatonlellei halastavakból származik. Egy mesterséges tónak 2-3 év kell, míg “kiforrja” magát, ekkora dől el, hogy mire lesz jó az adott tó.

A Kiasasszondi sajt azért jött létre, mert a birtok tulajdonosa, Róna Péter, szeretett volna jó magyar sajtot kínálni a jó magyar borok mellé. A családias üzemben különben Jersey tehenet tartanak, amely jóval kevesebb tejet ad, mint a magyar tarka, de a tej beltartalmi értékei nagyon magasak.

A vászolyi sajtoknak nevük és történetük van, így aki megkóstolja őket, az egész Balatont a szájában érzi. A sajtmanufaktúrának az is a célja, hogy tradíciót építsen, azaz hagyományt teremtsen a balatonfelvidéki sajtnak.

Légli Ottó szerint a balatoni régió, borászati szempontból, még keresi önmagát. Nagyon tagolt borvidék, nagyon sok egyéni adottsággal. Ő is azt hangsúlyozza, hogy jó lenne, ha lenne a vidéknek valami emblematikus bora.